Olcsóbb, mint hinnéd: Montenegró 13 legszebb helye - rejtett gyöngyszemek, árak és tippek
Montenegró a Balkán egyik legkülönlegesebb állomása. A hegyvidékes, tenger melletti ország remek ételekkel, izgalmas látnivalókkal, feledhetetlen túrákkal és baráti árakkal várja az utazókat. Összegyűjtöttük, hogy mely helyekre érdemes ellátogatni az országban, milyen árakra kell számítani, továbbá mikor érdemes Montenegróba utazni.
1. Podgorica, Montenegró modern fővárosa
Ha először utazunk Montenegróba, két várost szoktak rendszerint elsőként ajánlani: az egyik a balkáni ország fővárosa és egyben legnagyobb városa, Podgorica, a másik pedig Budva. A két helyszín önmagában is különleges, de azért is jó célpontok, mert innen más híresen szép területeket is könnyen elérhetünk.
A magyar fővároshoz képest kicsinek mondható, kb. 190 ezres lakosú Podgorica látképe talán nem tűnik érdekesnek, mégis megéri időt szánni erre a városra is. Az oszmán stílusú történelmi óváros olyan látnivalókkal büszkélkedhet, mint a 17. században épült óratorony. Nemcsak az óvárosban, az új városrészben is belefuthatunk gyönyörű épületekbe, itt magasodik például a Krisztus feltámadása székesegyház monumentális, fehér kőtömbje.
Podgorica kellős közepén található a Goricai park, ahol a tiszta levegő és zajmentesség bárkivel elfeledteti, hogy épp egy nyüzsgő fővárosban tartózkodik. A terület bejáratánál található Podgorica egyik legrégebbi épülete, a Szent György-templom. A területen egy, a második világháborúban elesett katonáknak állított mauzóleum is van.
A Morača és Ribnica folyók találkozásánál fekvő főváros tele van hidakkal, a legrégebbiek már a Római Birodalom óta állnak itt.
A Moraca folyón átívelő Sastavci hídra és a Millennium hídra mindenképp érdemes időt áldozni a kirándulás alatt, ahogy a Morača folyó sétányai is kihagyhatatlan látnivalók.

Podgoricától 13 kilométerre található a viharos és gazdag múltú Medun, Medeon ősi erődített városának régészeti lelőhelye. A területet gyönyörű környezet veszi körül, a helyszínen érdemes időt szánni Medeon óvárosának maradványaira, a 18. századi Szent Nikola templomra és a Marko Miljanov Múzeumra.
A montenegrói fővárostól 4-8 kilométerre a természetkedvelők is megtalálják a számításaikat. A Cijevna folyó a régió egyik fő látnivalója, és a montenegróiak egyik kedvenc piknikezőhelye. Úgy 150 éve mesterséges vízesésekkel látták el a folyót, amit a helyiek most csak „Niagarának” neveznek.
2. Budva, az Adriapart pezsgő üdülővárosa
Budva Montenegró és a mediterrán kultúra egyik igazi gyöngyszeme. A tengerparti város évtizedek óta kedvelt turisztikai célpont, sőt, ez a balkáni ország egyik leglátogatottabb úti célja. Budva egy hamisítatlan üdülőközpont, ugyanakkor a története több mint 2500 évre nyúlik vissza.
Budvában a strandolásé a főszerep: a homokos Mogren partszakasznál és a Szent Nikola szigetnél érdemes megmártózni a tengerben.
A csúszdázás kedvelői mindenképp látogassanak el a helyi Aquaparkba is.
Budvába mindenki strandolni jár, de ez nem jelenti azt, hogy nincs lehetőségünk másfajta kikapcsolódásra is. Ha eleget napoztunk, tegyünk egy sétát az óváros keskeny, macskaköves sikátorain, hogy felfedezzük a velencei stílusú épületeket. A félszigetre épült, 2500 éves óváros nevezetességei közé tartozik az egykor a város védelmét szolgáló Citadella, ahonnét gyönyörű kilátás nyílik az Adriára. A környékbeli éttermek, kávézók, kis galériák között mindenki megtalálja a kedvére való helyet.

