Írországban van a „Pokol kapuja”: a geofizikai vizsgálatok szerint az őskori temető különleges hely
Az írországi Roscommon megyében található Rathcroghan egykor Connacht tartomány királyi központja volt. A 6,5 négyzetkilométeres területen 266 régészeti emléket tartanak számon: ősi sírhalmokat, vaskori erődítményeket, ogham feliratú köveket és szent kutakat. A vidék nemcsak történelmi jelentősége miatt érdekes, hanem az ír mitológiában is fontos szerepet tölt be: itt kezdődik és végződik az ország nemzeti eposza, a Táin – írja cikkében a BBC.
A terület egyik legismertebb pontja az Oweynagat-barlang, amelyet Írországban a Pokol kapujaként emlegetnek. A hagyomány szerint innen léptek át a túlvilág teremtményei az emberek világába, a barlangot pedig a Halloween eredetével is összefüggésbe hozzák. Rathcroghan eddig nehezen volt bejárható, mivel számos emléke magántulajdonban lévő mezőgazdasági területen fekszik. Egy új, 13 kilométeres gyalogos útvonal azonban most összeköti a legfontosabb helyszíneket.
5500 éves királyi központ őrzi Írország múltját
Rathcroghan története mintegy 5500 évre nyúlik vissza. A terület egykor a connachti uralkodók központja volt, ahol királyavatásokat, ünnepségeket, temetéseket és más közösségi eseményeket tartottak. A régészeti lelőhelyet három ősi ír királyi temetkezési központ egyikeként tartják számon, területén eddig mintegy 40 sírhalmot azonosítottak.
Nem egy olyan helyről beszélünk, ahol egyszerűen állt egy palota. Olyan területről van szó, ahová az emberek különböző okokból gyűltek össze: ünnepségeket tartottak, házasságokat és szerződéseket kötöttek,
megemlékeztek a halottakról, temetéseket rendeztek, és királyokat avattak” – mondta Elaine Conroy, a Rathcroghan látogatóközpontjának idegenvezetője és kutatási asszisztense.
A helyszín az ír irodalomtörténetben is kiemelt szerepet kapott. A Táin Bó Cúailnge, vagyis „A cooley-i marharablás” című eposz Medb királynő hadjáratát meséli el. A történet Rathcroghanból indul, és itt is ér véget. A királynő a vaskori Connacht uralkodója volt, alakja pedig az ír mondavilág egyik legismertebb szereplőjévé vált.
A geofizikai vizsgálatok összetett építményeket tártak fel Rathcroghanban
A terület legnagyobb látványossága a Rathcroghan-halom, amely 88 méter széles és 5,5 méter magas. A földművet mindmáig nem tárták fel régészetileg, a geofizikai vizsgálatok azonban több, egymásra épülő szerkezet nyomát mutatták ki alatta.
A geofizikai felmérések megmutatták, hogy a halom története rendkívül összetett. Különféle kör alakú építmények rejtőznek benne, amelyek közül néhányat később a tetején is felépítettek.
Nagy szertartási helyszín lehetett, talán egy hatalmas, kör alakú faszerkezetű csarnok állt itt” – magyarázta John Waddell, a Galway-i Egyetem régészprofesszor emeritusa.
A kutató szerint Rathcroghan különlegességét az adja, hogy a régészeti emlékek mellett a hozzájuk kapcsolódó mondák és történetek is fennmaradtak. Nem pusztán egy-egy építményről van szó: a teljes táj fontos szerepet töltött be az egykori közösségek életében.
A túraútvonal több olyan területen is áthalad, amely korábban nem volt szabadon megközelíthető. Ezek közé tartozik Relignaree is, egy 110 méter átmérőjű kör alakú földvár, amelyet a Királyok temetőjeként ismernek. A régészeti értelmezések szerint a helyszín temetkezési területként és előkelő lakóhelyként egyaránt szolgálhatott.
Rathcroghanból vezet a túlvilágba a Pokol kapuja
Rathcroghan legismertebb titokzatos helyszíne az Oweynagat-barlang, amely a fő halomtól mintegy egy kilométerre délnyugatra található.
A föld alatti járat hét méter mélyen húzódik, hossza 37 méter. A kelta szerzetesek már a 9. században említést tettek róla,
a néphagyomány pedig a túlvilág egyik bejárataként tartotta számon.
A barlangot a Mórrígan istennőhöz is kapcsolják. Az ír mitológia alakja a Samhain ünnepéhez kötődik, amely október 31-én, a tél kezdetén vette kezdetét.
Az ősi hiedelmek szerint ekkor elvékonyodott a határ az élők és a túlvilág között, és természetfeletti lények léphettek át az emberek világába.
A Halloweenhez kapcsolódó jelmezes hagyományok egyik lehetséges előzményét is ehhez az időszakhoz kötik: az emberek azért öltöztek álruhába, hogy a szellemek ne ismerjék fel őket.
Az Oweynagat-barlang jelenleg nem látogatható, mivel a belsejében megemelkedett a szén-dioxid koncentrációja, ami egészségügyi kockázatot jelent. A bejárat azonban kívülről megtekinthető.
A szűk, 10,5 méteres kőfolyosó egy természetes föld alatti üregbe vezet, bejáratát pedig egy 4–8. századból származó kő szegélyezi.
A barlangot a túlvilág egyik legfontosabb kapujának tekintették, a túlvilág pedig a korabeli, kereszténység előtti hiedelmek szerint az a mitikus hely, ahová a Nap éjszakánként visszatért.
A túraútvonalon a Táin legendájának helyszínei is felkereshetők
A 13 kilométeres, kör alakú útvonal nemcsak az Oweynagat-barlangot érinti. A túrázók eljuthatnak Rathnadarve földvárához is, ahol az ír nemzeti eposz, a Táin szerint a történet végén megküzd egymással a két híres bika.
Az útvonal másik fontos állomása Rathbeg, amelyet a Királyok temetőjeként tartanak számon. A területen a vaskori Aos Dána, vagyis az előkelő harcosréteg tagjait is eltemethették, bár a helyszínt még nem tárták fel.
A gyalogút mezőgazdasági területeken is keresztülvezet, így a látogatók legelésző szarvasmarhákkal és juhokkal is találkozhatnak. A földek művelése és az állatok legeltetése fontos szerepet játszik az ősi emlékek fennmaradásában.
Ezek az emlékművek a mezőgazdaságnak köszönhetően maradtak fenn. Ha nem lennének a gazdálkodók, a természet már visszahódította volna a területet
– fogalmazott Mike McCarthy, a Rathcroghan Látogató- és Örökségközpont régésze.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A város, amelyet (ismét) a világ legjobbjának választottak - az...
7250 forinttól árul repülőjegyeket a Ryanair: nyolc új...
Új uniós szabályok jönnek a repülésben 2027-ben: a...
Egyiptom új Nílust vezet a sivatagba, de van egy probléma
Egy norvég falu hat hónapon át nem kap napfényt - a lakosok...
