Belföld 2020. augusztus 05.

5 gyönyörű kastély a Kárpát-medencében

Balázs Belföld 2020. augusztus 05.
Összegyűjtöttük azokat a magyar kastélyokat, amik nem csak kívülről, de belülről is olyanok, mint egy valóságos főúri palota.

Kastélyfronton nem állunk túl jól, ezért leginkább a 20. század során lejátszódott mindenféle történelmi folyamatok és az azokban játszott nem mindig büszkeségre okod adó szerepünk a ludas. A magyar kastélyok fölött a lélekharangot a második világháború vége kongatta meg, mikoron is a legtöbbet az arra járó németek, szovjetek, helyiek, menekültek, vagy aki csak érte kifosztotta. Ezt az állapotot hol konzerválta, hol tetézte az új rendszer és az egykoron grófoknak, hercegeknek otthont adó kastélyokból jobb esetben iskolákat, nevelőotthionokat és kórházakat alakítottak ki, rosszabb esetben pedig istállókat és TSZ raktárakat.

Nem volt sokkal kegyesebb a kastélyokhoz a rendszerváltás környéki időszak sem, bár tény, hogy ekkoriban kezdtek többet is felújítani közülük, ám így is akadt jó pár, ami magán, illetve önkormányzati tulajdonban szép lassan romlásnak indult és ma már csak a vázuk, ha megmaradt.

A vége a történetnek az, hogy az itt felsorolt kastélyokon kívül nagyon nehéz olyat találni Magyarországon, amelyik a teljes valójában képes lenne bemutatni azt a korszakot, amikor még egy család otthonaként funkcionáltak.

A bemutatott magyarországi kastélyokon túl persze még találni azért szép darabokat, ám ezeket per pillanat éppen felújítják, így nem látogathatók.

 

Grassalkovich-kastély (Gödöllő)

A gödöllői királyi palota.
Forrás: Getty Images

A gödöllői Grassalkovich-kastélyt a többség Királyi Palota néven ismeri, hiszen a kiegyezést követően a magyar állam az uralkodónak ajándékozta azt. Erzsébet királyné és Ferenc József sok időt töltöttek itt, miközben próbálták kipihenni az udvari hétköznapok nyűgét, de járt itt IV. Károly és Trianon után Horthy Miklós kormányzó is ide járt vakációzni. 1945 után a magyar kastélyok tipikus sorsában volt kénytelen osztozni, a szovjet katonák először istállóként, majd támaszpontként használták, a felújítása csak a kilencvenes években vette kezdetét. Ma már szinte teljes egészében régi pompájában tekinthető meg.

Tegyünk egy sétát a kastélyparkban, álmélkodjunk a királyi lakosztály gazdagságán, vagy merészkedjünk be a második világháború idején épített bunkerbe.

Különlegessége a kastélynak, hogy rendezvényhelyszínként is működik, komoly és popzenei koncerteken, illetve egyéb előadásokon is részt vehetünk itt.

Festetics-kastély (Keszthely)

A keszthelyi Festetics-kastély.
Forrás: Getty Images

Ezt a kastélyt a család legismertebb tagjához, a magyar mezőgazdaságot fellendítő gróf Festetics Györgyhöz szokás kötni, pedig nem ő építette, hanem a nagyapja, a még köznemesi hátterű Festetics Kristóf, György csak a könyvtárszárnyat építette hozzá. A kastély a mai formáját a Ferenc József által hercegi rangra emelt Festetics Tasziló alatt nyerte el.

Tasziló herceg egy skót nemesasszonyt vett feleségül, Mary Victoria Hamilton-t és így bizalmas kapcsolatba került a brit királyi családdal is, hiszen felesége testvérének legjobb barátja Edward walesi herceg, a későbbi VII. Edward király volt, aki ennek következtében többször megfordult a keszthelyi Festetics kastélyban.