Közigazgatási értelemben Budvához tartozik, de a gyakorlatban egy 15 perces autóút, illetve egy földszoros választja el Sveti Stefantól. Az egykori halászfalu régi épületeit az 1950-60-as években alakították át apartmanokká, és azóta hotelszigetként üzemel. A 2000-es évek óta 5 csillagos luxusszállodaként működik.
3. Kotor óvárosa Montenegró tengerparti kincse
A Kotori-öböl egyik legszebb része a nevét adó Kotor óvárosa, amely megőrizte a középkori szerkezetét:
a szűk, kanyargós utcákat, kis tereket, templomokat és palotákat egy 4,5 kilométeres középkori városfal veszi körül, amely meglepően jó állapotban maradt fenn.
A terület értékét jól mutatja, hogy 1979 óta az UNESCO világörökségi helyszíneinek részét képezi.
Számos épület a velencei uralom alatt épült, a város építészetének arculatán a mai napig érezni a velencei hatást. A fő látnivalók egyike a kotori Szent Trifun-székesegyház: az 1166-ban épült román stílusú templom a város egyik legfontosabb történelmi emléke, ahol értékes freskókat és más kincseket láthatnak a turisták. Egy másik fontos épület a Szent János erődítmény, de készüljünk a lépcsőkre, ugyanis mintegy 1300 lépcsőfokot kell megmászni, hogy a végén a fentről nyíló panoráma kárpótolhasson az erőfeszítéseinkért.
A belvárosban parkolóhelyet találni szinte lehetetlen, viszont az egész óváros könnyen bejárható gyalog. A parkolóhelyen kívül a homokos strandokat is felejtsük el errefelé, kavicsos azért akad, de a vízminőség sem a legjobb Kotornál.
4. Perast: barokk paloták a Kotori-öböl partján
Perast egy picike település a Kotori-öböl partján hosszú történelmi múlttal. Az egykori tehetős tengeri kereskedőváros a Velencei Köztársaság uralma alatt élte virágkorát, az építészetben és a várostervezésben itt is máig érvényesül a velencei hatás. Velencei oroszlánszobrok, barokk paloták a tengerpart mentén, hajóskapitányok és kereskedők házai, elegáns barokk homlokzatok, és újabb erődítmények: ezeket mind megtaláljuk Perastban.

Egyik fő látnivalója a Szent Miklós-templom, amely a városra néző dombon áll, és páratlan panorámát kínál a Kotori-öbölre, magas harangtornya a város egyik jelképe. A Visković-Mihov család elegáns palotája, a Bujović-palota és tengerészeti múzeum szintén fontos épületek. A vízparti sétányon hangulatos kávézókat találunk, ahol az öbölre nyíló csodás kilátásban gyönyörködhetünk.
Perast legérdekesebb helyszíne a híres mesterséges sziget, az Our Lady of the Rocks, ahová hajókirándulással juthatunk el.
A legenda szerint tengerészek találtak itt egy Szűz Mária-ikont, ezután évszázadokon át köveket dobáltak a vízbe, és ezekből épült fel a sziget. A szigeten egy katolikus templom található, ahol vallási tárgyak gyűjteményét őrzik, a falakat hajós fogadalmi ajándékok díszítik.
5. Hegycsúcsok és gleccsertavak a Durmitor Nemzeti Parkban
A Durmitor Nemzeti Park Montenegró egyik legszebb hegyvidéki területe, amely 1980 óta az UNESCO védelmét élvezi. A Dinári-hegységhez tartozó Durmitor hegység többsége a park része, több mint 40 darab, 2000 méter feletti hegycsúcs, mély völgyek és szurdokok, gleccsertavak alkotják a tájat. A nemzeti park területén több élő falu található, ahol szállást is kínálnak az utazóknak.
