Elképesztő fotókon a most megtalált egyiptomi "aranyváros"

Startlap Utazás
Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.

A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt – olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján.

Záhi Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város.

A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó, az i.e. 1391-től 1353-ig trónon ülő III. Amenhotep, a 18. dinasztia kilencedik királya alapította.

MTI/EPA/Záhi Havvász Egyiptológiai Központ

A várost, amely korának legnagyobb közigazgatási és ipari települése volt, III. Amenhotep nyolc éven át együtt irányította fiával, a legendás IV. Amenhoteppel, későbbi nevén Ehnatonnal.

A misszió 2020 szeptembere óta végzett ásatásokat. A munka eredményeként egy jó állapotban fennmaradt város került elő, csaknem komplett falakkal és hétköznapi használati tárgyakkal teli termekkel. Sikerült kiásni a város több utcáját, ezek mentén házakat, amelyeknek falai elérik a három métert – számolt be a felfedezésről Záhi Havvász.

Az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsa által 2021. április 9-én közreadott, dátummegjelölés nélküli kép a 3000 éves “elveszett aranyváros” romjai közt talált leletek egyikéről Luxorban. (MTI/EPA/Régiségek Legfelsőbb Tanácsa)

Az elveszett aranyváros feltárása a második legjelentősebb felfedezés Tutanhamon sírjának megtalálása óta – jelentette ki Betsy Brian, az amerikai Johns Hopkins Egyetem egyiptológia professzora.

Getty Images

A város korát gyűrűk, szkarabeuszok, festett cserépedények és III. Amenhotep kartusát viselő agyagtéglák erősítik meg. Találtak borosedényeket lezáró agyagkupakokat is. A város déli részén találtak egy pékséget, egy főzésre és étel-előkészítésre szolgáló területet kemencékkel és cserép tárolóedényekkel.

A cikkcakkos falak az ősi egyiptomi építészet egyik ritka elemét képezik, amelyet főleg a 18. dinasztia végén használtak – mondta a misszióvezető.

AFP / Egyptian Ministry of Antiquities

A város egy harmadik részén egy műhelyt találtak, ahol egyebek közt a templomok és melléképületeik építésére használt, III. Amenhotep kartusát (nevét) viselő sártéglákat gyártották.

Az ásatások során feltártak fonó- és szövőeszközöket, továbbá üveggyártási salakot.

Egyelőre vizsgálják a leleteket, amelyeket két szokatlan sírhelyen találtak. Az egyik teremben egy tehenet vagy bikát temettek el, a másik sírban egy ember nyugszik oldalra kinyújtott karokkal és térdei köré tekert kötél maradványaival.

A Záhi Havvász Egyiptológiai Központ által 2021. április 9-én közreadott, dátummegjelölés nélküli kép egy állat maradványairól a 3000 éves “elveszett aranyváros” romjai között Luxorban. (MTI/EPA/Záhi Havvász Egyiptológiai Központ)

Az amerikai tudós szerint a felfedezés segíthet fényt deríteni a történelem egyik legnagyobb rejtélyére. Ha kíváncsi vagy, mi ez a rejtély, az alábbi cikkből kiderül:

(MTI)