Az Európai Bizottság szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre bevezetett árrésstop diszkriminatív lehet, mert főként a nagy, külföldi láncokat érinti. Elsőként felszólító levelet küldtek a magyar kormánynak, amelyre hat hónapon belül kell választ adni. Ha nem születik megállapodás, az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, és pénzbírság is kiszabható –írja a Privátbankár. A kormány továbbra is kitart az intézkedés mellett.
A vita középpontjában az áll, van-e gazdasági racionalitás a szabályozás mögött, és milyen hatásai vannak az intézkedésnek?
Orbán Viktor szerint az árrésstop nélkül a vásárlások „akár 20 százalékkal is” drágábbak lennének. Úgy véli, az intézkedés indokolt, de reméli, hogy hosszabb távon kivezethető lesz.
A Privátbankár megjegyezte, hogy több tagállam ellen is folyamatban van hasonló eljárás, ezért a magyar ügy nem tekinthető kivételesnek.

Ahogy a cikkben felidézik, a márciusi intézkedés 30 élelmiszerkategóriára és több mint 900 termékre vonatkozik – például csirkemellre, tejre, cukorra vagy tojásra. Az árrés mértéke legfeljebb 10 százalék lehet a nettó beszerzési és eladási ár között. Ez nem rögzített ár, hanem a haszonkulcsot korlátozza.
Májustól az árrésstop 30 drogériai termékkategóriára is kiterjedt – például tisztítószerekre, babaápolási cikkekre, csomagolóanyagokra. Itt legfeljebb 15 százalékos árrést alkalmazhatnak a kereskedők, de az is csak a 2025. januári átlag szintjén maradhat.
