Horvát jelenség: a gyönyörű tó, amibe még senkinek sem sikerült követ dobnia
A horvátul Crveno jezero néven ismert Vörös-tó Imotski közelében, Split-Dalmácia megye szárazföldi részén fekszik. Valójában egy hatalmas, vízzel telt karsztos mélyedés, amely egy föld alatti üreg összeomlásával jött létre.
A tavat körülvevő meredek falak vörösesbarna árnyalata különösen látványos kontrasztot alkot a mélyben fekvő kék vízzel. A Vörös-tó ugyanis nem a vízéről kapta a nevét, hanem az azt körbezáró, vas-oxidoktól vöröses színű sziklákról.
Az UNESCO Európa legmélyebb karszttavaként mutatja be a természeti képződményt. A teljes karsztos mélyedés legmagasabb pereme és alja között körülbelül 528 méteres szintkülönbséget mértek. Az 1998-as kutatások a víz mélységét legalább 287 méterre becsülték, míg a későbbi, részletesebb mérések nagyjából 255 méteres értéket állapítottak meg.
Miért nem sikerül követ dobni a Vörös-tóba?
Az imotski történetek szerint még senkinek sem sikerült úgy követ dobnia a tóba, hogy annak csobbanását is hallani lehessen.
A helyiek úgy tartják, sok erős ember próbálkozott már nekifutással és különleges dobótechnikákkal, a jellegzetes „placcsanás” azonban egyszer sem jutott vissza a kráter peremére.
A különös jelenség magyarázata valószínűleg a sziklafalak alakjában, a rendkívüli magasságban és a mélyedésbe áramló levegőben keresendő. A bedobott kövek könnyen nekiütközhetnek a meredek, szabálytalan falaknak, vagy fennakadhatnak valamelyik kiszögellésen, mielőtt elérnék a vizet.
A történet ugyanakkor elsősorban helyi legenda, nem bizonyított rekord. A kődobálással ráadásul nem érdemes kísérletezni: a meredek sziklafal veszélyes, a lehulló kövek pedig a mélyedésben tartózkodó kutatókat vagy más élőlényeket is veszélyeztethetik.
Extrém sportolók is próbára tették a tavat
A nehezen elérhető Vörös-tó régóta vonzza azokat, akik különleges helyszíneket keresnek extrém sportokhoz. Körülbelül egy évtizeddel ezelőtt ukrán és francia ugrók is megjelentek a sziklafalaknál: kötéllel biztosítva vetették magukat a kráter fölötti mélységbe.
A tó így nemcsak Horvátország egyik legszebb természeti jelensége, hanem az adrenalin szerelmeseinek egyik legendás helyszíne is lett. A sziklafalakról történő ereszkedés vagy ugrás azonban különleges felszerelést, engedélyt és komoly szakértelmet igényel; hétköznapi látogatóként kizárólag a kijelölt útvonalakat és kilátókat szabad használni.
Egy elsüllyedt gazdag családról is mesélnek
A Vörös-tó keletkezéséhez több népi történet kapcsolódik. A legismertebb a Gavan-palotákról szóló legenda, amely szerint egykor gazdag, de gőgös és könyörtelen emberek éltek a területen.
A történet úgy tartja, hogy viselkedésük miatt büntetés sújtotta őket: palotáik a földbe süllyedtek, helyükön pedig létrejött a hatalmas tó.
A történet különböző változatai ma is részei Imotski kulturális örökségének.
A közeli Kék-tóhoz le is lehet sétálni
A Vörös-tótól körülbelül másfél-két kilométerre található a Kék-tó, vagyis a Modro jezero. A két természeti látványosság könnyen összekapcsolható egyetlen kirándulás keretében, mégis egészen más élményt kínálnak.
Míg a Vörös-tavat elsősorban felülről lehet megfigyelni, a Kék-tóhoz kiépített, kanyargós sétaút és lépcsősor vezet. A tó vízszintje erősen függ a csapadéktól: tavasszal és a nyár elején mély, ragyogóan kék víz töltheti meg a krátert, száraz időszakokban azonban jelentősen visszahúzódhat, sőt teljesen ki is száradhat.
Amikor elegendő víz van benne, a Kék-tó kedvelt fürdőhely.
A lefelé vezető út némi állóképességet kíván, különösen azért, mert a visszaúton ugyanazt a szintkülönbséget kell leküzdeni. A fáradságért azonban a sziklafalakkal körülvett, szinte valószerűtlenül kék víz látványa kárpótol.
Ha a tó teljesen kiszárad, a helyiek hagyományosan futballmérkőzést rendeznek a medrében. A két tó egymástól mintegy 1,5 kilométerre található, így megfelelő időjárásban gyalogos túrán is összeköthető – írja a Visit Imota.
Hogyan érhető el a Vörös-tó Magyarországról?
Magyarországról a legegyszerűbben autóval lehet eljutni Imotskiba. Budapestről az út körülbelül 800 kilométer, és forgalomtól, pihenőktől, valamint az aktuális útviszonyoktól függően nagyjából nyolc-kilenc órát vesz igénybe.
Repülős utazás esetén Split repülőtere jelenti a legkézenfekvőbb kiindulópontot. Onnan Imotski autóval körülbelül 100 kilométer, az út hozzávetőleg másfél órás. Tömegközlekedéssel rendszerint Split központjában kell átszállni az Imotski felé tartó buszra, ezért a bérautó vagy az előre foglalt transzfer lényegesen kényelmesebb megoldás.
Az UNESCO is elismerte a különleges vidéket
A Biokovo-Imotski-tavak Geopark 2024-ben került fel az UNESCO Globális Geoparkok listájára. A védett területhez nemcsak a Vörös- és a Kék-tó tartozik, hanem a Biokovo-hegység, további karsztos tavak, barlangok, források és különleges sziklaformációk is.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Évtizedekig rejtette a Duna, most előbukkant Vámosszabadinál a...
Kiszáradt a népszerű alpesi tó, munka nélkül maradt a...
46 Hősök tere férne el rajta - ekkora a világ legnagyobb városi...
Ingyen szállás, reggeli, napi 5 óra munka: egy sziget...
15 év után hétfőtől újra fizetni kell a népszerű magyar...
