Aranyárban mérik a magyar málnát - döbbenetes, mi történt a hazai terméssel
Néhány évtizede Magyarország még komoly málnatermelő országnak számított, mára azonban a hazai tömegtermelés szinte teljesen eltűnt. A boltokban ugyan továbbra is lehet azért hazai málnát találni, de olyan árakon, amelyek sok vásárlót már a doboz megemelése előtt elbizonytalanítanak – írja a Magro.
A háttérben nem egyetlen rossz szezon áll, hanem évek óta tartó átalakulás. A hagyományos, szabadföldi málnatermesztés egyre kevésbé éri meg: a növény érzékenysége, a klímaváltozás és a munkaerőhiány egyszerre szorítja ki a termelőket a piacról.
Ennyibe kerül most egy kis doboz málna
A friss hazai málna ma már valóban luxuscikknek tűnik. Online egy 125 grammos kiszerelésű magyar málna 2700 forintba kerül, ami kilóra átszámolva nagyjából 21 500 forintos árat jelent. A hipermarketekben kapható import, például spanyol málna valamivel olcsóbb, de még így sem nevezhető olcsó gyümölcsnek.
Egy 125 grammos doboz ára körülbelül 1000 forint, vagyis kilónként 8000 forintos fogyasztói árral lehet számolni.
Három ok miatt omlott össze a hazai termesztés
Az 1980-as években még közel 7000 hektáron termesztettek málnát az országban, ami évente 25-30 ezer tonna termést adott. Az ezredfordulóra a termőterület már 1500 hektárra esett vissza, mára pedig alig 101 hektár maradt. Ráadásul a meglévő ültetvényeknek is csak nagyjából a fele képes értékelhető minőséget produkálni a piros gyümölcsből.
A korábbi fontos termőtájakon, mint például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében a málnatermesztés szinte teljesen visszaszorult. A folyamatot tovább gyorsította, hogy a málna kifejezetten kényes növény: a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli, a forró, száraz nyarak viszont egyre kevésbé kedveznek neki.
A tartós kánikula, az aszályos időszakok és az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás komoly károkat okoz a szabadföldi ültetvényekben.
Ehhez jön még hozzá a munkaerőhiány is, amely a málnánál különösen nagy gond, hiszen a gyümölcs szedése finom, kézi munkát igényel, gépesíteni pedig érdemben nem is igazán lehet.
Az import sem hoz igazi megkönnyebbülést
Mivel a hazai igényeket ma már szinte teljes egészében importból kell fedezni, a magyar bolti árakat erősen befolyásolja a nemzetközi piac alakulása. Európában azonban szintén nem problémamentes a helyzet: Spanyolországban az időjárási anomáliák, Franciaországban pedig egy fontos piaci szereplő kiesése szűkítette a kínálatot a közelmúltban.
Az osztrák boltokban a marokkói és spanyol málna nagykereskedelmi ára tartósan 16 euró, vagyis nagyjából 6300-6500 forint fölött alakul kilogrammonként.
Erre rakódnak rá a szállítási költségek, a gyors romlandóság miatti veszteségek, valamint a magas magyar áfa is. Így lesz a külföldi málna is drága, a hazai pedig még inkább prémiumtermék, amelyet sokan már inkább csak alkalmi vásárlásként engednek meg maguknak.
Van kiút, de már nem a régi módon
A szakemberek szerint az olcsó, nagy mennyiségben termelt, szabadföldi magyar málna korszaka nagy valószínűséggel véget ért. A jövőt inkább a technológiai váltás jelentheti: ellenőrzött klímájú fóliasátrakra, üvegházakra és precíziós öntözésre lenne szükség.
A munkaerőhiány kezelésében a vendégmunkások célzott alkalmazása, hosszabb távon pedig a szüretelést segítő robotizáció is szerepet kaphat. A szakma szerint emellett gazdasági ösztönzőkre is szükség lenne, például a zöldség- és gyümölcságazatot érintő jelentősebb áfacsökkentésre.
Ezek nélkül a málna aligha lesz újra mindennapi nyári gyümölcs a magyar családok asztalán. Könnyen lehet, hogy a vásárlók egyre gyakrabban csak néhány dekát vesznek belőle, nem kilós tételben gondolkodnak.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Leáldozott a redőnynek: a Lidl az új lakástrendet árulja, 2999...
Születési hónap és a várható élettartam: a kutatók érdekes...
Azonnali törlés kell: 5 alkalmazás nyomon követi minden...
Minden mobiltelefont új módon kell majd tölteni - hamarosan...
Így érkezhet a pluszpénz a nyugdíjasoknak: részletek az új...
