Ezen az adriai szigeten nincsenek kocsmák, tilos a fürdés, és csak 4 ember él itt – különös legenda övezi
Az Adriai-tenger partvidékén egymást érik a nyüzsgő üdülőhelyek, a strandok és a turistákkal teli éttermek. Van azonban egy apró horvát sziget, ahol egészen más szabályok szerint zajlik az élet. A Krk szigetétől mindössze 750 méterre fekvő Košljunon nincsenek éttermek, bárok és szállodák, a turisták számára a fürdés is tilos, állandó lakóinak száma pedig mindössze négy fő. A különleges hely mégis népszerű kirándulóhely, elsősorban páratlan természeti környezete és történelmi emlékei miatt.
A Punati-öbölben található Košljun – amelyet a helyiek Mostir néven is emlegetnek – védett erdőterület. Szinte teljes egészét sűrű növényzet borítja, amely több száz növényfajnak ad otthont.
A fák között egy több évszázados ferences kolostor rejtőzik, ahol ma is szerzetesek élnek.
A kolostor honlapja szerint a sziget egyetlen állandó közösségét jelenleg négy ferences szerzetes alkotja. Ők gondozzák a kolostort, őrzik annak kulturális örökségét, és fogadják a látogatókat.
Harmincezer könyvet őriznek a kolostor falai
Košljun története jóval a ferencesek megérkezése előtt kezdődött. A régészeti leletek szerint már az ókorban is éltek itt emberek, később pedig bencés szerzetesek telepedtek le a szigeten. A 15. században a ferencesek vették át a kolostort, amelynek megújítását a nagy hatalmú Frangepán család is támogatta.
Az évszázadok során a kolostor jelentős vallási és kulturális központtá vált. Falai között ma is rendkívül értékes gyűjteményeket őriznek.
A kolostor könyvtárában mintegy 30 ezer könyvtári dokumentum található, köztük ritka kéziratok, ősnyomtatványok és több száz éves történelmi iratok.
A legkülönlegesebb darabok közé tartozik Ptolemaiosz földrajzi atlaszának 1511-ben, Velencében kiadott latin nyelvű változata.
A látogatók múzeumi gyűjteményeket is megtekinthetnek. A néprajzi kiállítás Krk szigetének egykori mindennapjait mutatja be, többek között hagyományos viseletekkel, hajómodellekkel, mezőgazdasági eszközökkel és régi használati tárgyakkal. A kolostor természettudományi és egyházi gyűjteményei szintén számos érdekességet tartogatnak.
A legenda szerint a tenger nyelt el egy egész földterületet
Košljunhoz egy különös népi legenda is kapcsolódik. A történet szerint a mai Punati-öböl helyén egykor termékeny földterület húzódott, amely két testvér tulajdonában állt.
Amikor elérkezett a termés elosztásának ideje, az egyik testvér megpróbálta becsapni vak fivérét. A megkárosított férfi Istenhez fordult igazságért, kérését pedig a legenda szerint meghallgatták.
A tenger hirtelen elárasztotta az egész földterületet, és mindent elnyelt. Egyetlen apró földdarab maradt a vízfelszín felett: az, amelyik a vak testvérhez tartozott.
A helyi hagyomány szerint ebből született meg Košljun szigete.
Így lehet eljutni a különleges horvát szigetre
Košljun a Krk szigetén fekvő Punat kikötőjéből közelíthető meg. A kis személyszállító hajók körülbelül tíz perc alatt teszik meg az utat. A szigeten a kolostor és a múzeumok megtekintése mellett erdei sétára is van lehetőség.
A látogatásra érdemes egy-két órát szánni. Fontos azonban, hogy a szigeten nincsenek vendéglátóhelyek, és a turisták nem használhatják strandolásra a partot, ezért Košljun nem hagyományos tengerparti pihenésre alkalmas.
Punat turisztikai hivatalának tájékoztatása szerint a hajó retúrjegye felnőtteknek 10 euró, a múzeumi belépő pedig további 6 euró. A pontos árakat és a szezonálisan változó látogatási időpontokat indulás előtt érdemes ellenőrizni.
A sziget azoknak lehet különösen érdekes úti cél, akik a horvát tengerpart zsúfolt strandjai mellett egy csendesebb, történelmi és természeti látnivalókban gazdag helyet is felfedeznének.