A Tara, Sushitsa és Draga folyók kanyonjai itt találhatóak,
a Tara 80 kilométer hosszú és 1300 méter mély kanyonja a legmélyebb kanyon egész Európában, egész Montenegró egyik legfontosabb látnivalója ez.
A kanyont legjobban a híres Tara-hídról szemlélhetjük meg, amelyen átsétálni önmagában nagy élmény.
Egy másik fontos látnivaló a park legismertebb tava, a fenyőerdőkkel körülvett Fekete-tó, amely egy népszerű kirándulóhely. A Fekete-tó elképesztő szépségét a növényzeten túl a környező hegyeknek köszönheti, amelyek közül a legmagasabb, a Medve által a víztükörre vetett fekete árnyék adta a tó nevét.
A hatalmas távolságok miatt a parkban mindenképpen autóval érdemes kirándulni, mindazonáltal készüljünk fel arra, hogy a vezetés errefelé komoly kihívást jelent. A hajtűkanyarok, szerpentinek között a többszörösére nőnek a megszokott utazási idők, és mivel a keskeny úttest hivatalosan kétsávos útnak minősül, folyamatosan félre kell állni, ha valaki szemben érkezik. A terep csak gyakorlott sofőröknek ajánlott, és nekik sem lesz egyszerű dolguk.
6. Skadari-tó: a Balkán legnagyobb tava is Montenegróban található
A Montenegró és Albánia határán található Skadari-tó a Balkán legnagyobb tava, a 168 kilométeres partvonalból 110 kilométer Montenegróhoz tartozik.
A környék magával ragadó szépségét az elképesztő élővilág és a tavat minden irányból körülvevő hegyek biztosítják.
Európa egyik leggazdagabb vízimadár-rezervátumánál járunk, a kontinens egyik utolsó pelikán populációja is itt él. A buja növényzetet nádasok és mocsaras területek tarkítják, és kis falvak sorakoznak a tó partján.
A központi település Virpazar, ahol nem csak szállást és éttermi asztalt, de hajóutat is foglalhatunk. Ha szeretnénk igazán belemerülni a Skadari-tó természeti csodáiba, akkor béreljünk kajakot, amivel felfedezhetjük a párját ritkító vízi világot. A tó körül kerékpárral és autóval is közlekedhetünk – az utóbbiról rögtön kiderül, hogy külföldi vagy helyi sofőr vezeti-e, ugyanis csak az idegenek óvatoskodnak a keskeny utakon.
A Skadari-tó és környéke Toszkánára emlékeztetheti a gyakorlott utazót, a helyiek nagyon kedvesek, és a tó valóban kihagyhatatlan látnivaló.
7. Ostrog kolostor: sziklába épített varázslatos zarándokhely
Az Ostrog kolostor Montenegró egyik legismertebb vallási helye, egy meredek sziklafalba épült kolostor, amely a 17. században óta áll a helyén. A Szerbia és Montenegró egyik leghíresebb szentje, Ostrogi Szent Vazul alapította épület jelentős ortodox zarándokhely, ahová évente sok ezer látogató érkezik.
A hívők úgy tartják, hogy annak, aki itt imádkozik, az élete sikeresebb lesz és kevesebb nehézséggel kell megküzdenie.
A kolostor különlegességét a civilek számára a helyszín adja: a fehér kőtemplom egy hatalmas sziklafalba (Ostroška Greda) épült, a barna szikla függőlegesen magasodik a vakítóan fehér épület felett. Ostrogi Szent Vazul itt halt meg, teste a kolostor ereklyetartójában található.
A kolostor Podgoricától 50 kilométerre fekszik, de a rövidnek tűnő út ezúttal is hosszabb lesz, a kanyargós utakon őrült sebességgel közlekednek a helyiek, a turisták pedig imádkoznak az életükért. Ha kevésbé vagyunk kalandos kedvünkben, egy buszos utazásra is befizethetünk. És itt is részünk lesz lépcsőzésben is, de a látvány megéri a küzdelmet. Ha követni akarjuk a zarándokokat, akkor mezítláb tegyük meg az alsó kolostortól a felsőig vezető utat.
