Elzárt épületekbe, titkos helyszínekre léphetünk be: íme a Kulturális Örökség Napjai 2026 legjobb programjai
Szeptember harmadik hétvégéjén ismét olyan épületekbe, kertekbe és történelmi terekbe juthatunk be, amelyek közül több az év többi részében csak korlátozottan látogatható. A Kulturális Örökség Napjait szeptember 19-én és 20-án rendezik meg, a kínálatban vezetett épülettúrák, várostörténeti séták, kiállítások és családi programok egyaránt szerepelnek.
Az idei programsorozat központi témája a Veszélyben lévő örökség – Megújulás, Újragondolás, Élettel való megtöltés. Ennek jegyében nem csak régi paloták és műemlékek kerülnek reflektorfénybe, hanem olyan helyszínek is, amelyek új funkciót kaptak, helyreállításon estek át vagy más módon őrzik tovább a múlt értékeit. Budapesten többek között az Országház, a Sándor-palota, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Pesti Vigadó és az ELTE Egyetemi Könyvtára várja a látogatókat, vidéken pedig Pannonhalmától Szegeden és Veszprémen át Százhalombattáig találunk különleges programokat.
Sok helyszín szabadon látogatható, de több helyen előzetes regisztráció szükséges, néhány népszerű program pedig már most betelt.
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma az egykori királyi palota déli szárnyában várja az érdeklődőket. A középkori palota termeit járva olyan különleges tárgyakkal találkozhatunk, mint az Anjou-kori selyemkárpit vagy a gótikus szoborgyűjtemény. A múzeum egyik meghatározó állandó tárlata, a Fény és árnyék Budapest ezeréves történetéből válogat. Nem csak uralkodók, politikai fordulatok és nagy történelmi események jelennek meg benne, hanem azoknak az embereknek a mindennapjai is, akik az évszázadok során alakították a várost.
A Kulturális Örökség Napjaihoz több különleges program is kapcsolódik. A Titkos kertek, rejtett zugok című palotatörténeti séta például olyan, jelenleg lezárt területeket is érint, amelyeket az építkezések miatt vagy már jóval korábban elzártak a látogatók elől.
Mikor?
A Vármúzeum szeptember 19-én, szombaton 10:00-18:00 között látogatható. A Titkos kertek, rejtett zugok séta 12:30-kor indul.
Budapest belvárosában ma már könnyű úgy végigsétálni, hogy észre sem vesszük: helyenként még mindig ott rejtőznek az egykori középkori városfal maradványai. A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának másik várostörténeti sétája a Károlyi-kertből indul, majd házak udvarain és pincéin keresztül ered az egykori Pestet körülölelő fal nyomába. Közben nemcsak a városfal története kerül elő: kiderül többek között, ki volt a pepita báró, honnan kapta a nevét a Magyar utca és az Astoria, és a résztvevők az ország egyik legöregebb eperfáját is megnézhetik. A séta végére szó szerint is fel lehet kerülni a falra: a résztvevők végigsétálnak a Bástya parkban látható, nemrég helyreállított gyilokjárón, majd a Pesti Fal Közösségi tér kiállításán folytathatják az időutazást.
Mikor?
Szeptember 19., szombat, 10:00-12:00. A séta legfeljebb 30 fővel indul, és előzetes regisztráció szükséges.
Budafok rejtett kincsei – a Törley-mauzóleumtól a pincékig
Budafok egyik olyan épülete is megnyílik erre a hétvégére, ahová máskor nem egyszerű bejutni. A Törley-mauzóleumban a híres pezsgőgyáros család története és az általuk hátrahagyott építészeti örökség elevenedik meg. Innen gyalog folytatódik a túra a Péter Pál utca történelmi szakaszán. A résztvevők műemléki épületeket és különleges pincéket nézhetnek meg, közben pedig a híres budafoki pincerendszer történetével is megismerkedhetnek. A programba helyi borkóstoló is belefér, végül pedig Promontor első templománál, a Péter Pál-kápolnánál ér véget a séta.
Mikor?
Szeptember 19-én és 20-án 10:00-13:00. Egy alkalommal legfeljebb 40 fő vehet részt, előzetes regisztráció szükséges.
Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
A budai Vár északi részén álló Levéltári Palota már önmagában is megér egy látogatást. A Pecz Samu tervei alapján emelt historizáló épületben a magyar történelem felbecsülhetetlen értékű dokumentumait őrzik. Az intézmény mintegy 30 ezer iratfolyóméternyi anyagnak ad otthont. Államigazgatási szervek iratai mellett történelmi családok, vállalatok, egyesületek és jelentős személyiségek dokumentumai is megtalálhatók itt. A Kulturális Örökség Napján óránként vezetett épületbejárások indulnak a palotában. Ezekre külön regisztráció sem szükséges.
