A Főkert természetesen nem most kezdett el felkészülni az aszályra és a klímaváltozás következményeire – írta Dezsényi Péter a Facebook-oldalán. A rendkívüli vízkorlátozás nyomán kialakult helyzetre szakmai forgatókönyvet készítenek, amelynek részleteiről később adnak tájékoztatást.
A Főkert főigazgatója azt írta, a vízkorlátozásról szóló miniszteri rendelet megjelenése óta rengetegen hívták és keresték meg azzal, hogy mit tegyenek a jelenlegi helyzetben. Mint fogalmazott, azért osztja meg az alábbi szakmai iránymutatást az önkormányzatokkal és a magánkertek tulajdonosaival, mert a rendelet nyomán többen teljesen leállítanák az öntözést, ami súlyos, akár visszafordíthatatlan károkat okozhat a zöld infrastruktúrában.
Dezsény Péter szerint egy forró augusztusi időszakban a kertek és parkok öntözése normális körülmények között akár a teljes városi ivóvíz-felhasználás 10 százalékát is kiteheti. A mostani helyzetben ezt jelentősen vissza kell fogni, ugyanakkor
meg kell védeni a zöldvagyont is, amelyet Budapesten az elmúlt 100–150 évben közösen építettünk fel.
A Főkert által kezelt zöldfelületek becsült értéke megközelíti a 400 milliárd forintot – írta a főigazgató. Hozzátette: ez élő, biológiai vagyon, amelynek újjáépítéséhez nemcsak pénzre, hanem sok esetben évekre, évtizedekre is szükség lenne. A városi zöldinfrastruktúra egyben jelentős közegészségügyi tényező is, ezért úgy kell csökkenteni a vízfelhasználást, hogy közben a lehető legkevesebb ökológiai kár keletkezzen.
Nézzünk, mit tanácsol a kertészmérnök a kánikula idejére.

1. Minden elérhető és jogszerű alternatív vízforrást mozgósítani kell
Dezsény Péter arra hívja fel a figyelmet, hogy minden olyan alternatív vízforrást használni kell, amely jogszerűen rendelkezésre áll.
2. Elsőbbséget kell adni a fiatal fáknak
Az öntözésben a fiatal fáknak kell elsőbbséget biztosítani az ültetéstől számított legalább 5 éves korig.
Őket követik a frissen telepített cserjék, évelő- és rózsaágyások, vagyis azok a növényi kultúrák, amelyek élettartama, ökológiai értéke és újratelepítési költsége magas.
3. A gyep most nem elsődleges prioritás
A Főkert főigazgatója szerint a gyep a könnyebben regenerálható vagy pótolható növényi kultúrák közé tartozik. Azonban nem mindegy, hogy csak a levelei barnulnak meg, miközben a föld alatti részek életben maradnak, vagy már a talajszerkezet is károsodik.
A cél most elsősorban az életben tartás, nem pedig a folyamatosan zöld látvány fenntartása.
4. Fontos a talajtakarás
Kaszálék, apríték, széna vagy mulcs használatával csökkenthető a kipárolgás, és védhető a talaj a túlmelegedéstől. Dezsényi Péter azt javasolja, hogy
a gyepen kívül minden növényi kultúrát takarjanak be a rendelkezésre álló anyagokkal.
5. A nem létfontosságú vízfelhasználást vissza kell fogni
A Főkert egyetlen nap alatt leállította mind a negyven szökőkútját és vízesését – írta a kertészmérnök. Hozzátette: a közös érdek azt kívánja, hogy mindenki hasonlóan járjon el a medencék és más, nem létfontosságú, nagy víz- és energiaigényű létesítmények használatakor.
Dezsényi kiemelte: minden kertnek és parknak saját prioritási listára van szüksége, mivel ezek egyedi, összetett biológiai rendszerek. Folyamatosan figyelni kell a növények állapotát, és a korlátozott mennyiségű vizet oda kell irányítani, ahol annak hiánya a legsúlyosabb és legnehezebben helyreállítható károkat okozná.
+1. Segítsük a városi fiatal fák öntözését
Aki tud, vegyen részt a városi fiatal fák öntözésében
– írta Dezsényi Péter. Arra kérte a lakosságot, hogy a saját növényeik mellett locsolják meg a ház előtt álló kis fákat is, illetve segítsenek a szomszédnak, ha az elutazott.
Egy fiatal fának alkalmanként legalább 50–100 liter vízre van szüksége ahhoz, hogy a víz elég mélyre jusson, és tartós hatása legyen.
Dezsényi Péter a Beeco applikáció használatát is javasolta, amelyen Budapest és egyre több vidéki város sok fiatal közterületi fája megtalálható.

