Olaszország alatt olyan geológiai folyamat zajlik, amely elsőre inkább hangzik egy katasztrófafilm alapötletének, mint valóságnak. Az Appenninek mélyén a földkéreg egyes rétegei lassan elválnak egymástól, a kutatók pedig egy szétnyíló cipzárhoz hasonlítják a jelenséget. Pánikra azonban semmi ok: nem arról van szó, hogy Olaszország belátható időn belül kettéhasadna. A mozgás rendkívül lassú, évente mindössze néhány milliméteres, geológiai időléptékben viszont ez is elég ahhoz, hogy egész tájak alakuljanak át.
Az ország eleve különösen mozgalmas területen fekszik: elég csak az Etnára, a Vezúvra és a gyakori földrengésekre gondolni. Most azonban egy új tanulmány arra világított rá, hogy az olasz félsziget alatt még összetettebb folyamat zajlik, mint eddig gondolták.
Egyszerre nyúlik és préselődik Olaszország
Az Appenninek akkor alakultak ki, amikor a tektonikus lemezek egymásnak feszültek, a földkéreg pedig felgyűrődött. Leegyszerűsítve ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy szőnyeget két oldalról összetolunk, és az középen felpúposodik.
Csakhogy a hegység ma már nem így viselkedik.
Az Appenninek belső területein a földkéreg jelenleg nyúlik, miközben a keleti oldalon továbbra is összenyomódik. Egyes területek emelkednek, mások közben süllyednek. A kutatókat régóta foglalkoztatta, hogyan történhet mindez egyszerre ugyanazon a hegységen belül. A Stefano Tavani, a Firenzei Egyetem kutatója által vezetett csoport most közelebb került a megfejtéshez.

Több, mint 500 kilométeren zajlik a különös folyamat
A jelenséget delaminációnak, vagyis rétegleválásnak nevezik. Ennek során a földkéreg sűrűbb, alsó része és a litoszféra egy része fokozatosan elválik a felette lévő rétegektől, majd lefelé, a földköpeny irányába süllyed. A kutatók az Appenninek alatt egy több mint 500 kilométer hosszú zónát azonosítottak, ahol ez a leválás zajlik. Ezt a területet tekintik a folyamat jelenlegi frontjának.
A mélyebben fekvő rétegek egy hosszú vonal mentén, fokozatosan válnak le egymásról.
Amikor a nehezebb alsó rétegek leszakadnak, csökken a lefelé húzó erő, így a felettük lévő földkéreg egyes részei megemelkedhetnek. Közben máshol továbbra is erős összenyomódás zajlik. Az Appenninek tehát egyszerre nyúlnak, emelkednek és préselődnek össze.
Évente csak néhány milliméter, mégis sokat számít
A folyamat szerencsére rendkívül lassú. A GPS-mérések szerint a hegység egyes részei évente körülbelül 4 milliméterrel nyúlnak, miközben a keleti peremen nagyjából évi 2 milliméteres összenyomódást mérnek. Ez emberi léptékkel szinte semmi, a földtörténetben azonban egészen más a helyzet. Néhány milliméteres éves mozgás évmilliók alatt komplett tájakat formálhat át.
Hasonló folyamatok korábban a Tirrén-tenger kialakulásában is szerepet játszottak Olaszországtól nyugatra. A nagyobb tágulás ott körülbelül kétmillió éve leállt, az Appenninek alatt azonban tovább folytatódott a földkéreg átalakulása.
A földrengésekhez is köze lehet
Az új kutatás szerint a rétegleválás fontos szerepet játszhat abban is, hogy az Appenninek miért mozognak ma is ennyire összetett módon. A folyamat magyarázatot adhat arra, miért emelkednek bizonyos területek, miközben más részek süllyednek vagy összenyomódnak. A kutatók szerint a jelenség a térség földrengéses aktivitásával is kapcsolatban állhat. A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy továbbra sem látják teljes egészében, mi történik több tíz kilométerrel Olaszország felszíne alatt. A mostani modell fontos lépés lehet a folyamat megértésében, de még nem ad választ minden kérdésre.
Ettől még nem kell lemondani az olasz nyaralást
A kutatás nem jelent új, közvetlen veszélyt sem Rómára, sem Toszkánára, sem az Amalfi-partra. Nem egy közelgő katasztrófáról van szó, hanem egy rendkívül lassú geológiai folyamatról. A felfedezés inkább azért érdekes, mert megmutatja, mennyire mozgalmas terület valójában Olaszország.

