Az esőerdő mélyén felfedeztek valamit a tudósok, amit korábban még senki sem látott
Madagaszkár a Föld egyik legkülönlegesebb természeti területe: állat- és növényvilágának jelentős része sehol máshol nem fordul elő. Éppen ezért különösen komoly problémát jelent az erdők folyamatos pusztulása, amely számos faj élőhelyét veszélyezteti.
A kutatók ezért versenyt futnak az idővel: igyekeznek feltérképezni és tudományosan leírni a sziget élőlényeit, mielőtt egyes fajok élőhelyei végleg eltűnnének.
Most egy több mint egy évtizedes kutatómunka hozott látványos eredményt.
Hét új fajt fedeztek fel
Mark D. Scherz, a koppenhágai Dán Természettudományi Múzeum herpetológusa által vezetett nemzetközi kutatócsoport hét új békafajt írt le Madagaszkárról.
A Vertebrate Zoology című tudományos folyóiratban publikált kutatás a Rhombophryne nemzetséget vizsgálta. Az ide tartozó állatokat angolul „diamond frogs”, vagyis gyémántbékák néven emlegetik, ami testük rombuszra, illetve gyémántformára emlékeztető alakjára utal.
Az újonnan azonosított fajokkal együtt már 27 fajt sorolnak ebbe a nemzetségbe, a felfedezés pedig ismét megmutatja, milyen sok, a tudomány számára még ismeretlen élőlény rejtőzhet Madagaszkár erdeiben.

A fordulópontot az jelentette a kutatásban, amikor a terepen gyűjtött adatokat, a természettudományi múzeumokban őrzött példányokat és a modern genetikai vizsgálatokat együtt kezdték elemezni.
Régi múzeumi példányok DNS-e is segített a felfedezésben
A DNS-szekvenciák összehasonlításával megállapítható, mennyire közeli rokonságban állnak egymással az egyes állatok, illetve hogy a hasonló külsejű példányok valóban ugyanahhoz a fajhoz tartoznak-e.
Ez Madagaszkár békáinál különösen fontos, hiszen egyes fajok külsőre nagyon hasonlíthatnak egymásra.
A genetikai eredményeket ezért a békák testfelépítésének, csontvázának és hangjának vizsgálatával is összevetették. A különböző módszerek eredményei alapján jutottak végül arra a következtetésre, hogy hét, korábban tudományosan le nem írt fajjal állnak szemben.
Az új fajok felfedezése a természetvédelmet is segítheti
A kutatás jelentősége messze túlmutat azon, hogy újabb nevekkel bővült a Madagaszkáron ismert állatok listája.

A sziget számos kétéltűje olyan erdőkben él, amelyek folyamatosan zsugorodnak.
Ahhoz azonban, hogy egy veszélyeztetett állatot hatékonyan lehessen védeni, először azt is tudni kell, hogy önálló fajról van szó, hol él, és milyen környezeti feltételekre van szüksége.
Minél pontosabban ismerik a kutatók Madagaszkár élővilágát, annál nagyobb esély nyílik arra, hogy még az élőhelyek eltűnése előtt megfelelő védelmet kapjanak az ott élő fajok.
A frissen felfedezett békák közül több ráadásul már a természetvédelmi tervezés szempontjából is jelentősnek bizonyult: az új ismereteket Madagaszkár védett területeinek kialakításánál, a biológiai sokféleség megőrzését célzó programokban is felhasználhatják.

