Belföld 2020. szeptember 08.

Pest megye rejtett kincsei: 10 érdekes hely, amit látnod kell

Travellina Belföld 2020. szeptember 08.
Megyéink izgalmas, ám kevésbé ismert látnivalóit mutatjuk be új sorozatunkban. Először Pest megyébe kirándulunk, ahol Travellina nagyszerű úti célokat, pompás kastélyokat, templomokat, múzeumokat, magángyűjteményeket ajánl.
vendégszerző
Travellina

Travellina

Kisgyörgy Éva, a travellina.hu bloggere. 139 országban járt, szeret vezetni, kevésbé ismert tájakat felfedezni és jókat enni.
Cikkei

Két nagyszerű kirándulás

Ócsa, Selyemrét-tanösvény

Ócsa nagyszerű célpont egy kirándulásra, hiszen nagyon változatos látnivalókat kínál. A városközpontban áll a premontrei prépostság középkori temploma, valamint az autentikus régi falusi hangulatot árasztó Tájház. A faluszélen egy különleges, varázslatos pincesor húzódik, a település tőszomszédságában pedig az országban egyedülálló tőzeglápost, jégkorszaki ősmocsármaradványt is felkereshetjük.

Ócsa, Selyemrét-tanösvény
Ócsa, Selyemrét-tanösvény. Fotó: Travellina

Az 1500 méter hosszú Selyem-réti tanösvény (más néven Öregturján) a láperdő egyedi élővilágát bemutatja be. A leírás szerint olyan ritka fajok élőhelye ez, mint a rákosi vipera, a fekete gólya, a kerecsensólyom, a jégmadár, az ezüstsávos szénalepke vagy épp a kócsag.

Bár én nyáron jártam arra, elraktároztam magamban, hogy télen is érdemes lesz majd visszajönni, mert nagyon szép lehet ez a táj a befagyott tóval és a bennük ágaskodó égerfákkal.

Az út végállomása a tágas Selyem-rét, ahol kis játszótér és piknikezésre alkalmas padok, asztalok állnak. A tanösvény tulajdonképpen egy erdei földút, kerékpárral, babakocsival, de még kerekesszékkel is végig lehet rajta menni.

Szintén Ócsán található a „Tanösvény a Turjánban” nevű sétaútvonal, amely hasonló hosszúságú. Ez a Tájháztól indul, de csak előzetes bejelentkezéssel, vezetővel látogatható.

Solymár, Jegenye-völgy

Solymáron fekszik a Jegenye-völgy, amely kedvelt kirándulási célpont, különös tekintettel a vártól alig több mint egy kilométerre fekvő nagy tisztásra, valamint az onnan kevesebb mint egy kilométerre fakadó Rózsika-forrásra. Az egész völgyet érdemes bejárni a város szélétől indulva, ahol a benzinkútnál lehet lerakni az autót. Az út túloldaláról indul a túra, melynek során egy kis vízeséssel is találkozhatunk. Sőt, nem is olyan kicsi: ez a négy-öt méter magas zuhatag a Budai-hegység legnagyobb vízesése.

Solymár-Jegenye-völgy. Fotó: Travellina

Továbbsétálva találunk az ösvényen még nagy homokkőfalat, egy forrást, sőt, egy régi fürdő romjait is. Aztán kiérünk egy hatalmas tisztásra, majd azon átvágva és az ösvényen továbbsétálva a solymári vár aljához lehet jutni. Visszafelé lehet egy kis kerülőt tenni az Alsó-patak-hegyre, vagy ha tetszett az erdei út, akkor ugyanazon is visszajuthatunk az autóhoz. Tömegközlekedéssel Hűvösvölgyből a 64 és 164 buszokkal érhető el a túra kiindulópontja. A teljes útvonal gyerek- és babakocsibarát.

Két pompás kastély

Tápiószele, Blaskovich-kúria

Izgalmas kuriózum Tápiószelén a Blaskovich-kúria, az ország egyetlen köznemesi kúriamúzeuma. Az úri lakot 1906-ban Viczián Kálmán építette, Blaskovich György és János 1912-ben vásárolta meg. A két fivér nem menekült el a háború során, és a falu népe szerető féltéssel óvta őket a későbbiekben is. Egészen halálukig itt éltek. Nem nősültek meg, törvényes gyerekük nem volt, bár egyikük magához vette törvénytelen lányát, aki végig gondozta az urakat. Az épületben 1947-től állami közgyűjtemény működik, amely e társadalmi réteg lakáskultúrájának országosan egyedülálló őrző- és bemutatóhelye.

Itt az égvilágon minden eredeti: a bútorok, pipák, vadászpuskák, festmények.

