Az ENSZ Közgyűlésében 164 tagállam támogatta egy olyan világtérkép szélesebb körű használatát, amely pontosabban érzékelteti az országok és a kontinensek egymáshoz viszonyított területét – írja az MTI.
Az afrikai kezdeményezésre elfogadott határozat arra ösztönzi az országokat és a különböző intézményeket, hogy az általános világtérképeken szorítsák háttérbe a több mint négy évszázados Mercator-vetületet, és helyette az Equal Earth-vetületet részesítsék előnyben.
A kezdeményezés élére Togo állt, hogy az ENSZ elé vigye az Afrikai Unió kampányát, amely a Mercator-vetület használatának visszaszorítását szorgalmazza.
A változtatás támogatói szerint nem csupán térképészeti kérdésről van szó: a világtérképek azt is befolyásolják, hogyan gondolkodunk az egyes országok és földrészek helyéről, méretéről és jelentőségéről.
Grönland aránytalanul hatalmas
A Mercator-vetületet Gerardus Mercator flamand térképész dolgozta ki 1569-ben, elsősorban a tengeri navigáció megkönnyítésére – írja a TheGuardian. Sajátos tulajdonságai miatt a hajózásban ma is jól használható, egy általános világtérképen azonban erősen eltorzítja a területek arányát.
Az Egyenlítőtől a sarkok felé haladva a szárazföldek egyre nagyobbnak látszanak.
A jelenség egyik legszembetűnőbb példája Grönland, amely a Mercator-térképen közel fele akkorának tűnik, mint Afrika.
A két terület valódi mérete között azonban óriási a különbség: a kontinens mintegy tizennégyszer nagyobb Grönlandnál.
Robert Dussey togói külügyminiszter szerint a térképek nem pusztán földrajzi információkat közvetítenek, hanem az emberek világról alkotott képére is hatással vannak.

Úgy fogalmazott, hogy egy igazságos világhoz igazságos térképre is szükség van, a Mercator-vetület máig tartó népszerűségét pedig a gyarmatosítás egyik örökségének nevezte.
Mit tud az Equal Earth-vetület?
Az ENSZ által előtérbe helyezett Equal Earth-vetületet Bojan Šavrič, Tom Patterson és Bernhard Jenny alkotta meg 2018-ban.
A szakemberek olyan megoldást kerestek, amely megtartja a földrészek egymáshoz viszonyított valós területi arányait, ugyanakkor kiegyensúlyozott, könnyen áttekinthető képet ad a kontinensekről.
A Robinson-vetület megjelenéséből kiinduló Equal Earth területtartó vetület. A Mercator-térképpel ellentétben nem növeli meg látványosan a sarkokhoz közelebbi országokat és kontinenseket, miközben a földrészek körvonalait is igyekszik természetesebb, vizuálisan kiegyensúlyozott formában megjeleníteni.
Az ENSZ döntése ugyanakkor nem jelenti a Mercator-vetület betiltását. A togói külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy a határozat jogilag nem kötelező, és nem kérdőjelezi meg a régi vetület alkalmazását a tengeri vagy a légi navigációban.
A változtatás elsősorban az oktatásban, a médiában, az intézményi kommunikációban és a hétköznapi tájékozódásra használt világtérképeknél lehet jelentős.
Egyedül az Egyesült Államok szavazott ellene
A határozatot 164 ENSZ-tagállam támogatta. Egyedül az Egyesült Államok szavazott ellene, míg Szerbia, Észtország, Georgia, Litvánia, Moldova és Ukrajna tartózkodott.
Washington azzal indokolta az elutasító szavazatot, hogy a határozatot ideológiai törekvések inspirálták, és a kezdeményezés eltereli a figyelmet a nemzetközi békét, a jólétet és az államok közötti kapcsolatokat érintő valódi problémákról.
A térképreformot az Africa No Filter és a Speak Up Africa által vezetett Correct the Map kampány vitte előre. A kezdeményezés mögé 2025-ben az Afrikai Unió 55 tagállama is felsorakozott, majd Togót bízták meg azzal, hogy nemzetközi szinten képviselje az ügyet.
Togo az iskolákban kezdi a térképcserét
A Mercator-vetület világszerte számos tanteremben és földrajztankönyvben jelen van, ezért a kezdeményezés egyik legfontosabb célterülete az oktatás. Robert Dussey bejelentése szerint Togóban az év végéig lecserélik az iskolákban és a földrajztankönyvekben használt világtérképeket. Az ország ezzel példát szeretne mutatni más államoknak is.
A következő szakaszban a térképes, geoinformatikai, GPS- és más helymeghatározási technológiákat működtető vállalatokat is be szeretnék vonni a változtatásba. Ez azért lehet különösen fontos, mert ma már rengetegen nem nyomtatott atlaszokból, hanem digitális térképekről és különböző online szolgáltatásokból szerzik földrajzi ismereteiket.
Az ENSZ-döntéssel párhuzamosan Franciaország is bejelentette, hogy a Mercator-vetület helyett a szintén területtartó Eckert IV-vetületet helyezi előtérbe. Ez a megoldás nem azonos az Equal Earth-vetülettel, de hozzá hasonlóan pontosabban őrzi meg a szárazföldek egymáshoz viszonyított területét.
Az ENSZ határozata tehát nem tünteti el egyik napról a másikra a megszokott világtérképet. Arra azonban alkalmas lehet, hogy az iskolák, állami intézmények, nemzetközi szervezetek és technológiai vállalatok újragondolják, milyen képet mutatnak a világról – és azon belül Afrikáról.

