Kiderült, mennyi pénzt tettek félre a magyarok nyugdíjra - meglepőek a számok
Bár a magyarok egyre fontosabbnak tartják, hogy időben gondoskodjanak a nyugdíjas éveikről, a többség továbbra is az állami ellátásra számít. Ráadásul sokan attól tartanak, hogy ez az összeg még a mindennapi megélhetésre sem lesz elegendő. A K&H Bank legfrissebb, 2026 második negyedévében készült kutatása szerint az öngondoskodás fontosságát felismerők aránya rekordmagasra emelkedett, a tényleges megtakarítások azonban egészen más képet mutatnak – írja a Növekedés.hu.
A magyarok többsége attól tart, hogy kevés lesz a nyugdíja
A felmérés alapján a 30-59 éves magyarok 66 százaléka arra számít, hogy időskorában elsősorban az állami nyugdíjból kell majd megélnie. Sőt, a válaszadók 21 százaléka kizárólag erre a bevételi forrásra támaszkodna.
A bizalom ugyanakkor korántsem töretlen: a megkérdezettek 69 százaléka úgy gondolja, hogy az állami nyugdíj önmagában nem lesz elegendő a megélhetéshez.
Mindössze 3 százalék bízik abban, hogy kényelmesen megélhet belőle, míg 28 százalék arra készül, hogy szerényen, a kiadásait gondosan beosztva kell majd gazdálkodnia. A bizonytalanság ellenére sokaknak nincs lehetőségük rendszeresen félretenni. A kutatás résztvevőinek 73 százaléka szerint a jelenlegi gazdasági helyzet miatt kevesebbet tud megtakarítani nyugdíjas éveire, mint amennyit szeretne. További 68 százalék úgy látja, hogy a pénzére egyelőre más célokra van szüksége, ezért az időskori tartalék képzése háttérbe szorul.
Ennyi pénzt gyűjtöttek össze a magyarok nyugdíjra
A K&H felmérése szerint a megtakarítással rendelkező középkorúak 26 százalékának van kifejezetten nyugdíjcélra félretett pénze. Ez a teljes vizsgált korosztály 21 százalékát jelenti.
Akik már rendelkeznek ilyen megtakarítással, átlagosan 2,9 millió forintot gyűjtöttek össze, ami rekordmagas összegnek számít a kutatásban.
Az életkor azonban jelentős különbségeket mutat. A harmincas éveikben járók átlagosan 1,5 millió forintot tettek félre nyugdíjra, a negyveneseknél ez az összeg már 2,5 millió forint. Az ötvenes korosztály tagjai ennél is nagyobb, átlagosan 3,9 millió forintos tartalékkal rendelkeznek. A jövedelmi helyzet szintén meghatározó. Az alacsony jövedelműek átlagosan 1,4 millió, a közepes jövedelműek 2,6 millió, a magas jövedelműek pedig 3,6 millió forintot halmoztak fel nyugdíjcélra.

Már fiatalon érdemes elkezdeni a takarékoskodást
A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a 30-59 éves magyarok 90 százaléka fontosnak tartja az öngondoskodást. Ez minden korábbinál magasabb arány, és jelentős előrelépés az öt-hat évvel ezelőtti 82 százalékhoz képest.
A megkérdezettek szerint ideális esetben már 29 éves korban érdemes lenne elkezdeni a nyugdíjcélú megtakarítást. A valóságban azonban azok, akik ténylegesen félretesznek erre a célra, átlagosan csak 35 évesen vágtak bele. Egyre többen ismerik fel azt is, hogy nem feltétlenül kell nagy összegekkel kezdeni. A válaszadók 68 százaléka szerint a rendszeresen félretett kisebb összegekből is jelentős tartalék gyűlhet össze, ha valaki időben elkezdi a takarékoskodást.
Ez az arány egy évvel korábban még csak 59 százalék volt, a megelőző években pedig ritkán érte el a 60 százalékot. Vagyis egyre többen gondolják úgy, hogy már a kisebb havi megtakarításoknak is lehet értelmük.
Egyre többen kötnek nyugdíjbiztosítást
A növekvő érdeklődés a K&H Bank nyugdíjbiztosítási eredményeiben is megmutatkozik. A pénzintézetnél 2025 júniusa és 2026 júniusa között 17 százalékkal emelkedett a nyugdíjbiztosítási szerződések száma, miközben a teljes piacon mindössze 3 százalékos volt a növekedés.
Ugyanebben az időszakban a K&H nyugdíjbiztosításainak bruttó díjelőírása 22 százalékkal nőtt, szemben a piac 8 százalékos átlagos bővülésével. A bank piaci részesedése ezzel 6,4 százalékra emelkedett.
A hosszabb távú adatok is hasonló tendenciát mutatnak. A K&H nyugdíjbiztosítási szerződéseinek száma 2021 óta évente átlagosan 18 százalékkal bővült, ami háromszorosa a teljes piac 6 százalékos éves növekedési ütemének.
A kutatás eredményei alapján tehát egyre többen tisztában vannak azzal, hogy az állami nyugdíj mellett saját tartalékra is szükségük lehet. A szándék és a lehetőségek között azonban továbbra is jelentős a különbség: hiába szeretnének sokan előre gondoskodni időskori megélhetésükről, a jelenlegi kiadásaik mellett nem feltétlenül jut pénzük a rendszeres megtakarításra.