A parkban látható fákat maguk a múzeumot alapító fivérek ültették, akik egyébként is szinte mindent megtermeltek maguknak a kertjükben. A kiállítás tényleg érdekes, különösen az ott dolgozók kedves, profi idegenvezetésének köszönhetően.

Tápiószele, Blaskovich-kúria
Tápiószele, Blaskovich-kúria. Fotó: Travellina

Gödöllő, Királyi Kastély

Az 1730-as években épült Grassalkovich-kastély Magyarország egyik legnagyobb barokk műemlék-együttese. A kastélynak több illusztris vendége volt, többek közt Mária Terézia is eltöltött itt néhány éjszakát. A család férfiágának kihalását követően több tulajdonos birtokolta, 1867-ben a magyar állam – a mindenkori magyar uralkodó pihenő-rezidenciájaként -megvásárolta. I. Ferenc József császár és magyar király gyakran időzött Gödöllőn.

Különösen Erzsébet királyné szerette Gödöllőt, aki itt szabadabbnak, otthonosabban érezte magát, mint a bécsi Hofburgban.

A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be, ekkor még egy bunkert is kialakítottak benne. 1945 után szovjet katonák raktárnak, laktanyának és istállónak használták, gyönyörű termeiben szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. A rohamosan pusztuló kastélyt csak 1990-ben hagyták el a katonák, és 1994-ben kezdődött meg végre a rekonstrukciója. 1996-ban adták át a főhomlokzati szárnyat, mely a dísztermet és a királyi lakosztályokat bemutató állandó kiállításnak, a Kastély Múzeumnak adott otthont. 1998-ban, a királyné halálának 100. évfordulóján nyílt meg az Erzsébet királyné emlékkiállítás. Az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Színház 2003-tól látogatható.

Gödöllő, Grassalkovich-kastély
Gödöllő, Grassalkovich-kastély. Fotó: Travellina

Ha már Gödöllőn járunk, jó program a Lázár lovaspark felkeresése is, ahol akár egy egész napot el lehet tölteni. A látogatók kedvence egyértelműen a lovasbemutató, ahol sok érdekességet bemutatnak, az ökrös szekértől az ostorpattogtatáson át az idomított szamár mókázásáig. De a legnagyobb siker egyértelműen a puszta ötös fogat, az igazi virtuóz lovassal.

Különleges magángyűjtemények

Cegléd, Dobmúzeum

A ceglédi Dobmúzeum Kármán Sándor birodalma, aki kamaszkora óta a dobok szerelmese. A történet 1967-re nyúlik vissza, amikor ceglédi iskolások megalapították a Kugli és a Fókabácsiék nevű zenekart. Az egyik koncertre nem jött el a dobos, így a zenekar úgy döntött, Kármán Sándor, a három gitáros egyike üljön inkább a dobok mögé. És ezzel el is dőlt Kármán úr sorsa… Budapestre felkerülve sorra látogatta a zeneboltokat és műhelyeket, és ha vásárolni nem is tudott a felszerelésekből, úgy döntött, legalább katalógusokat gyűjt. A következő 15 év egy részét a postán töltötte, ahol 17.500 (!) levelet adott fel. Nem kis meglepetésére a gyártók komolyan vették a magyar fiú érdeklődését, és mindannyian szívesen küldtek neki anyagokat. 64 hangszergyár 40 évnyi katalógusa gyűlt lassan össze, minden bizonnyal az egyik legkomolyabb kollekció a témában.

Dobmúzeum
Cegléd, Dobmúzeum – Kármán Sándor birodalma. Fotó: Travellina

Folyamatosan gondolkodott azon, miképp lehetne minél alaposabban feltérképezni és bemutatni a dobok fejlődését, mígnem eljutott arra a pontra, hogy muszáj valahogy lekorlátozni az időszakot. 1990-ben így került sor a „Száz éves a jazzdob 1890-1990” című kiállításra, amelyből aztán az évek során kifejlődött a mai múzeum.

A nyitáskor 28 dobfelszerelést számoló kollekció ma már 128-ra nőtt, de csak 38 fér el – cipős kanállal bezsúfolva – a mostani helyen.

Szóval dobból már van elég, úgyhogy most inkább egy szép nagy tér kellene, no és izgalmas, multimédiás technika, na meg egy-két alkalmazott sem ártana. Addig is felkereshető a gyűjtemény, de csak előzetes egyeztetéssel, az elérhetőségeket a weblapon találni.

Zsámbék, Lámpamúzeum

Zsámbék legismertebb műemléke a premontreiek román stílusú templomának romja. De ha már a városban járunk, érdemes betérni a Lámpamúzeumba is. Az 1960-as években Borus Ferenc rendezett be saját borospincéjében egy “Bormúzeumot”. Ide keresve megfelelő világítási eszközöket egyre több szép lámpára talált rá, és egy idő után észrevétlenül is a gyűjtőjükké vált. A tárgyak többsége koszosan, rozsdásan, hiányosan került elő, így a restaurálás mesterségét is elsajátítva minden lámpát saját maga hozott rendbe.

