"Brutális árakról hallani" - Kiss Róbert Richard szerint óriási károkat okoz a turizmusnak a közel-keleti helyzet
A Közel-Keleten kibontakozó háborús helyzet nemcsak a régió, hanem az egész világ turizmusára is hatással lehet. Az Öböl-menti térség az elmúlt évtizedekben a luxusturizmus zászlóshajójaként, illetve globális közlekedési központként pozicionálta magát, ezért a légtérzár nemcsak az adott országokat, hanem a globális légiközlekedést is érzékenyen érinti. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt kérdeztük a várható következményekről.
Sok turista kerülhet nehéz helyzetbe
Nehéz megjósolni, mikorra állhat helyre a légtérzár által felkavart légi közlekedési rend, hiszen ez a harci cselekményektől függ, szögezte le Kiss Róbert Richard. „Az adott ország légügyi hatóságai akkor engedik fel- és leszállni a polgári gépeket, ha az relatív biztonságos. Nem mondható ilyennek, ha légvédelmi rakéták dolgoznak éppen. Így érthető módon nem vagy csak szakaszosan nyitják meg a polgári gépek számára a légteret ott, ahol ez rendkívül veszélyes lenne az utasokra nézve.”
Ráadásul mindez érinti átszálló járatok forgalmát is: az Emirates, a Qatar Airways rengeteg interkontinentális járatot üzemeltet, gondban vannak például azok is, aki Thaiföldről, a Maldív-szigetekről, Nepálból tértek volna haza Dubajon vagy Dohán keresztül.
„A kríziszónákból még alternatív útvonalakkal is nehéz kijutni, hisz ha zárt a légtér a polgári légi közlekedés számára, akkor csak valamiféle szárazföldi lehetőség jöhetne szóba, de ez is problémás sok helyen, még ha Izraelből átmegy valaki Jordániába, hogy onnan repüljön haza, az is bizonytalan”, állítja a szakértő. „Akik ugyanakkor jelenleg biztonságos helyen várakoznak, nekik lehet, hogy hamarabb lesz olyan alternatív járat, amire felférnek, vagy amit a légitársaság, az utazasi iroda esetleg felajánl. Persze például Baliról haza lehet jönni B tervvel, de brutális árakról hallani, ha valakinek mindenképpen jönnie kell, másik géppel, más útvonalon, mondjuk business osztályon. Ilyenkor a turista pénze bánja, a vis maior miatt nincs kártalanítás, a nem EU-s légitársaság még a plusz szállás költségét se feltétlen fizeti.”

Európát is érintheti a fennakadás
Az elmúlt években folyamatosan növekedett a kereslet a közel-keleti úti célok iránt, mondja Kiss Róbert Richard. „Dubaj már slágerúticél lett, még ingatlanokat is vásárolt it jó néhány magyar. A fapados járatok megjelenésével sokan kezdtek el utazni ezekre a helyekre.” A keresletben azonban már most érezhető a visszaesés, „hiszen ki akar úgy utat foglalni, hogy teljesen bizonytalan, tud majd repülni vagy sem az adott időszakban. Ráadásul sok cég nem is vesz fel új foglalásokat a kritikus helyekre: magyar utazási iroda egyébként nem is szervezhet utat piros zónába, vagyis olyan helyre, amelyet a külügyminisztérium nem javasolt kategóriába sorol.”
A konfliktus hosszú távú hatása „attól függ, mennyi ideig tart a háború, illetve mennyire érint majd ilyen sok országot harci cselekmény. A turizmus gyorsan regenerálódik, de egyelőre nem látni, mi lesz ebből.
Óriási károkról beszélhetünk, hiszen Dubaj ma már nem elsősorban az olajbevételekből él, a kereskedelem, az idegenforgalom, a kikötő, az ingatlanok hozzák a pénzek jelentős részét.
Nyilván a másik oldalon ‘kompenzációt’ jelent majd az olajárak emelkedése. Nem elsősorban a helyi gazdaságokat félteném, hanem például Európát, hiszen ha a közel-keleti légtér jelentős része is sokáig zárva marad az interkontinentális polgári légiközlekedés számára, óriási pluszköltségeket jelentenek majd az alternatív útvonalak, ez általános drágulást jelent”, szögezi le a szakértő.

