Veszélyes baktérium terjed Európa tengereiben - kockázatra figyelmeztetnek a kutatók
Az emelkedő tengervíz-hőmérséklet és az alacsonyabb sótartalom kedvez a Vibrio baktériumok elszaporodásának a part menti vizekben, különösen a brakkvízi öblökben, vagyis ahol az édes- és sós víz keveredik – figyelmeztet friss jelentésében az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC).
Ilyen régiók például a Balti-tenger, az Északi-tenger, lagúnák és folyótorkolatok.
Húsevő baktériumnak is nevezik, de nem ez az igazi
A Vibrio baktériumok egyik tagját húsevő baktériumként is emlegetik a köznyelvben, mert a sebekbe jutva gyors szövetelhalást, súlyos gyulladást és akár vérmérgezést is okozhatnak, életmentő beavatkozás esetén pedig amputációra is sor kerülhet – olvasható a Sokszínű Vidék cikkében.
A fertőzés leggyakoribb útjai: nyers vagy nem kellően hőkezelt tengeri herkentyűk (különösen osztriga) fogyasztása, nyílt sebek érintkezése sós vagy brakkvízzel fürdőzés, vízbe merülés sérült bőrfelülettel.
A 24.hu egy frissebb cikkben ugyanakkor azt írja, bár húsevő baktériumként is hivatkoznak a Vibrio-fajokra, ezt a kifejezést valójában inkább a Streptococcus pyogenesre célszerű használni, hiszen ez felelős a szöveti elhalásos esetek döntő többségéért.
A Vibrio-fertőzés a legtöbb esetben szennyezett étel, főként kagyló fogyasztása révén alakul ki, de akár a víz lenyelésével is létrejöhet.
Mint írják, ez a fajta betegség hasmenéssel, hányással, lázzal és hasi görcsökkel jár.
A szöveti pusztulás jóval ritkább, ilyenkor a láz mellett az érintett terület elszíneződése, duzzadttá, fájdalmassá, gennyessé válása árulkodó. Amennyiben a baktérium a véráramba is bejut, súlyos, akár halálos betegség alakulhat ki.
Korai felismerés esetén az állapot antibiotikummal kezelhető, a kulcs azonban a megelőzés, vagyis kerüljük a fent említett helyzeteket: a nem megfelelően elkészített tenger gyümölcseit, a nyílt sebbel – akár egy friss piercinggel – való fürdést a tenger- vagy brakkvízben.
Mennyire kell tartani a húsevő baktériumtól Európában?
Az ECDC térképe alapján a kockázat a Fekete-tengerben különösen magas, a Balti- és az Északi-tenger egyes részein enyhe vagy közepes, Európa más partvidékeinél viszont jelenleg lényegében elhanyagolható. A kontinensen évente összesen több száz eset regisztrálhatnak – írja a 24.hu.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Nincs tovább, megszünteti a levélkihordást a posta: mutatjuk, hol...
Rengeteg hó hullik a legszebb téli városban, amely itt van a...
Decemberben is 22 fok, nyugalom: Európa idilli szigete, ahol nincs...
A gyalogosok európai paradicsoma lett a világ legélhetőbb városa
Elképesztő, ami a Maldív-szigeteken történik - ennek a hírnek...
