Azok, akik gyakran repülnek, bizonyára már észrevették: a légiutas-kísérők gyakran kontextusidegen szavakkal kommunikálnak egymás között. Ebben az esetben valójában kódokról van szó, amelyek bizonyos feladatokat vagy helyzeteket jelölnek, amivel a repülőgép személyzete gyakran szembesül, írja a Roadster.hu.
Az utasok nem érthetik
Vannak egyszerűen érthető szavak: ilyen például a „Bob”. Ez a „best on board”, vagyis a „legjobb a fedélzeten” kifejezésből ered, és egy jóképű utasra utal. A „Code Adam” eltűnt gyermeket jelez, míg a fedélzeti konyhára a „galley” kifejezést használják. A „blue juice” annyit tesz: fel kell tölteni a mosdóban lévő vizet.

Vannak azonban bonyolultabb, a kívülállók számára jóval nehezebben érhető kódok is. A TUI egyik légiutas-kísérője, Miva nemrég a TikTokra töltött fel egy videót, melyben azt mondja:
Zavarjuk össze a nem szakmabelieket… India Alpha Mike… Mike India Victor Alpha, Alpha November Delta Yankee Oscar Uniform?
Ez kódnyelven, a kezdőbetűket összeolvasva annyit tesz: „Én Miva vagyok, és te?”
Szakmai infók röviden
Egy másik légiutas-kísérő, Jennie szintén a közösségi médiában szólalt meg a szakma titkos kódnyelvéről: „ha repültél már, valószínűleg hallottad, hogy a személyzet tagjai olyan szavakat használnak egymás között, amelyeket nem értesz.”
Például, ha a légiutas-kísérők L1, L2, R1 vagy R2-nek hívják egymást, akkor az a kijelölt területeket jelenti.
Hollywood nagyban hozzájárult a kódnyelv kialakulásához: Jennie szerint a Tom Cruise kifejezés például a tea-kávé kombinációra utal, az angol nyelvű kezdőbetűk alapján (tea-coffee). „Ez egy trükk, amivel megjegyezzük, hová kell vinni a teát és a kávét. Tom Cruise – T és C. Tea ide és kávé ide.”
„Ha pedig azt hallod, hogy egy légikísérőnek flip flop-ot kellett csinálnia, kérlek, légy velük elnéző”, magyarázza Jennie. „Ez azt jelenti, hogy éjszakai járaton dolgozott, nagyon keveset aludt és másnap reggel már egy másik gépen teljesített szolgálatot.”