Mivel a második világháború alatti harcok nagyrészt elkerülték Keszthely környékét, ezért a kastély komolyabb károk nélkül vészelte át ezt a viharos időszakot. Azért néhány dolog eltűnt onnan, illetve idővel az értékesebb bútorokat, vagy a könyvtár ritkaságait Budapestre szállították a Szépművészeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár megőrzésébe. A bútorok viszont 2014-től apránként, de elkezdtek visszakerülni a kastélyba és az állandó, a 18.-19. századi arisztokrata életmódot bemutató kiállítás keretében megtekinthetők.

Esterházy-kastély (Fertőd)

A fertődi Esterházy-kastély.
Forrás: eszterhaza.hu

Fertőd nem csak a tóról, hanem a talán leggazdagabban berendezett magyarországi kastélyról is híres. Nem véletlenül, hiszen az Esterházy-család hercegi ága évszázadokon át a hazai legbefolyásosabb és legvagyonosabb főuraknak is a krémjét képezte, így az sem meglepő, hogy a család fénykorában a fertődi (akkoriban eszterházai) kastélyban Európa arisztokráciája adta egymásnak a kilincset, de még néhány uralkodó is megfordult a falai között.

A korszak jelentős kulturális és társadalmi központja volt, pl. itt élt az Esterházy Pál Antal herceg házi zeneszerzőjeként működő Haydn is, illetve a kastély mára szépen kizöldített udvarán zajlottak a vármegyei protokolláris események, mint amilyen a főispáni beiktatás is volt.

Ma a kastély szinte teljes egészében látogatható, a díszterem különösen gyönyörű, illetve a történelem szelleme (bármi legyen is az, de valamiért szeretik ezt leírni) is megérinti azokat, akik bekukkantanak abba a szobába, ahol maga Mária Terézia királynő szállt meg egykoron. A kastélyparkban okvetlenül sétáljunk egy nagyot és ha megengedhetjük magunknak, semmiképp ne hagyjuk ki a nyári időszakban naponta megrendezett komolyzenei koncertet se.

Kemény-kastély (Marosvécs, Románia)

A marosvécsi Kemény-kastély szinte tökéletes tablója Erdély történelmének. A hosszú évszázadok során szinte valamennyi jelentős erdélyi família birtokolta (Bánffy, Báthory, Bethlen, Bocskai, Rákóczi, Szapolyai, Wesselényi, stb.), végül a 17. század közepén került a Kemény-család kezébe, akik majd 300 éven át meg is tartották azt.

Itt ugyan nem kell arra a pompára számítani, amivel egy Grassalkovich, egy Esterházy, vagy egy Festetics kastélyban találkozhatunk, hiszen a Kemények egy jóval szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező család voltak.

Ettől függetlenül azonban érdemes megnézni az épületet és a benne megrendezett kiállításokat, ugyanis jó képet kaphatunk arról, hogyan élt az erdélyi arisztokrácia a 19.-20. század fordulóján. Az épületet hosszas pereskedés után a közelmúltban szerezte vissza a Kemény-család a román államtól, ám a kastély magántulajdoni jellege ellenére továbbra is funkcionál múzeumként, valamint kulturális térként.

Andrássy-kastély (Betlér, Szlovákia)

A betléri Andrássy-rezidencia talán az egyetlen olyan magyar kastély, ami szinte érintetlenül vészelte át a 20. századot, ennek következtében a Kárpát-medence talán legértékesebb főúri kulturális emléke. A kastély alapját a 18. század elején építtette báró Andrássy István kuruc generális, mai, barokkos formáját azonban a 19. század második felében nyerte el, amikor gróf Andrássy Manó (a kiegyezés miniszterelnökeként ismert gróf Andrássy Gyula öccse) vadászkastéllyá alakíttatta.

A korabeli bútorokkal berendezett, gazdag kép, fegyver és könyvtárral, valamint vadászkastély lévén, látványos trófeagyűjteménnyel rendelkező épület, illetve a számos egzotikus növénnyel betelepített kastélypark mindenféleképpen megér egy látogatást, ha arra járunk.

Akár egy kassai kirándulással is összeköthetjük a dolgot, mivel Betlér kb. egy órányi autózásra található a várostól.

Keresés az oldalon