Zsámbék, Lámpamúzeum. Fotó: Travellina

Eleinte szoba-konyhás lakását díszítette a sok szép tárgy, de hála az újságok és a televízió népszerűsítésének, egyre több hazai és külföldi érdeklődő látogatott el hozzá azzal a kéréssel, hogy mutassa meg gyűjteményét. 1970-ben, “közkívánatra” létrehozták az első állandó kiállítást a Művelődési Házban, majd 1979-ben nyílt meg az önálló Lámpamúzeum egy volt lakóházban.

Jelenleg 1000-1100 db világítási tárgy található az ország egyetlen Lámpamúzeumában, amely 1995-ben bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe is.

Két egyedülálló templom

Ráckeve, szerb ortodox templom

Ráckevén áll Magyarország egyetlen gótikus szerb ortodox temploma. A kőfallal körülvett Szerb Porta kicsi, szűk utcácskák közt bújik meg, és a paplaknak is otthont adó porta udvaráról nyílik a lenyűgöző templom ajtaja. A szerbek még az 1400-as évek közepén a török támadások elöl menekültek erre a vidékre és miután gyökeret eresztettek, nekiálltak a saját templomuk felépítésének. A középkori, 1487-ben épült, Nagyboldogasszonynak szentelt templom teljes belső falfelületét bizánci hangulatú freskók borítják. A kicsit komor, sötét templombelső, a beszűrődő sejtelmes fények és a színpompás bizánci ikonok együttesen egészen varázslatos hangulatot árasztanak.

Ráckeve, szerb ortodox templom. Fotó: Travellina

Tereske, Szent László legenda-ábrázolás

Nógrád megye egyik legrégebbi temploma a tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom, amelynek különleges értéke a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat. Szent László király legendáját, a kunokkal való harcát és a lányszabadítást sok magyar templomban ábrázolták, de a mai Magyarország területén csak három helyen látható, Ócsán, Vizsolyban és itt, Tereskén. Köztük ez a legnagyobb, legteljesebben fennmaradt ábrázolás. Legrégebbi részei a 13. században készültek, a templom 15. század végi átépítésekor megsérült részeket újrafestették. Csak bejelentkezéssel látogatható.

Tereske, Szent László legenda-ábrázolás. Fotó: Travellina

Két kevésbé ismert múzeum

Ráckeve, hajómalom

Ha ellátogatunk Ráckevére felkeresni a szerb ortodox templomot, van még itt más izgalmas látnivaló is: az ország egyetlen működőképes hajómalma. Ez lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött: a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Ez a megoldás azért célszerű, mert így szükség esetén meg lehetett változtatni a helyét, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson.

Ráckeve, hajómalom. Fotó: Travellina

A molnár mesterség volt a Duna mellett élő ráckeveiek egyik legfontosabb megélhetése. Az 1720-as években már öt malom működött a városban, melyek nagy része az 1950-es évekig őrölt. Magyarország utolsó hajómalma is itt, Ráckevén maradt meg, de ezt a 60-as évek végén a jég összeroppantotta. Az egykori molnárok leszármazottai építették fel a jelenleg látogatható hajómalmot a fennmaradt leírások és a még megmaradt tárgyi emlékek felhasználásával. A múzeum 2010 óta, nyaranta látogatható.

Szigetbecse, André Kertész emlékház

A Budapesttől délre fekvő kis városka, Szigetbecse a 20. századi fotográfia talán legismertebb alkotóművészének, André Kertésznek állított emléket. Az 1849-ben született André Kertész gyermek- és ifjúkorában sok időt töltött rokonainál Szigetbecsén, első felvételein meg is jelenik a varázslatos gyerekkor. Szoros kötődése ehhez a vidékhez élete végéig megmaradt, ezért örömmel fogadta a tervet, hogy felépítenek számára a faluban egy, a régi rokoni portához hasonlatos házat.

Szigetbecse, André Kertész emlékház
Szigetbecse, André Kertész emlékház. Fotó: Travellina

Hálából azért, hogy Szigetbecse fontosnak érezte kimutatni szeretetét az idős mester felé, ő maga válogatta élete alkonyán 120 eredeti, szignált fotográfiáját a gyűjteménynek.

Mivel a házból Kertész halála miatt Emlékmúzeum lehetett csak, ide került a művész New York-i lakásának néhány bútora és személyes használati tárgya is. Fontos információ, hogy csak a nyári hónapokban, hétvégén van nyitva, egyébként csak bejelentkezéssel látogatható.

Keresés az oldalon