Megállapodtak a 2027-es minimálbérről: a nettó fizetések is nagyot emelkedhetnek
Megállapodott a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselete a 2027-es minimálbérről és garantált bérminimumról.
A csütörtöki egyeztetésen a bruttó bérek emeléséről döntöttek, a tervezett adójóváírás miatt azonban a dolgozók nettó fizetése ennél jóval nagyobb mértékben növekedhet. A tárgyalásokon a versenyszférának ajánlott általános béremelésről is egyezség született.
Ennyivel emelkedik a minimálbér 2027-ben
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülésén született megállapodás szerint a minimálbér bruttó 347 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 396 ezer forintra emelkedik 2027-ben. A bérmegállapodást a következő héten írják alá hivatalosan.
Kármán András pénzügyminiszter és Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter Facebook-bejegyzésükben ismertették a részleteket. A bruttó minimálbér 7,5 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal lesz magasabb.
A tervezett adójóváírás révén ugyanakkor a kézhez kapott fizetések ennél nagyobb arányban növekedhetnek. Azoknál a munkavállalóknál, akik más személyijövedelemadó-kedvezményre nem jogosultak, a nettó minimálbér 17,2 százalékkal, havonta közel 37 ezer forinttal emelkedhet. A garantált bérminimum esetében 13,3 százalékos, mintegy havi 33 ezer forintos nettó növekedéssel számolnak.
A versenyszférában 5 százalékos általános béremelést ajánlanak
A kötelező legkisebb bérek emelése mellett a versenyszféra többi munkavállalójának fizetéséről is szó esett a tárgyalásokon.
Kalmár Ákos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnökségi tagja az MTI-nek elmondta, hogy a kétoldalú megállapodás alapján a versenyszférában működő munkáltatóknak általánosan 5 százalékos bérfejlesztést javasolnak 2027-re. Az ajánlás kialakításakor figyelembe vették az egyes gazdasági ágazatok eltérő pénzügyi lehetőségeit.
A munkáltatói szervezet képviselője szerint a megállapodással egyik oldal sem teljesen elégedett. A tárgyalások jelentősen eltérő kiinduló javaslatokkal kezdődtek, ezért az egyezséghez mind a munkaadóknak, mind a munkavállalóknak engedményeket kellett tenniük.
A munkáltatók szerint a béremelés fedezetét is elő kell teremteni
Az MGYOSZ fontos kompromisszumnak tartja a létrejött egyezséget, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a magasabb fizetések hosszú távú fenntartásához a vállalkozások gazdasági körülményeinek is javulniuk kell.

Kalmár Ákos hangsúlyozta, hogy a béremelés mértékéről ugyan meg lehet állapodni a tárgyalóasztal mellett, az ehhez szükséges pénzt azonban a cégeknek saját piaci tevékenységükből kell előteremteniük.
A szervezet szerint a két kötelező bérszint meghatározásakor eltérő szempontok kaptak hangsúlyt. A minimálbér esetében a gazdaság teljesítőképessége mellett a legalacsonyabb keresetű munkavállalók jövedelmi helyzetét is mérlegelték, míg a garantált bérminimumról folytatott egyeztetéseken nagyobb súllyal jelentek meg a vállalkozások pénzügyi lehetőségei és a munkaerőpiaci körülmények.
A szakszervezetek nem minden céljukat érték el
Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke a jelenlegi gazdasági helyzetben kedvezőnek nevezte a megállapodást. Úgy értékelte, hogy a felek kompromisszumkészsége nélkül nem jöhetett volna létre az egyezség.
Hatvani Jácint, a LIGA Szakszervezetek elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a szervezet hosszabb távú céljai közül nem sikerült mindent teljesíteni.
A LIGA értékelése szerint a megállapodás a nettó minimálbér tekintetében teljesíti a Magyarország által ratifikált minimálbér-irányelvhez kapcsolódó elvárást, a bruttó összeg esetében azonban ez még nem valósult meg.
A szakszervezeti szövetség továbbra is azt szeretné elérni, hogy a bruttó minimálbér legalább a rendszeres átlagkereset 50 százalékát tegye ki.
A munkavállalói képviselők ugyanakkor elfogadták, hogy a gazdasági helyzet és a munkáltatók aggályai miatt a korábbi hároméves megállapodásban szereplő értékekhez képest engedményekre van szükség.
Hatvani Jácint eredményként emelte ki, hogy a garantált bérminimum emelésének mértékét sikerült a munkáltatók eredeti ajánlatánál magasabb szintre módosítani.
A szakszervezetek számára fontos volt, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum közötti különbség ne csökkenjen túlságosan. Utóbbi a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben dolgozóknak jár. Ha ez a bérszint tartósan lényegesen lassabban emelkedne, mint a minimálbér, a két összeg idővel egyre közelebb kerülne egymáshoz.
A munkavállalói oldal ezért azt szerette volna elérni, hogy a különbség arányaiban 2027-ben is fennmaradjon. Hatvani Jácint szerint végül ebben a kérdésben is elfogadható kompromisszum született.