8. Lovćen Nemzeti Park: panoráma a montenegrói hegyekből
A Lovćen hegy és annak környéke mintegy 80 éve védett terület, Montenegró egyik legismertebb hegyvidéki tája, ahol a magas hegycsúcsokról az Adriára és a Kotori-öbölre nyílik kilátás. Az egyedülálló növényvilág tagjai között több különleges gyógynövény található. De amiről a park igazán nevezetes, az egy sírhely.
Egy monumentális mauzóleum, ami a hegy tetején áll, és ahol az ország híres püspöke és költője, II. Petar Petrovic Njegoš nyugszik.
A mauzóleum közelében, fent van egy parkoló, de se a lépcsőmászást, se a veszélyes autókázást nem lehet megúszni.
II. Petar Petrović-Njegoš alig 37 évet élt a 19. században, és azt kérte, hogy az általa épített kis kápolnában temessék el a Jezerski hegy tetején. Amikor azonban néhány évtizeddel a halálát követően az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadta Montenegrót, Montenegró katonai bázist húzott fel a kápolna mellé, ezt az Osztrák-Magyar Monarchia kilőtte, a püspök maradványait pedig elszállították. Egészen 1970-ig kellett várni, hogy Njegoš újra méltó helyén legyen, egy olyan mauzóleumban, amely az ország legszebb látnivalóinak egyike.
A Lovćen Nemzeti Parkban túrázásra is van lehetőség, például Kotorból az aranyút nevű szerpentinen keresztül kirándulhatunk Njegusi falujába, II. Petar Petrovic Njegoš szülőhelyére. Itt kapható két különleges nemzeti eledel, a njegusi prsut és a njegusi sir: az előbbi egy gyógynövényekkel füstölt, hosszan érlelt sonka, az utóbbi pedig egy sajt, amely a gomolyához hasonlít leginkább.
9. Cetinje, Montenegró történelmi fővárosa
A Lovcen-hegység lábánál, egy hegyekkel körülvett völgyben fekszik Cetinje, amely egykor Montenegró történelmi és kulturális központja volt a montenegrói királyság fővárosaként. Cetinje napjainkban egy kistelepülés, amelynek nagy múltjára többek között a köztársasági elnök helyi rezidenciája emlékeztet, de a hangulatos kisváros tömve van izgalmas helyszínekkel.
Itt található a Vlaska templom, amelynek kerítése az 1876-os háborúból származó török puskák csöveiből épült.
A világ egyik legfontosabb vallási ereklyéjét a Cetinjei Kolostorban őrzik: itt található Keresztelő Szent János jobb keze, és Jézus megfeszítésénél használt kereszt egy darabkája is.
A kolostor, amely tulajdonképpen egy kis erőd egy egyhajós templommal, a 15. században épült, de azóta többször átépítették.
Akinek van kedve kirándulni, az vegye célba a Sas sziklát, egy kellemes sétát követően csodás kilátásban lehet részünk, és megtekinthetjük a Petrović-Njegoš-dinasztia alapítója, Danilo püspök sírhelyét. A mauzóleumban gazdagon díszített sírhelyében nyugszik Montenegró egyik legfontosabb néhai vezetője.
A múzeumkedvelők értékelni fogják a Cetinjei Szépművészeti Múzeumot, ahol híres jugoszláv festők és világhírű külföldi alkotók (pl. Picasso, Chagall) munkáit egyaránt megtalálják. A Montenegrói Néprajzi Múzeumban megtekinthetjük Montenegró egyetlen királya, Miklós, és felesége, Milena királynő öltözékeit
10. Biogradska Gora, Európa egyik utolsó őserdeje
A Biogradska Gora egy különleges nemzeti park, amely ez az UNESCO Bioszféra Rezervátumok Világhálózatának (WNBR) tagja. Az ország északkeleti részén található kb. 5 ezer hektáros terület
Európa három őserdejének egyike, vagyis egy olyan hely, amelynek fejlődésébe az ember soha, vagy nagyon hosszú idővel ezelőtt avatkozott be. Ez tehát egy valóban érintetlen természeti terület.
