Talán nem túlzás azt állítani, hogy a az internetes sajtó és a techvilág hírei iránt érdeklődők szemei mostanában leginkább Ausztráliára szegeződnek, ugyanis a 21. századi digitális univerzum egyik legfontosabb csatáját vívják ott a techcégek az ausztrál kormánnyal. De kezdjük az elején. Januárban az ausztrál kormány bejelentette, hogy egy olyan médiatörvény-módosítást nyújt be, amely kötelezné a nagy techcégeket (elsősorban a Google-t és a Facebookot), hogy fizessenek az általuk megjelenített tartalomért az azt előállító kiadóknak. Ez azt jelenti, hogy ha a Google, vagy a Facebook elérhetővé teszi egy újság, vagy egy hírportál cikkét, akkor azért valamennyit fizetnie kellene a lap, vagy az oldal mögött álló kiadóvállalatnak.
Fizetni vagy nem fizetni?
Semmi nem bizonyítja ékesebben a téma érzékenységét, mint a tény, hogy a Google azonnal a legdrasztikusabb fenyegetésével vágott vissza, miszerint a törvény elfogadása esetén elérhetetlenné teszi a böngésző-szolgáltatását Ausztráliában, a Facebook pedig némi huzavona után blokkolta a felületén az ausztrál kormányzati, illetve híroldalakat. Ebből persze borzalmasan rosszul jött ki, hiszen a nagy letiltáshullámba a kormányzat alá tartozó egészségügyi szervek honlapjai is beleestek és egy világjárvány idején emberek millióit elzárni az információk elől nem a legelegánsabb gesztus, arról nem is beszélve, hogy PR szempontból is inkább a katasztrófa, mint a siker feliratú mappába került. Ennek következtében válik érthetővé, hogy a Facebook ezután gyorsan visszakozott és újra elérhetővé tette az oldalakat, valamint a képviselőik a tárgyalóasztalhoz is visszatértek.
Nagyjából ugyanez játszódott le a Google-nél is pepitában, annyi különbséggel, hogy a keresőcsászár, amikor látta, hogy az ausztrál kormány a fenyegetések hatására sem hátrál meg, nem kezdett értelmetlenül izmozni, hanem egyből a tárgyalások folytatása mellett döntött.
De miért is lényeges ez? Mennyiben befolyásolhatja a világ menetét az, hogy a Google és a Facebook végül milyen megállapodást köt az ausztrál kormánnyal? Eddig, némi leegyszerűsítéssel az online sajtó világa úgy működött, hogy a Google és a Facebook ellenszolgáltatás nélkül jelenítette meg a portálok írásait, mivel úgy voltak vele, hogy az így megnövekedett nézettségi szám önmagában is elég hasznos a kiadóknak, hiszen ezekkel tudnak kilincselni a hirdetőknél. Az online sajtó pedig a hirdetésekből él. Ez nem hangzik túl rosszul, ám nem teljesen fedi le a problémát. A hirdetők számára ugyanis egyre kevésbé csábító külön üzleteket kötni a kiadóvállalatokkal, amikor a digitális világ legnagyobb hirdetési felületét a Google és a Facebook biztosítja. Magyarán, ha a két techóriással leszerződsz, akkor a Google és a Facebook szolgáltatásait napi szinten használó tartalomfogyasztók anélkül is látni fogják a dolgaidat, hogy még külön fizetnél mindenféle hírportáloknak is.
Globális trenddé válhat
Nem véletlen tehát, hogy a techcégek ennyire vehemensen ellenzik az ausztrál kormány szándékát, hiszen ha Ausztráliában fizetésre lehet őket kényszeríteni, utána követni fogja a gyakorlatot az egész világ. Már Kanadából és az Európai Unióból is jelezték vezető politikusok, hogy megfontolandónak tartják az ausztrál kormány álláspontját, így a Google és a Facebook is számíthat arra, hogy csakhamar ugyanezt a meccset a világ több pontján is le kell játszaniuk. Ráadásul az USA is egyelőre igen mérsékelt hangnemet ütött meg a kérdésben, szerintük a Facebook és az ausztrál kormány csörtéje a két fél magánügye. Ennek az az üzenete, hogy az Amerikai Egyesült Államok per pillanat nem készül nyomást gyakorolni az ausztrálokra a Facebook, illetve a Google érdekében, ami összhangban van azzal, amit korábban írtunk a Biden-adminisztráció techóriásokkal szembeni fenntartásairól.
Az ausztrál elképzelések iránti rokonszenv azt is előrevetíti, hogy a megvonós riogatás a Google és a Facebook esetében is visszafelé sülhet el, mert ha a jelenség globálissá válik, akkor a renitenskedők ilyetén megrendszabályozása már nagyon komoly bevételkiesésekhez vezetne mindkét vállalatnál.
Magyarán a lekapcsoljuk a böngészőt, letiltjuk az oldalakat felütésű vagdalkozás inkább egy gyengébben sikerült blöfföt, mint valós fenyegetést jelent.
Egyelőre még ugyan semmi sem fix, úgyhogy nincs is nagyon értelme hurráoptimista vágyálmokat felvázolni, annyit azonban talán nem haszontalan megjegyezni, hogy ha az EU képes lenne egy az ausztrálokéhoz hasonló elképzelést átverni a Google és a Facebook vezetőségén, az egy új alternatívát nyújtana a közösségi támogatásokon felül az online sajtó finanszírozására, hiszen innentől kezdve kénytelenek lennének részt venni benne a techcégek is.