Mikor?
Szeptember 19., szombat, 10:00-18:00. A vezetett épületbejárások 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16 és 17 órakor indulnak.
Sándor-palota
A Budai Vár egyik legismertebb épülete, a Sándor-palota is megnyitja kapuit mindkét napon. Az 1806-ban épült palota eredetileg a Sándor család magánrezidenciája volt, a kiegyezéstől a második világháború végéig pedig miniszterelnöki rezidenciaként szolgált. Ma a köztársasági elnök hivatalának ad otthont. A műemlék palota történelmi enteriőrjeinek helyreállításakor a régi burkolatok és berendezések hangulatát is igyekeztek visszaadni, miközben az épület továbbra is aktív állami intézményként működik. A Kulturális Örökség Napjai alatt külön előzetes regisztráció nélkül lehet meglátogatni.
Mikor?
Szeptember 19-én és 20-án 10:00-18:00.
Óbudai Múzeum
A macskaköves Fő téren álló Óbudai Múzeum az egykori Zichy-kastély műemléki épületegyüttesében működik. Gyűjteménye elsősorban a régi Óbuda, Békásmegyer és Csillaghegy múltját őrzi. Az állandó helytörténeti kiállítás Óbuda évszázadait mutatja be a középkortól egészen a panelépítkezések és a rendszerváltás korszakáig. Az intézmény játékgyűjteménye szintén különleges: több mint ezer tárgy segítségével idézi meg a polgári és a szocialista korszak gyerekkorát.
A Kulturális Örökség Napján a Zichy-kastély múltja is előtérbe kerül.
A Mesélő falak című előadás azt követi végig, hogyan lett a középkori királyi központ helyéből barokk főúri rezidencia, majd modern múzeum.
Mikor?
A múzeum szeptember 19-én, szombaton 10:00-18:00 között látogatható. A Mesélő falak előadás 15:00-16:00 között lesz, előzetes regisztráció szükséges hozzá.
Pesti Vigadó
A Pesti Vigadó története jóval messzebbre nyúlik vissza a ma látható épületnél. Elődje, a Pollack Mihály tervei szerint felépült Redoute 1833-ban nyílt meg, de az 1848-49-es szabadságharc idején elpusztult. A mai Vigadó Feszl Frigyes tervei alapján épült, és 1865-ben nyitotta meg kapuit. Falai között azóta bálokat, koncerteket és történelmi jelentőségű eseményeket rendeztek, és többek között Liszt Ferenc, Johann Strauss, Richard Wagner, Bartók Béla és Dohnányi Ernő is fellépett itt.
Szeptember 19-én az aktuálisan látogatható terek és kiállítások ingyenesen felfedezhetők. Aki inkább szakértő vezetéssel járná be az épületet, több időpont közül választhat.
Mikor?
A Pesti Vigadó szeptember 19-én 10:00-19:00 között látogatható. A vezetett séták 10:30, 11:45, 14:00 és 15:30 órakor indulnak. Ezekhez előzetesen ingyenes jegyet kell váltani.
Pénzügyminisztérium – szellemek, kasszafúrók és egy különös légkondicionáló
A József nádor téri Pénzügyminisztérium épületében nem csak a díszes termek és lépcsőházak miatt érdemes körülnézni. Már az épület múltjához kapcsolódó történetek is elég különösek ahhoz, hogy megtöltsenek egy egész vezetést. A látogatók megtudhatják, miért számított bevehetetlennek a ház még a kasszafúró „mackósok” virágkorában, hogyan továbbították egykor az üzeneteket 5500 méternyi sárgaréz csőrendszeren, és miként működött a századforduló különleges hűtőrendszere saját kút és légfúvók segítségével. Szó lesz az épület saját tűzoltóságáról, központi porszívójáról és egy világháborús bombáról is, amely a tetőtérben rekedt. A túrán Magyarország első kodifikált költségvetése, a pénzügyminiszteri dolgozószoba és a tölgyfaburkolatú miniszteri tárgyaló is látható.
Mikor?
Szeptember 19., szombat. Az épületvezetések 9:00, 10:00, 11:00, 12:00, 13:00, 14:00, 16:00 és 17:00 órakor indulnak, egy-egy turnus 45 perces. Előzetes regisztráció ide is kell.
Titkos raktárba is bejuthatsz az ELTE könyvtárában
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárának Ferenciek terén álló palotáját Szkalnitzky Antal tervezte. Megépítésekor a 19. század legkorszerűbb fűtési, világítási és szellőztetési megoldásait használták.