A túraútvonalak árnyékát óriási, több száz éves tölgyek és fenyők adják, a parkban hat gleccsertó található, valamint a kristálytiszta vizéről híres Biogradsko tó, ahol csónakázni és piknikezni is lehet. Az állóvizek, patakok, mocsarak gazdag élővilágnak biztosítanak élőhelyet, és mintegy 200 madárfaj otthona ez az erdő. A túrázás mellett kerékpározásra is van lehetőség, természetesen csak a kijelölt utakon.
Ha nem vagyunk túrázós kedvünkben, a tó körbesétálását akkor is ajánljuk. Ez mindösszesen három kilométer, vegyesen van kiépített út és ösvény, a növényzet gyönyörű.
A szokásos helyi autós problémák kapcsán megjegyeznénk, hogy a Biogradska Gora Nemzeti Parkba eggyel biztonságosabb az eljutás, mivel a szerpentinek kanyarjaiba tükröket szereltek fel.
11. Herceg Novi, az erődök városa
Herceg Novit Kotorhoz lehet hasonlítani, a két város építészetileg hasonló, míg azonban Kotor tömve van turistákkal, Herceg Novi kevésbé zsúfolt, és kicsit olcsóbb.
A velencei, oszmán és modern hatásokat keverő városkép nem olyan grandiózus, mint Kotor, cserébe azonban itt még megtapasztalható Montenegró hagyományos, békés életstílusa.
A mediterrán hangulatú település a Kotori-öböl bejáratánál található, így fontos stratégiai pont volt, amelynek köszönhetően több erődítményt is építettek itt, hogy védjék a tengert és a hegyoldalakat. A város egyik fő látnivalóját a ma is álló erődök jelentik. A Tengeri Erőd a középkori óta magasodik a tengerparton, ma kulturális rendezvényeknek ad otthont, és szuper kilátást kínál a tengerre és a városra.
A Véres Torony erőd (Kanli Kula) napjainkban szabadtéri színházként működik, drámai nevét nem véletlenül kapta: a törökök által épített erődben a felkelők kínozták.
Herceg Noviban több helyen tehetünk remek sétákat. Az óváros keskeny utcái, lépcsős sikátorai között számos kávézót találni, ahol megpihenhetünk, és ugyanígy a tengerparti sétányon is élvezetes a mászkálás. Egy dologra érdemes vigyázni: viseljünk kényelmes cipőt, mivel a sok a meredek lépcső.
12. Ulcinj oszmán hangulatú tengerparti óvárosa
Ulcinj Montenegró legdélebbi tengerparti városa, az albán határtól autóval kb. egy órára található. Ez is a nyugodtabb, lassabb tempójú montenegrói települések egyike, ahol kevés a turista, éjszakai mulatozásra ne számítsunk, de békés nyaralásra igen.
Az óváros benyúlik a tenger fölé, egy sziklás félszigeten áll, számos remek kilátópontot kínál. Az épületekben a mediterrán és török stílusok keverednek,
a keskeny utcácskák, régi házak évezredes történelmet rejtenek.
A város színes történelmi és vallási örökségét számos kis templom és mecset őrzi, Ulcinjt időszámításunk előtt a görögök alapították. Egy időben a terület az Adria legrettegettebb kalózainak adott otthont, akiket még a velenceieknek sem sikerült kiűzniük. Sőt, a tőlük zsákmányolt aranyból épült fel a pasa dzsámi is. A legendák szerint rövid ideig itt raboskodott Miguel de Cervantes, Don Quijote atyja, a városban a szobrot is állítottak neki. A népesség a mai napig vegyes, a többség albán, mintegy 10 százalékot tesznek ki a montenegrói lakók, és törökök is élnek itt.
