Megnyílt előttük Lipótmező: videón az egykori elmegyógyintézet bejárása a dühöngőktől a magánkertekig
Kevesen tudják, hogy az egykori lipótmezei elmegyógyintézet a Parlament után Magyarország második legnagyobb középülete. A Hosszúlépés. Járunk? videójából az is kiderül, hogyan éltek itt a betegek, milyen szerepet szántak a természetnek a gyógyításban, és milyen különbségek voltak az egyes részlegek között.
Kastélynak látszik, mégis elmegyógyintézetnek épült
A hatalmas épületegyüttes első pillantásra akár egy főúri kastély is lehetne, pedig már eleve elmegyógyintézetnek tervezték. A kiegyezés korában, a város szélén épült fel, a helyszín kiválasztása pedig szorosan kapcsolódott a korszak gyógyításról alkotott elképzeléseihez.
A 19. században úgy gondolták, hogy az elmebetegség az önkontroll elvesztésével jár, ezért a gyógyulás egyik feltételének a rendet, a nyugalmat és a természet közelségét tartották. Mindezt a zsúfolt, zajos városi környezetben nehéz lett volna biztosítani – fogalmaz a videóban Merker Dávid, a Hosszúlépés. Járunk? városi sétákat szervező csapat társalapítója.
Az intézet körül ezért hatalmas, gondozott parkot alakítottak ki: területe csaknem egy fél Városligetének felelt meg.
VIP-ellátás napi 5 forintért
A Lipótmezőn nemcsak nemük és állapotuk alapján különítették el az ápoltakat, hanem vagyoni helyzetük is meghatározta, milyen körülmények között élhettek.
Az első emeleten működő úgynevezett „penzió” részleg a tehetősebb családok hozzátartozóit fogadta.
Napi 5 forintért a betegek lényegében magánszanatóriumi körülmények között lakhattak. Összehasonlításképpen: a harmadosztály napi díja 70 krajcár volt, míg a szegénységi bizonyítvánnyal rendelkezőket ingyen kezelték.
Még a dühöngő lakóit is kivitték a szabad levegőre
Egészen más körülmények között tartották a legsúlyosabb állapotú, önmagukra vagy másokra veszélyes betegeket.
Őket az úgynevezett dühöngő egyszemélyes, börtönszerű zárkáiban különítették el. A helyiségekben kezdetben még villanyvilágítás sem volt, az ételt pedig kívülről, a folyosóról adták be.
Egy dolog azonban még itt is fontos maradt: a természet gyógyító erejébe vetett hit. A dühöngő lakói számára ezért külön, magas kerítéssel védett kertet alakítottak ki, ahová rendszeresen kivitték őket a szabad levegőre.
A kápolna színeit is a betegekhez igazították
Az épület egyik legkülönlegesebb része a középen található kápolna, amely 1913-ban nyerte el mai formáját.
A belső tér kialakításán Nagy Sándor tervező és a híres üvegművész, Róth Miksa dolgozott. A tervezés során ráadásul nem kizárólag esztétikai szempontokat vettek figyelembe: az intézet igazgatójával is egyeztettek arról, milyen környezet lenne megfelelő a betegek számára.
Ennek eredményeként szándékosan kerülték a meleg színeket, mert úgy vélték, a hidegebb árnyalatok kevésbé zavarják meg az ápoltak nyugalmát.
Rejtő Jenő csak aludni járt vissza, Gulácsy Lajos 16 évet töltött intézetben
A Lipótmező történetéhez több ismert magyar művész neve is kapcsolódik.
Rejtő Jenő például olyan időszakban került az intézetbe, amikor kijárhatott a városba, és csak éjszakára kellett visszatérnie, ennek kapcsán egy érdekes anekdota is elhangzik a videóban.
Sokkal tragikusabban alakult Gulácsy Lajos sorsa. A festő ötvenéves életéből összesen 16 évet töltött elmegyógyintézetben. Barátai rendszeresen látogatták, köztük Juhász Gyula is, aki verset írt hozzá. Gulácsy azonban elméje megbomlása után már soha többé nem nyúlt ecsethez vagy ceruzához.
Vezetett sétán is bejárható a sárga ház
Aki nemcsak képeken vagy videón szeretné látni az egykori intézetet, annak erre személyesen is van lehetősége. A Hosszúlépés. Járunk? „A sárga ház” címmel szervez vezetett épületbejárásokat Lipótmezőn, amelyek során a résztvevők az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet több különleges részét is megnézhetik.
A kétórás programon többek között a Róth Miksa üvegablakaival díszített kápolnába, a betegek egykori közösségi tereibe és a dühöngők osztályára is beviszik a látogatókat. A séta során arról is szó esik, hogyan változott az elmebetegségek kezelése az intézet története alatt, és milyen volt az ápoltak mindennapi élete.
A 120 perces bejárás ára 8390 forint, a program azonban olyan népszerű, hogy az októberi időpontok már beteltek. A szervezők azt javasolják, hogy az érdeklődők csatlakozzanak a hosszúlépés klubhoz, ahol elsőként értesülhetnek új időpontokról.
Címlapkép: YouTube/Hosszúlépés.Járunk?
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Peru megszünteti a Machu Picchu látogatásához szükséges...
Európa egyik leggazdagabb országa, ahol közel 1 millió forint az...
Egy dolog van a hotelszobákban, amihez egy rutinos utazó soha...
Vízesés rejtőzik egy európai kisváros óvárosának közepén -...
Önkénteseket keresnek, akik ingyen lakhatnak a gyönyörű...