A könyvtártúra során meg lehet nézni az aula sgraffitóit, a díszterem tudományokat és művészeteket jelképező nőalakjait, valamint Than Mór Ferenc Józsefet ábrázoló portréját.
A résztvevők bejárhatják az egykori főigazgatói lakás helyiségeit, megnézhetik a Perczel László-féle glóbusz rekonstrukcióját, és bejuthatnak a Műemlékraktárba is, amelyet a nagyközönség előtt csak különleges alkalmakkor nyitnak meg. Idén ráadásul a könyvtárpalota megnyitásának 150. évfordulójához kapcsolódó kiállítás is várja az érdeklődőket.
Mikor?
Szeptember 19., szombat. A 45 perces könyvtártúrák 12:00, 13:00, 14:00, 15:00 és 16:00 órakor indulnak.
Veszprém elfeledett fürdőinek nyomában
Veszprémben ma már kevesen gondolnák, milyen gazdag fürdőkultúrája volt egykor a városnak. A Kulturális Örökség Napjain egy kétórás sétán lehet végigjárni az eltűnt vagy átalakult veszprémi fürdők és gyógyhelyek nyomait. Az Óváros tér közelében 1908 és 1980 között működött városi közfürdőbe nem csupán tisztálkodni jártak. Szénsavas, jód- és iszapfürdőket is kínáltak többek között hát-, láb- és derékfájás, valamint reuma kezelésére. A város egyik legkedveltebb strandja a Csomay-strand volt, amely 1933 és 1968 között működött, és nemcsak fürdőhelynek, hanem fontos társasági találkozópontnak is számított. A Séd völgyében káptalani fürdőház, zsidó rituális fürdő és több kádfürdő is működött, míg a Deák-strand 1919 és 1953 között várta a vendégeket.
A séta Márkusné Vörös Hajnalka vezetésével ezeket a ma már jórészt eltűnt helyszíneket és a hozzájuk kapcsolódó történeteket idézi fel.
Mikor?
Szeptember 20., vasárnap, 17:00-19:00. A séta a Ruttner-háztól indul.
Geszner-ház és park Csákváron
A Geszner-ház és park ma a Vértesi Natúrpark látogatóközpontja, múltja azonban szorosan kapcsolódik az Esterházy családhoz és a csákvári kastélyparkhoz. A közel kilenchektáros Geszner-park az Esterházyak tájképi kertjének része volt. A területen a 18. század végén már tó és vízimalom állt, az 1820-as években pedig a malom alapjaira épült fel az úgynevezett „Swaici lak”, a mai Geszner-ház elődje. Nevét Salomon Gessner svájci-német költőről kapta. A család pihenőhelyként használta az épületet és a körülötte fekvő parkot, ahol egykor könyvtár és képtár is működött. Az épület a második világháborút még kisebb sérülésekkel átvészelte, az 1950-es évekre azonban teljesen elpusztult.
A területet 1996-ban vásárolta meg a Pro Vértes Közalapítvány, majd újjáépítették a házat. A vezetett sétán ma már nemcsak a birtok történetével lehet megismerkedni, hanem azzal is, hogyan lehet régi és új, klímaadaptív kertépítészeti módszereket összehangolni.
Mikor?
Szeptember 20., vasárnap. Vezetett séták 10:00-12:00 és 14:00-16:00 között lesznek, ezekhez előzetes bejelentkezés szükséges. A park 10:00-16:00 között önállóan is látogatható, az épület viszont csak a séta részeként.
Reök-palota Szegeden
Szeged egyik leglátványosabb szecessziós épületét, a Reök-palotát Magyar Ede tervezte Reök Iván számára. A merész formák és gazdag növényi motívumok miatt az épület ma is a város egyik legkönnyebben felismerhető háza. A palota 2007 óta a Regionális Összművészeti Központnak ad otthont, termeiben az elmúlt években olyan világhírű alkotók műveit is bemutatták, mint Mucha, Dalí, Hundertwasser vagy Toulouse-Lautrec.
Idén azonban a kiállítóterekben munkálatok zajlanak, ezért a Kulturális Örökség Napján csak a különleges szecessziós lépcsőház látogatható. A vezetett palotasétára előzetesen jelentkezni kell.
Mikor?
A Reök-palota szeptember 19-én 10:00-18:00 között látogatható, a vezetett palotaséta 11:00-kor kezdődik.
József Attila Múzeum Makón
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környékének történeti és néprajzi emlékeit. A mai múzeumépület 1981-ben készült el Vincze Mihály tervei alapján. Homlokzatának egyik legfeltűnőbb eleme Varga Imre alkotása, amely a régi református temető kopjafáiból összeállított kompozícióval az idő múlását idézi meg.