Ulcinj több strandnak ad otthont, a legismertebb a több mint 13 kilométeres Hosszú strand (Velika Plaža), ahol vízi sportokat is gyakorolhatunk, és a parton sok vendéglátóegység is található.
13. Ada Bojana, Montenegró naturista paradicsoma
Ada Bojana Montenegró legdélebbi részén található, ahol a Bojana folyó az Adriával találkozik. A folyó hordaléka építette fel a háromszög alakú szigetet, amelyet természetes, homokos strandjai és természeti kincsei miatt keresnek fel az utazók.
Amiről Ada Bojana igazán híres, az egy európai ritkaság: a nudista strand, amelyhez egy egész üdülőhely kapcsolódik éttermekkel, bárokkal.
Ez Európa egyik legnagyobb és legrégebbi nudista üdülőhelye, de a sziget többi része hagyományos strandként üzemel.
A szigeten természeti látványosságok is akadnak, madárrezervátumok, nádasok. A gazdag madárvilág a természetkedvelőket is vonzza: pelikánokat, kócsagokat és gémeket is megfigyelhetünk errefelé. A sziget belső része természetvédelmi terület, ahol érintetlen élővilág és nyugodt, zavartalan táj várja a látogatókat.
A homokos strand ideális napozásra, úszásra, piknikezésre, de többféle vízi sportot is űzhetünk – pl. szörf, kajak. A part menti éttermekben és vendégházakban híresen jó minőségű, friss tengeri ételeket kínálnak, rusztikus környezetben.
Aki a jól felszerelt strandokat kedveli sok szolgáltatással, az csalódni fog, itt nincs jól fejlett infrastruktúra, viszont autentikus élmény vár. Ada Bojanát komp és híd köti össze a szárazfölddel, könnyen elérhető a közelben fekvő Ulcinj városából.
Kóstolj bele a montenegrói konyhába!
Egy új ország, nép, kultúra megismeréséhez az is hozzátartozik, hogy belekóstolunk a nemzeti ételekbe.
A montenegrói konyhában keverednek a balkáni országok és a török konyha ízei.
De amíg a tengerparton inkább a mediterrán alapanyagoknak, köztük a tenger gyümölcsein és zöldségeken van a fókusz, addig az északi hegyvidékes területeken a tápláló, kiadós ételek jellemzőek.
A hegyvidékek egyik legismertebb fogása a kacsamak (kačamak): ez egy kukoricás kása, amihez többek között kajmakot adnak. Az ételnek számtalan változata létezik már, az egyik legfinomabb a burgonya kacsamak. Egy másik ismert helyi fogás a cicvara, az ismert hagyományos parasztétel, ami kukoricalisztből, friss túróból vagy félkemény sajtból, tejből, vízből készül, kajmakkal.
A popara pedig egy olcsó fogás, amely mélyen gyökerezik a montenegrói étrendben. A poprarához kenyérdarabkákat kell tejjel, olajjal és sajttal összekeverni.
A helyi finomságok közt meg kell említeni még a rastant, a japracit, a különböző csorbákat és bárányételeket is.
Milyen költségekkel számolj Montenegróban?
Kezdjük az úti költséggel: Montenegróba Budapestről repülővel szokás utazni, és jegyárak kifejezetten barátságosak.
Szezonon kívül, márciusban vagy áprilisban már 10 ezer forintért is kaphatunk repülőjegyet, szóval ha ügyesek vagyunk, oda-vissza húszezer forintból kijön az utazás.
Júniusban már 20 ezertől, júliusban és augusztusban pedig jellemzően 30 ezer forinttól indulnak az árak egy útra Budapest és Podgorica között.
Aki vérbeli sofőr, saját autóval is elvezethet az úti célokig. Podgorica és Budapest között úgy 820 kilométer a távolság, ezt a távot autóval körülbelül 9 és fél óra alatt lehet megtenni. Budvába körülbelül fél órával tovább tart az út Budapestről. Ha autóval érkezünk, lesz egy olyan nagy előnyünk a többi turistával szemben, hogy vidáman közlekedhetünk szerte az országban a saját autónkkal.
