Így úszhatod meg a pokoli hőséget az autóban, még akkor is, ha dugóba kerülsz
A nyári szabadság előtt sokan tartanak a zsúfolt autópályáktól, hiszen a hosszú úton a dugó nem csak időrabló, a nagy melegben komoly megterhelést is jelenthet. Különösen igaz ez a déli országok felé vezető utakon, amikor az autó utasterében rövid idő alatt elviselhetetlen hőség alakulhat ki.
Ez nem csak kellemetlen, hanem veszélyes is. A hőség jelentősen ronthatja a sofőr koncentrációját, lassíthatja a reakcióidőt, fáradtságot és rosszullétet okozhat, így az autóbalesetek kockázata is emelkedhet.
Ha az autó nem hűvös garázsban vagy árnyékos helyen állt, indulás előtt nyissuk ki az összes ajtót, valamint a napfénytetőt is, ha van.
Néhány perc alatt távozhat az utastérben felgyülemlett forró levegő, így a légkondinak sem kell azonnal teljes erővel dolgoznia.
Még hatékonyabb lehet, ha indulás előtt az egyik oldalon kinyitjuk az ajtót vagy az ablakot, a másik oldali ajtót pedig többször kinyitjuk és becsukjuk. Ezzel gyakorlatilag kipumpálhatjuk a forró levegőt az autóból.
Egy egyszerű takarás akár 10 fokot is jelenthet
A Német Autóklub, az ADAC mérései szerint egy egész járművet vagy annak felső részét takaró autóponyva akár 10 Celsius-fokkal is csökkentheti az utastér hőmérsékletét.
A szélvédő külső oldalára helyezett, fényvisszaverő napvédő fólia vagy takaró körülbelül 8 fokos különbséget eredményezhet.
Fontos, hogy kívülre kerüljön, mert így a napsugarak már azelőtt visszaverődnek, hogy felmelegítenék az üveget és az utasteret. Erre a célra akár a télen használt, hőszigetelő szélvédőtakaró is megfelelhet. Hosszabb autópálya-lezárás vagy teljesen álló forgalom esetén is felrakhatjuk, de a szélvédő egy részét mindenképpen szabadon kell hagyni, hogy a sofőr figyelemmel követhesse a forgalmat.
Nem minden ablakra kerülhet sötétítő fólia
A hátsó oldalablakokra és a hátsó szélvédőre speciális napvédő fólia is kerülhet. Ezek nem csak az UV-sugarakat szűrik ki, hanem az utastér felmelegedéséért felelős infravörös sugárzás egy részét is.
A szabályok azonban országonként eltérhetnek.
Németországban például csak általános típusengedéllyel, vagyis ABG-jelöléssel rendelkező fólia használható, és kizárólag a hátsó üvegfelületeken. Külföldi utazás előtt ezért érdemes ellenőrizni az adott ország előírásait.
Nem mindegy, mikor indulunk útnak
A hosszabb nyári autóutakat lehetőleg a hűvösebb reggeli vagy esti órákra időzítsük. A déli órákban érdemes hosszabb pihenőt tartani, lehetőleg árnyékos helyen.
A parkolásnál ne csak azt nézzük, hogy az adott pillanatban hol van árnyék. Érdemes azt is figyelembe venni, merre halad a nap, különben előfordulhat, hogy a visszatérésünkkor az autó már hosszú ideje a tűző napon áll. Ha nincs árnyékos hely, a kormányt, a műszerfalat és a gyerekülést világos színű kendővel vagy törölközővel érdemes letakarni. Ezek a felületek ugyanis annyira felforrósodhatnak, hogy akár égési sérülést is okozhatnak.
Elektronikai eszközöket, például telefont, táblagépet, navigációs készüléket vagy hordozható akkumulátort se hagyjunk az autóban. A szélsőséges idő károsíthatja az akkumulátorukat, rosszabb esetben pedig túlmelegedéshez is vezethet.
Dugóban mindig legyen elegendő folyadék nálunk
Nyári utazásnál akkor is vigyünk magunkkal elegendő innivalót, ha eredetileg csak rövid útra indulunk. Egy baleset vagy útlezárás miatt akár órákra is az autópályán rekedhetünk.
Nagy melegben napi körülbelül három liter folyadék elfogyasztása lehet indokolt, bár a szükséges mennyiség az életkortól, az egészségi állapottól és a fizikai terheléstől is függ.
A víz, a cukrozatlan gyógynövény- és gyümölcstea, valamint a vízzel hígított gyümölcslé jó választás lehet. Az ital ne legyen jéghideg, mert a nagy hőmérséklet-különbség megterhelheti a szervezetet.
A klímát sem mindegy, hogyan használjuk
Indulás után az első percekben érdemes lehúzni az ablakokat, akkor is, ha a klíma már működik. Így a forró levegő gyorsabban távozik, a klíma pedig hamarabb lehűti az utasteret.
A belső hőmérsékletet azonban nem szabad túl alacsonyra állítani. A kinti és a benti hőmérséklet közötti különbség lehetőleg ne legyen nagyobb 6 Celsius-foknál, mert a hirtelen váltás keringési panaszokat, szédülést és rosszullétet okozhat. A szellőzőnyílásokat úgy állítsuk be, hogy a hideg levegő ne közvetlenül az arcunkra, a nyakunkra vagy más testrészünkre áramoljon. Az erős, közvetlen légáram kellemetlen panaszokat, például torokfájást és izommerevséget okozhat.
Ha dugóban használjuk a légkondit, az ajtókat és az ablakokat tartsuk zárva. Ellenkező esetben a rendszer folyamatosan a kintről beáramló forró levegőt próbálja majd lehűteni, ami növeli a fogyasztást.
Érkezés előtt kapcsold ki a klímát
Néhány perccel az úti cél elérése előtt érdemes kikapcsolni a légkondicionálást, de a ventilátor mehet tovább. Így a rendszerben keletkezett kondenzvíz könnyebben elpárolog.
Ez azért fontos, mert a nedves környezet kedvezhet a baktériumok és gombák elszaporodásának, amelyek később kellemetlen, dohos szagot okozhatnak az autóban.
Plusz ventilátort is felszerelhetünk a műszerfalra, amennyiben stabilan rögzítjük, és sem sofőr átását, sem a jármű biztonságos kezelését nem akadályozza. A legfontosabb azonban továbbra is az előrelátó tervezés, a rendszeres folyadékpótlás és a megfelelően használt klíma.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Görögország több millió eurót és 45 ezer köbméter kavicsot...
1990-ben csak egy szikla volt a semmi közepén: ma ez a Föld...
Lecsapott a dalmát cunami Hvar szigetére: pánikba estek a...
Üres horvát strandok, tömegesen mondják le a nyaralásokat, az...
Ebben a 10 országban már a belépésért is vagyonokat kérnek a...