A Küzdelmes évszázadok című kiállítás Makó történetét követi végig az 1699-es újjáépüléstől egészen 1989-ig.
Itt látható egy működőképes Ford T-modell is, amely a makói születésű Galamb József tervezőmérnök munkásságára emlékeztet. A szabadtéri néprajzi gyűjteményben régi gazdasági épületek, kovács-, bognár- és asztalosműhely, valamint a makói hagymatermesztés történetét bemutató Hagymásház is várja a látogatókat.
Mikor?
Szeptember 19., szombat, 10:00-17:00.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
A Pannonhalmi Bencés Főapátság épületegyüttese a közel 300 méter magas Szent Márton-hegyen emelkedik, a Bakony és a Kisalföld találkozásánál. Az évszázadok építészeti rétegei ma is jól láthatók: a román kori altemplom és kerengő mellett gótikus, barokk és klasszicista részek formálják a monostor arculatát. A 19. századi könyvtárterem körülbelül 400 ezer kötetes gyűjteményt őriz, köztük számos könyvritkaságot, az épületegyüttes fölé pedig az 55 méter magas klasszicista torony emelkedik. A Kulturális Örökség Napjai alatt a főapátság mindkét napon várja a látogatókat, emellett külön vezetett programokkal is készülnek.
Mikor?
Szeptember 19-én és 20-án 9:00-16:00.
2700 éves emlékek Százhalombattán
A százhalombattai Régészeti Park első őskori szabadtéri múzeuma, amely 1996-ban nyílt meg. A 3,5 hektáros területen a bronz- és vaskori élet mellett a környék különleges temetkezési emlékei is megismerhetők. A park területén öt vaskori halomsír található. Ezeket mintegy 2700 évvel ezelőtt emelték a Hallstatt-kultúrához tartozó közösségek, és maga Százhalombatta is ezekről a sírhalmokról kapta a nevét. Az egyik halomsírt régészeti feltárása után eredeti állapotához hasonlóan helyreállították. A belsejében kialakított fa sírkamrához alacsony folyosó vezet, a temetkezési szokásokat pedig fény- és hanghatások segítségével mutatják be.
A Kulturális Örökség Napján régész vezetésével a halomsírmező kutatásáról és a kora vaskori temetkezési szokásokról is többet lehet megtudni.
Mikor?
A Régészeti Park szeptember 19-én 10:00-16:00 között látogatható. A körülbelül egyórás régészeti vezetések 11:00 és 14:00 órakor kezdődnek.
Régi HÉVekre is felszállhatsz Szentendrén
A szentendrei Városi Tömegközlekedési Múzeum egy 1914-ben épült egykori HÉV-kocsiszínben működik, így már maga az épület is része a közlekedéstörténeti kiállításnak. A múzeumban régi villamosokkal, HÉV-ekkel és más városi közlekedési járművekkel lehet találkozni, közülük többre fel is lehet szállni. Eredeti helyén, eredeti eszközeivel maradt fenn az egykori remíz kovácsműhelye is.
A megújult állandó kiállítás a fővárosi közösségi közlekedés történetét követi végig a kezdetektől napjainkig. Nem csak a híres járműtípusok kerülnek elő, hanem a régi jegyek és bérletek, az utastájékoztatás változásai és a közlekedési dolgozók mindennapjai is.
Mikor?
Szeptember 19-én és 20-án 10:00-17:00.
Benézhetsz a restaurátorok műhelyébe Szolnokon
A múzeumokban általában már a kész, megtisztított és helyreállított tárgyakat látjuk, arról viszont ritkábban kapunk képet, mi történik velük a háttérben. A szolnoki Damjanich János Múzeum erre a hétvégére megnyitja restaurátorműhelyét. A látogatók közelről ismerhetik meg azt a munkát, amelynek során a sérült, sokszor évszázados tárgyakat megtisztítják, konzerválják és újra bemutatható állapotba hozzák.
Délelőtt Szabó Melinda restaurátor, délután pedig Császár Péter, a restaurátorosztály vezetője mutatja be a műhelymunka érdekességeit.
Mikor?
Szeptember 19., szombat, 11:00-12:00 és 14:00-16:00.
Cikkünk frissült: 2026.09.18.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Peru megszünteti a Machu Picchu látogatásához szükséges...
Európa egyik leggazdagabb országa, ahol közel 1 millió forint az...
Egy dolog van a hotelszobákban, amihez egy rutinos utazó soha...
Vízesés rejtőzik egy európai kisváros óvárosának közepén -...
Önkénteseket keresnek, akik ingyen lakhatnak a gyönyörű...
