A várakozások szerint az évtized végére évente 25 millió utas fordul majd meg a budapesti repülőtéren, ehhez elengedhetetlen egy új terminál, amelyet egymilliárd euróból fognak megépíteni – hangzott el a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér új termináljának ünnepélyes alapkőletételén pénteken.

Nemcsak új épületet, hanem a repteret kiszolgáló közlekedés fejlesztését is megkezdte a kormány: kiírták a koncessziót a Ferihegyet és a Nyugati pályaudvart összekötő gyorsvasút megvalósítására is – idézte fel beszámolójában a Portfolio.
Milyen lesz az új ferihegyi terminál?
Az új terminál valójában több épületet takar: a központi rész
egy 35 000 m² alapterületű fő terminálépület lesz, amely utasforgalmi központként működik majd, itt zajlik majd a biztonsági átvilágítás és a poggyászfeladás.
Ezenkívül készül egy új utasmóló, és egyéb kiszolgáló infrastruktúra épületek is – közölte az eseményt követő háttérbeszélgetésen Lóga Máté, az NGM gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára.
Az épületegyüttes reálisan 4-5 év múlva készülhet el. A vasúti terminálnak a helyszíne jelenlegi tervek szerint a jelenlegi Holiday Parkoló lenne – tette hozzá.
A tervek szerint minden utas az új utasterminálba érkezik majd, a jelenlegi terminálon nem lesznek a jövőben más egységek (poggyászkezelés, biztonsági ellenőrzés), ezért ott több hely marad a kereskedelmi egységek kiszolgálására. A zöld vállalások keretében új naperőművet építenek, valamint javul a repülőtér közúti és vasúti megközelíthetősége – mondta el az államtitkár.
Azt, hogy pontosan hogyan is kell elképzelni a Terminal+ projekt néven futó beruházás részleteit, az alábbi kisfilmen nézheted meg.
Mire számíthatnak az utasok az építkezés ideje alatt?
Lóga Máté hangsúlyozta: az új fejlesztések a reptér jelenlegi infrastruktúrájának működtetése mellett jól megvalósíthatóak, a fejlesztés a reptér üzemeltetését, az utasok kiszolgálását nem fogja zavarni.
2024-ben vásárolta vissza a repteret a kormány
A repülőtér 2024-ben került újra többségi magyar tulajdonba, a magyar állam 80 százalékos, a francia VINCI Airports pedig 20 százalékos tulajdonrészt szerzett az üzemeltető cégben.
A Liszt Ferenc-repülőtér 2025-ben 19,6 millió utast és több mint 420 ezer tonna árut kezelt, a légikikötő minden idők legszínesebb menetrendjét kínálta a tavalyi évben.
Nicolas Notebaert, a VINCI Concessions vezérigazgatója, a VINCI Airports elnöke az eseményen elmondta: az utasforgalomban az előző évhez képest 12 százalékos, a cargo forgalom 40 százalékos növekedést mutatatott. A BUD Cargo City a régió és Ázsia viszonylatában első számú áruszállító központtá vált – tette hozzá.
A budapesti repülőtéren 2026-ban is erős forgalommal számolnak, új járatokat fogadnak Amerikából, Kanadából, Dél-Koreából, Kínából. A meglévő terminálokon is jelentős fejlesztések vannak és lesznek – idézte Notebaert szavait az MTI.
„Repülni mindig szeretnék, repülni hív a magas ég”
Az alapkőletétel helyszínén egy időkapszulát is elhelyeztek, amelyben helyet kapott egyebek közt a Nemzeti Sport február 20-i lapszáma, a Budapest Airport visszavásárlásáról szóló szerződés, a repülőtér kifutópályájának egy betondarabja, valamint Korda György és Balázs Klári előadőművész házaspár Reptér című dalának dedikált kottája és dalszövege is.
Mit lehet tudni a Vinci Airports-ról?
A VINCI Airports a világ vezető, magántulajdonban lévő repülőtér-üzemeltetőjeként 14 ország több mint 70 repülőterének a fejlesztését és üzemeltetését irányítja. Globális integrátorként szerzett szakértelmének köszönhetően a VINCI Airports repülőtereket fejleszt, finanszíroz, épít és üzemeltet.
2016-ban a VINCI Airports volt az első repülőtér-üzemeltető, amely nemzetközi környezetvédelmi stratégiát dolgozott ki, azzal a céllal, hogy 2050-re teljes hálózatában elérje a nettó nulla közvetlen kibocsátást, eközben közvetlen hatókörén túl is hozzájáruljon az érdekelt felek szén-dioxid-lábnyomának csökkentéséhez és támogassa az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást azokban a régiókban, ahol tevékenykedik.
A VINCI Airports a VINCI Concessions leányvállalata.