Montenegró ugyan nem tagja az EU-nak, a hivatalos pénznem azonban az euró. Autóbérlésre már akár 15 euróért is van lehetőség, de itt is erősen szezonálisak az árak. Tavasszal és ősszel 15-40 eurós napidíjjal számoljunk egy kicsi elektromos autó esetén, főszezonban 30-50 euró per nap a jellemző, de ha nagyobb kocsira vágyunk, annak a napi bérlete akár 60-80 euró is lehet.
Mivel Podgorica és Budva között nincs 70 kilométer távolság, a két város közt autóval, taxival és tömegközlekedési eszközzel is tudsz ingázni. A leginkább pénztárcabarát megoldásnak a távolsági buszozás számít: egy jegy ára a két táv közt kb. 9 euró.

Szezonon kívül a szállásdíjak is barátságosak: Podgoricában két fő részére egy hétre 80-90 ezer forintért már válogathatunk a magas pontszámmal értékelt szálláshelyek között. Ha előre foglalunk, a csúcsidőszakban is hasonló árakon kaphatunk szálláshelyet.
Amit a szálláson megspórolunk, azt elkölthetjük az éttermekben. Egy főétel egy kisvárosban, vagy kevésbé frekventált helyen, egy egyszerű étteremben 7-12 euró között mozog, egy középkategóriás helyen, a turisztikai övezetekben két személyre három fogást 30-50 euróért fogyaszthatunk el.
Ennél olcsóbb, ha utcai árusoktól vásárolunk olyan ételeket, mint például a burek vagy a pizza, ilyesmit már akár 3 euróért is kaphatunk. Árérzékenyek az ún. konobákat is keressék, vagyis a helyi kisvendéglőket, amelyek jellemzően olcsóbbak, mint amiket a tengerparti főutcákon találunk. Végül jelentős összeget takaríthatunk meg, ha piacokon vásárolunk kaját.
Aki spórolna, kerülje a főszezont Montenegróban
A montenegrói utazás leszervezése előtt vegyük fontolóra, hogy bulizósabb vagy nyugodtabb utazásra vágyunk: amennyiben az utóbbi, inkább őszre vagy késő tavaszra szervezzünk kirándulást.
A legtöbb turista már májusban megnyitja az úszásszezont Montenegróban, így a vállalkozó szelleműek akár ekkora is leszervezhetik az utazást.
Budva környékén júliusban (25.3 °C), augusztusban (26.1 °C) és szeptemberben (24.3 °C) a legmelegebb a tenger.
Az igazi nyár így tipikusan június 15-én kezdődik Montenegróban, és szeptember 15-ig tart. Ebben az időszakban érkezik a legtöbb turista az országba, a tengerparti kávézók és éttermek zsúfolásig megtelnek, a diszkók és bárok megnyitnak, emellett rendezvények sokasága is várja a turistákat a tengerparti városokban, köztük Budvában. A június és szeptember 15 közti intervallum tehát azoknak ideális, akik aktív pihenésre vágynak. Hozzá kell tenni, az időszakban áremelkedésre is kell számítani.

A családosoknak és azoknak, akik spórolni akarnak, így inkább szeptember 15. utánra ajánlott időzítenie az utazást. Az időjárás ekkora kellemessé válik. Szeptemberben és októberben még bőven elő lehet kapni a nyári ruhákat Montenegróban, de a zajos bárok és klubok bezárnak, az erdős és hegyes vidékeken pedig már gyönyörű színes erdők közt tudtok bóklászni.
A tavasz egyébként szintén igazán egyedülálló itt: márciusban még lehet havat látni a montenegrói magaslatokon, tudtok síelni, snowboardozni vagy sétát szervezni a havas erdőben, miközben egyre tovább tartanak a nappalok és egyre kellemesebb az idő.
Cikkünk frissült: 2026.03.16. 17.33
