A nácik szállodának építették 20 ezer vendég számára, de soha senkit nem látott vendégül: képeken a mára felújított gigantikus épületegyüttes
A Balti-tenger partján áll a 20. század egyik legkülönösebb és legvitatottabb építészeti öröksége. A németországi Rügen szigetén található Prora egy gigantikus betonkomplexum, amelyet a náci Németországban azért kezdtek építeni, hogy létrehozzák a világ egyik legnagyobb üdülőhelyét.
Az eredeti tervek szerint egyszerre 20 ezer német vendég tölthette volna itt a szabadságát. A tengerparttal párhuzamosan húzódó épületegyüttes mintegy 4,5 kilométer hosszú volt, építése pedig 1936-ban kezdődött. A náci vezetés a beruházást a Harmadik Birodalom szervezettségének és erejének egyik látványos bizonyítékaként mutatta be.
A projekt a Kraft durch Freude, magyarul nagyjából Örömben az erő elnevezésű szervezethez tartozott. Ennek célja az volt, hogy kirándulásokkal, kulturális programokkal és támogatott nyaralásokkal szervezze meg a német munkások szabadidejét.
Minden szobából a tengert lehetett volna látni
Prora terveit Clemens Klotz német építész készítette, aki egy nemzetközi pályázaton nyerte el a megbízást. A monumentális komplexum nyolc hatalmas épületszárnyból állt, amelyek egyenként több mint 500 méter hosszúak és hatemeletesek voltak.
Az épületeket közvetlenül a tengerparttal párhuzamosan helyezték el, hogy lehetőség szerint minden szoba a Balti-tengerre nézzen.
A tervekben körülbelül 10 ezer, szinte teljesen egyforma, kétszemélyes szoba szerepelt. A berendezés kifejezetten egyszerű lett volna: két ágy, mosdó, kisebb ruhásszekrény és egy szerény pihenőrész jutott volna a vendégeknek. Saját fürdőszobákat nem terveztek, helyettük közös mosdókat és fürdőhelyiségeket alakítottak volna ki. A szobákba ugyanakkor hangszórókat is raktak volna, amelyeken keresztül többek között a náci rendszer beszédeit és üzeneteit lehetett volna közvetíteni.
Maga az üdülőhely jóval többet kínált volna egyszerű szállásnál. Mozik, színházak, rendezvénytermek, sportlétesítmények és egy olyan móló is szerepelt a tervek között, ahol akár turistákat szállító hajók is kiköthettek volna.
A nyaralás is a propaganda részévé vált
Prora azonban nem pusztán egy óriási nyaralóközpontnak készült. A történészek szerint a beruházás annak a náci törekvésnek is része volt, amely az emberek mindennapi életének minél több területét, így még a szabadidőt is ellenőrzés alatt akarta tartani.
A kedvezményes utazásokat és nyaralásokat a nemzeti összetartozás erősítésének, valamint a közösségi fegyelem kialakításának eszközeként használták.
Rügen hosszú, fehér homokos strandjait ideális helyszínnek tartották ehhez. A hatalmas komplexumnak így egyszerre kellett volna tömeges üdülést biztosítania és a rendszer ideológiáját közvetítenie. A terv azonban végül teljesen más irányt vett.
Egyetlen turista sem nyaralt a gigantikus üdülőhelyen
1939-ben kitört a második világháború, az építkezést pedig leállították. Bár addigra Prora jelentős része már elkészült, a komplexumot soha nem nyitották meg az eredeti céljának megfelelően.
A tervezett 20 ezer nyaraló közül végül egyetlen ember sem érkezett meg ide vakációzni.
A náci Németország veresége után az épületegyüttes katonai szerepet kapott. Először szovjet ellenőrzés alá került, később pedig az NDK fegyveres erői használták laktanyaként, illetve katonai személyzet elszállásolására.
A hidegháború éveiben az egykori üdülőtelep menekülteknek és különböző katonai intézményeknek is helyet adott. Mindez már nagyon messze állt attól az eredeti elképzeléstől, amely szerint német családok tízezrei tölthették volna itt szabadságukat.
Évtizedekkel később mégis turisták költöztek be
Németország újraegyesítése után az állam fokozatosan elkezdte értékesíteni a hatalmas komplexum egyes részeit magánbefektetőknek. A hosszú ideig elhagyatott vagy katonai célokra használt betonépületek egy részét felújították. Szállodák, apartmanok, lakások és modern turistakomplexumok jöttek létre bennük.
A fejlesztések komoly vitát váltottak ki Németországban.
Az egyik álláspont szerint az átalakítás lehetőséget adott egy történelmileg fontos épületegyüttes megmentésére, amely felújítás nélkül idővel teljesen tönkremehetett volna.
Mások azonban problémásnak tartják, hogy egy, a náci propaganda rendszeréhez szorosan kapcsolódó épületből modern, részben luxuskategóriás üdülőhely lett. Éppen ezért Prora bizonyos részeiben ma múzeumok és dokumentációs központok működnek, amelyek bemutatják az épületegyüttes történetét, valamint azt is, milyen szerepet szánt neki a náci rendszer.
Több mint nyolcvan évvel az építkezés megkezdése után Prora továbbra is Európa egyik legfurcsább építészeti emléke. Egy kilométereken át húzódó üdülőhely, amelyet több tízezer turistának terveztek, mégsem fogadott egyetlen nyaralót sem eredeti formájában. Végül csak évtizedekkel később telt meg élettel, egészen más céllal, mint amire egykor létrehozták.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Évtizedekig rejtette a víz, most előbukkant az Osztrák–Magyar...
Drónfotókon a zátonyra futott szállodahajó a Dunán: 1,5...
Velencei-tó: Agárdnál már csak 33 centis a víz - Így hat a...
Évezredek óta ég a tűz egy vízesés alatt - a tudósok sem...
Évszázadok óta működik: így védekezik a hőség ellen egy...
