A horvát tengerpart több pontján is gyengébb előszezonról számolnak be, sok szállás és vendéglátóhely üresen áll. A helyiek egy része már a költségek emelkedése és a kereslet visszaesése miatt üzleti modellváltáson gondolkodik.
A horvát tengerparton több vállalkozó is arról számolt be, hogy a nyári szezon kezdete a vártnál gyengébben alakult, és sok helyen visszaesett a vendégforgalom. „Nem igazán szoktam ezt hangsúlyozni, de nézzenek körül. Tényleg minden üres. A hotelek is üresek” – nyilatkozta Margarita Šepić, egy opatijai utazási iroda tulajdonosa a helyi sajtónak.
Bár az országos adatok szerint az év első hónapjaiban nőtt a turisták száma, a helyi szereplők szerint ez nem tükrözi a mindennapi valóságot. A Kvarner-öböl térségben többen is úgy érzik, hogy az előszezon kifejezetten gyenge volt, ami aggodalmat kelt a főszezon előtt.
Emelkedő költségek, üres apartmanok
Šepić szerint „a szezon még soha nem bukott meg, úgyhogy idén sem fog”. A vendégek hiánya mögött az árakat sejti, valamint a világpolitikai helyzetet.
A szállásadók arról panaszkodnak, hogy sok apartman maradt kihasználatlanul a szezon elején. Egyesek már most komoly üzleti irányváltáson gondolkodnak.
A számításaim szerint már nem fogja megérni a kiadás
– mondta Vili Jeletić opatijai szállásadó.
Hozzátette, hogy egyes tulajdonosok már más irányba mentek:
A bátyám, akinek a lakása mellettem van, már olyan munkásokat fogadott, akik egy közeli étteremben dolgoznak
– tette hozzá Jeletić. Az ő hatfős apartmanja jelenleg 70 euróba kerül éjszakánként, főszezonban az ár 150 euró lesz, de ha szükségesnek tartja, hajlandó 130 euróra csökkenteni az árat. Ez az ár a Kvarner-öbölben olcsónak számít, főszezonban a négyfős apartmanok átlagára 130 és 200 euró között alakul, míg előszezonban átlagosan 80 eurót kell fizetni ugyanezért.

A szállásadók szerint nemcsak a kereslet, hanem az adók és költségek is egyre nagyobb terhet jelentenek.
Régen 100 euró volt az adó személyenként, most körülbelül 200 euró. Ha ez tovább nő, akár 300 euró is lehet személyenként
– mondta Vili Jeletić.
Szerinte ez hosszú távon már a turizmus megtérülését is veszélyeztetheti, ezért sokan kénytelenek átgondolni az áraikat vagy a működésüket.
Turisták: „Az alkohol sokkal drágább lett”
A turisták főként az italok és étkezés áremelkedését érzik. „Igen, minden nap étteremben eszünk. Ami az ételt illeti, nem is olyan rossz. Az alkohol drágább lett.
Több mint 20 eurót fizettünk egy üveg borért, egy átlagos, nem csúcsminőségű borért.
Nyilvánvalóan nincs olyan, hogy rossz horvát bor. De valószínűleg több, mint amennyit az Egyesült Királyságban fizetnénk, ott talán öt-hat euró volna” – mondta Steven, aki az Egyesült Királyságból érkezett.
A helyi sajtóban egy magyar nő, Mária is megszólalt, aki a magas hazai árak miatt nem drágállta a horvát viszonyokat. Mások szerint viszont az árak nem térnek el jelentősen más országokétól. „Drága? Lehet. De mi Budapestről jövünk, nagyjából ugyanennyi” – fogalmazott.
Márpedig az árak valóban magasak, mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy a spanyolországi Alicantéban például 3 euróért komplett reggelit kapunk. Ugyanezen összegből Dubrovnikban legfeljebb vizet vehetnénk.
Nem mindenhol csökkent a forgalom
A vendéglátásban vannak olyan helyek, ahol stabil a forgalom, főleg ott, ahol nem emeltek jelentősen árakat. „A pizzák 9 és 19 euró között vannak, a sör 3,5 és 5,5 euró között… szerintem ezek az árak mindenki számára elérhetők” – mondta Patricija Pudina, egy opatijai étterem vezetője. Szerinte a vendégek nem feltétlenül az ár miatt panaszkodnak, hanem inkább az számít, mit kapnak a pénzükért.
A helyi szereplők többsége abban bízik, hogy a főszezon majd kompenzálja az előszezon gyengébb eredményeit. Ugyanakkor egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a költségek és az árak együtt komoly hatással lehetnek a nyári szezon végső eredményére.
Európában a horvát kempingek a legdrágábbak
A legfrissebb ACSI (Auto Camper Service International – kempingekkel foglalkozó európai ár- és minőségfigyelő szervezet) adatai szerint Horvátország továbbra is Európa legdrágább kempingező helye. Egy négyfős család átlagosan 78,28 eurót fizet egy éjszakáért, amivel megelőzi még Svájcot is (61,33 euró) és Szlovéniát (60,14 euró). Mindeközben
a horvát kempingárak hat év alatt közel 70 százalékkal emelkedtek.
Az ACSI szerint az európai kempingezés összességében is jelentősen drágult: 2020 óta átlagosan mintegy 25 százalékos áremelkedést mértek a kontinensen. Norvégia kiemelkedik a növekedésben, ahol a kempingárak majdnem megduplázódtak hat év alatt, ami a legnagyobb drágulás Európában.
A rangsor pénztárcabarát végén Törökország áll: itt egy éjszaka átlagosan 13,57 euróba kerül, így továbbra is a legolcsóbb európai kempingcélpontnak számít.
A szakértők szerint a drágulás mögött a növekvő kereslet és a kempingek modernizációja áll, amely sok helyen magasabb színvonalú, de egyben költségesebb szolgáltatásokat eredményezett.

