Spanyolország legnagyobb mesterséges tava egy 300 méter mély szénbánya volt – 547 milliárd liter vízzel töltötték fel
Az As Pontes-i lignitbánya története az 1940-es években kezdődött Galíciában. A környéken először állami vállalat termelt ki lignitet, majd 1972-ben a bánya és a hozzá kapcsolódó erőmű az Endesa tulajdonába került. Az erőmű később Spanyolország egyik legnagyobb széntüzelésű energiatermelő létesítménye lett, amelyet a több mint hatvan évig tartó kitermelés során mintegy 260 millió tonna lignittel láttak el.
A külszíni bányászat következtében egy több mint 300 méter mély, hatalmas kiterjedésű bányagödör alakult ki a 260 millió tonna barnakőszén helyén. A lignit alacsonyabb energiatartalmú szénféle, ezért ugyanannyi energia előállításához nagyobb mennyiség elégetésére van szükség belőle. A felszínhez közeli lignittelepek kitermelése ráadásul nagy mennyiségű föld megmozgatásával jár.
Több mint négy évig tartott a bányagödör feltöltése
A bányát 2007-ben zárták be, miután az európai légszennyezési előírások szigorodása mellett a kitermelés és a széntüzelés gazdasági és környezetvédelmi feltételei is megváltoztak. A bezárás azonban nem jelentette a táj átalakításának végét: megkezdődött a bányagödör újrahasznosítása – derül ki a Times of India cikkéből.
A megoldás az lett, hogy a hatalmas mélyedést tóvá alakítják, ehhez azonban nem lehetett egyszerűen vizet engedni a gödörbe. A tervezés során azt is meg kellett határozni, milyen forrásokból származzon a víz, milyen ütemben emelkedhet a vízszint, és hogyan változik közben a víz kémiai összetétele.
A feltöltés 2008-ban indult, és 2012. április 18-án fejeződött be. A tóba összesen körülbelül 547 millió köbméter, vagyis 547 milliárd liter víz került.
A folyamatot a szakemberek folyamatosan vizsgálták, mivel egy ekkora mesterséges tó kialakulása során a vízminőség mellett a bányagödör korábbi anyagai és a különböző vízforrások kölcsönhatása is befolyásolta a kialakuló rendszert.
Két eltérő vízréteg alakult ki

A feltöltés egyik érdekes eredménye az lett, hogy a tó vizében két, egymástól jelentősen eltérő réteg alakult ki. A határfelületet kemoklinnek nevezik.
A felső vízréteg oxigénben gazdagabb és csak enyhén savas. A mélyebb rétegben ezzel szemben nagyon kevés az oxigén, és a víz savasabb. A kutatások szerint a rétegződés kialakulásában több tényező is szerepet játszott, köztük a különböző eredetű vizek eltérő ásványianyag-tartalma és hőmérséklete.
Ez azért fontos, mert a tó víztömege nem viselkedik egyetlen, egységes víztestként. A két réteg között a keveredés korlátozott, így a mélyebb és a felső víz kémiai tulajdonságai hosszabb távon is eltérhetnek.
865 hektáros, élő tó lett a bányából
A feltöltés befejezése után az egykori bánya helyén körülbelül 865 hektáros tó alakult ki. A rekultiváció nem merült ki a bányagödör vízzel való megtöltésében: a környező területeken növényzet telepedett meg, és többféle élőhely alakult ki.
A tó körül ma rétek, cserjések, erdős területek és vizes élőhelyek találhatók. A korábbi meddőhányók és bányászati területek egy része szintén új funkciót kapott.
A területet tanösvényekkel és rekreációs lehetőségekkel is bekapcsolták a környék életébe.
A tóhoz strand is tartozik, ahol fürdésre alkalmas területet alakítottak ki. A vízminőség és a környezet állapotának ellenőrzése mellett a helyszín jó minősítést is kapott.
Nem minden bányagödörből lehet ilyen tó
Az As Pontes-i példa azért jelentős, mert a világ számos országában maradtak hátra hasonló külszíni bányák a szénkitermelés után. A bezárt bányagödrök egy része természetes úton töltődik fel, más esetekben viszont a víz savassága vagy más kémiai problémák miatt komoly környezeti kockázatok alakulhatnak ki.
Az As Pontes-i rekultiváció során ezért nem maga a vízzel való feltöltés volt az egyetlen feladat. A szakembereknek a vízminőséget, a kémiai folyamatokat, a tó kialakulásának ütemét és a környező területek stabilitását is figyelemmel kellett kísérniük.
Az egykori szénbánya helyén létrejött tó így egy több évtizedes ipari tevékenység után kialakított, mesterségesen létrehozott vízi rendszer lett.

