Elsötétül egy egész portugál sziget, a lakók zseblámpával járják az utcákat – különös oka van a döntésnek
Az Atlanti-óceán közepén fekvő Azori-szigetek legkisebb tagján, Corvón minden ősszel különös eseményre készülnek. A mindössze nagyjából 450 lakosú portugál szigeten öt éjszakára lekapcsolják a közvilágítást, hogy megmentsék azokat a fiatal tengeri madarakat, amelyek életük első nagy útjára indulnak az óceán felé – számolt be róla a The Guardian.
A kezdeményezésnek nagyon is komoly oka van: a mesterséges fények évente rengeteg fiatal madarat zavarnak össze, amelyek a tenger helyett a település utcáin kötnek ki, és sokszor el is pusztulnak.
A csillagok helyett az utcai lámpák felé repülnek
Corvo sziklás partvidékén Cory-vészmadarak (Calonectris borealis) fészkelnek. Ezek a tengeri madarak életük jelentős részét a nyílt óceán felett töltik, a költési időszakban azonban visszatérnek a szárazföldre.
A fiókák nagyjából három hónapot töltenek a fészekben, mielőtt elérkezik életük egyik legfontosabb pillanata: az első repülés az óceán felé.
A fiatal madarak éjszaka hagyják el fészkeiket, tájékozódásukban pedig a természetes éjszakai fények, köztük a csillagok is szerepet játszanak. A települések mesterséges világítása azonban megzavarhatja őket.
A lámpák fénye felé tartó madarak gyakran épületeknek vagy más akadályoknak ütköznek, illetve a földre zuhannak. Onnan sokszor már képtelenek önerőből ismét felszállni, és a ragadozók, az autók vagy a kimerülés miatt elpusztulhatnak.
A probléma különösen súlyos az Azori-szigeteken, ahol a Cory-vészmadarak világállományának mintegy 75 százaléka költ.

Éjszakánként elsötétül a falu, a lakók pedig az utcákat járják
Corvo lakói már 1991-ben felfigyeltek arra, hogy ősszel feltűnően sok fiatal madár pusztul el a település környékén. Ekkor kezdődtek azok az önkéntes mentőakciók, amelyek később az egész szigetcsoportra kiterjedtek.
A közvilágítás szervezett, több éjszakán át tartó lekapcsolása 2019 óta vált a madárvédelmi program meghatározó elemévé.
Az elsötétítés idején nem szűnik meg teljesen az áramszolgáltatás: a szükséges biztonsági világítás működik, és a háztartásokban sem kötelező lekapcsolni a lámpákat. Sok lakos azonban önként csökkenti az otthoni világítást is.
Miközben a település sötétségbe borul, önkéntesek járják Vila do Corvo, a sziget egyetlen településének szűk utcáit. Azokat a fiatal madarakat keresik, amelyek a fények miatt mégis a földre kerültek.
A megmentett állatokat szellőzőnyílásokkal ellátott kartondobozokba helyezik, ahol biztonságban tölthetik az éjszakát. Másnap a tenger közelében, megfelelő helyszíneken engedik őket szabadon, hogy újra megpróbálhassanak eljutni természetes élőhelyükre.
Az akcióban nemcsak természetvédők és szakemberek, hanem helyi családok, fiatalok és gyerekek is részt vesznek.
Már több tízezer madarat mentettek meg
A corvói kezdeményezés egy jóval nagyobb természetvédelmi program része.
A portugál hatóságok 1995-ben indították el az SOS Cagarro kampányt, amely ma már mind a kilenc Azori-szigetre kiterjed. A programban részt vesz a portugál madárvédelmi szervezet, a SPEA is.
A Guardian beszámolója szerint 2015 óta több mint 30 ezer fiatal vészmadarat mentettek meg a szigetcsoporton, közülük körülbelül hatezret Corvón.
A portugál közszolgálati média, az RTP októberi beszámolója még nagyobb számokról írt: a teljes, 1995 óta zajló mentőprogram során már több mint 100 ezer madarat gyűjtöttek be, és csak 2025-ben több mint 7500 fiatal példányon segítettek.
Az idei, 2026-os SOS Cagarro kampány október 15-én indult, és november 15-ig tart. A SPEA október 22. és november 10. között szervez önkéntes mentőjárőröket több szigeten, köztük Corvón is.
A szervezet szerint a közvilágítás csökkentése az egyik leghatékonyabb módszer a madarak földre kerülésének megelőzésére. Ezért arra biztatják az önkormányzatokat, vállalkozásokat és magánszemélyeket, hogy a kritikus időszakban mérsékeljék a felesleges éjszakai világítást.

A portugál sziget, ahol alig 450 ember él, és egy hatalmas vulkán uralja a tájat
Corvo nemcsak a különleges madármentő akció miatt figyelemre méltó. Az Azori-szigetek legkisebb, legészakibb tagja egyike Portugália legelszigeteltebb lakott területeinek.
A sziget mindössze nagyjából 17 négyzetkilométeres, mintegy 6,5 kilométer hosszú és legfeljebb 4 kilométer széles. Egyetlen települése Vila do Corvo, ahol a lakosság nagy része él.
A vulkáni eredetű sziget leglátványosabb természeti képződménye a Caldeirão, egy hatalmas vulkáni kráter, amelynek belsejében zöldellő domboldalak, tavak és apró szigetek találhatók.
A kráter környékén túraútvonalak vezetnek, a magasból pedig tiszta időben különleges panoráma nyílik az Atlanti-óceánra. A természetjárók számára a hivatalos azori turisztikai oldal több túraútvonalat is bemutat.
Corvo egész területe és a környező tengeri övezet 2007 óta az UNESCO bioszféra-rezervátuma. A védett területen számos ritka növény- és állatfaj él, a part menti sziklák pedig fontos fészkelőhelyet jelentenek a tengeri madaraknak.
A természet szerelmeseinek az őszi időszak különösen érdekes lehet, hiszen a szigeten ilyenkor vonuló madárfajokat is meg lehet figyelni.
A közvilágítás lekapcsolása pedig egy másik, ritka élményt is kínál: megfelelően tiszta időben a fényszennyezéstől szinte mentes éjszakai égbolt tárul a látogatók elé, amelyen akár a Tejút is látványosan kirajzolódhat.
Hogyan lehet eljutni Corvóra Magyarországról?
A portugál sziget elérése nem egyszerű, de éppen ez az elszigeteltség teszi különlegessé.
Magyarországról jellemzően több repülőúttal lehet eljutni az Azori-szigetekre, például Lisszabonon keresztül. Az egyik fontos belépési pont São Miguel szigete, amelynek fővárosa, Ponta Delgada légi összeköttetésben áll a szigetcsoport többi részével.
Corvóra a SATA Air Açores regionális járataival lehet tovább utazni, többek között Horta érintésével, az aktuális menetrend függvényében.
Egy másik lehetőség a szomszédos Flores szigete, ahonnan a Atlânticoline hajótársaság járatai közlekednek Corvóra. A tengeri átkelés körülbelül 40 percet vesz igénybe.
Az őszi és téli időszakban azonban az Atlanti-óceán időjárása gyakran kiszámíthatatlan: az erős szél, a hullámzás és a köd miatt a hajó- és repülőjáratok menetrendje is változhat. Éppen ezért célszerű tartaléknapokat beiktatni az utazásba, különösen akkor, ha valaki több szigetet is szeretne meglátogatni.

