Óriási zöld örvény forog a Balti-tengeren: több népszerű strandon is megtiltották a fürdőzést
Óriási zöld örvényeket örökített meg a Balti-tenger felszínén az európai Copernicus program egyik műholdja. A vízbe keveredő füstre emlékeztető képződmények valójában cianobaktériumok, közismert nevükön kékalgák által okozott vízvirágzások – írja a Deník.cz.
A jelenséget Svédország és Lettország között rögzítették június végén, amikor Európában már az idei második hőhullám alakult ki.
Miért szaporodtak el a cianobaktériumok a Balti-tengerben?
A cianobaktériumok gyors terjedésének kedvez a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a tápanyagokban gazdag víz. A Copernicus szakértői szerint a tömeges elszaporodás ronthatja a víz minőségét, károsíthatja a tengeri élővilágot, és hatással lehet a helyi tengeri viszonyokra is.
A Természetvédelmi Világalap, vagyis a WWF szakemberei szerint a hőhullámok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vízvirágzás egyre nagyobb területet érintsen.
🦠 Summer algal blooms are a common feature of the Baltic Sea, driven by warm temps, sunlight and nutrient-rich waters.
— Copernicus EU (@CopernicusEU) June 26, 2026
🛰️ This #CopernicusEU Sentinel-3 #ImageOfTheDay from 22 June captures green algal bloom swirls between 🇸🇪 & 🇱🇻.
🔗 https://t.co/PJJURX3obvpic.twitter.com/YRgHIQHeHo
A nyári cianobaktérium-virágzás a vízfelszínen zöldessárga leveshez vagy kékeszöld, szálas masszához hasonlíthat. A WWF szakértője szerint az elmúlt tizenöt évben a jelenség egyre korábban kezdődik.
Lengyelországban több strandon vörös zászlót tűztek ki
A cianobaktériumok a lengyelországi fürdőszezon kezdetét is megzavarták. Július elején több ismert balti-tengeri strandon vörös zászlóval jelezték, hogy a víz nem alkalmas fürdésre.
A helyzet azonban gyorsan változhat. A Wodne Sprawy beszámolója szerint a szél, a hullámzás, az eső vagy a hűvösebb idő akár egyik napról a másikra is szétoszlathatja a mikroorganizmusokat.
A nyaralóknak ezért érdemes rendszeresen ellenőrizniük az adott partszakaszra vonatkozó figyelmeztetéseket, valamint a lengyel közegészségügyi hatóság aktuális tájékoztatását.
A hatóság legutóbbi adatai szerint a Balti-tenger lengyelországi partvidékén Bobolinban volt alkalmatlan a víz a fürdőzésre a mikroorganizmusok okozta szennyezés miatt.
Veszélyes-e a cianobaktériumos víz?
A cianobaktériumok okozta vízvirágzás nem új jelenség: a Balti-tengerben már évezredek óta előfordul. Az elmúlt évtizedekben azonban a korábbinál gyakrabban és nagyobb területen jelenik meg.
Bizonyos cianobaktérium-fajok olyan mérgező anyagokat termelhetnek, amelyek károsíthatják a májat. A legnagyobb veszélynek a kisgyerekek és a háziállatok vannak kitéve, mivel játék vagy fürdés közben könnyebben nyelhetnek a szennyezett vízből.
Így ellenőrizhető egyszerűen a víz
Elin Lindehoff, a svéd Linné Egyetem tengerkutatója egy egyszerű módszert javasolt a gyanús víz ellenőrzésére – hívta fel a figyelmet a Deník.
Egy átlátszó palackot meg kell tölteni vízzel, majd rövid ideig állni hagyni. Amennyiben a vízben lévő részecskék felúsznak a felszínre, nagy valószínűséggel cianobaktériumokról van szó.
Ha a jelenlétük beigazolódik, nem ajánlott a vízbe menni. Meg kell várni, amíg a víz újra kitisztul, és a kutyákat sem szabad fürdeni vagy inni engedni belőle.
Mi a helyzet most a kékalgákkal a Balatonon?
A Balti-tenger egyes partszakaszaival ellentétben a Balatonon jelenleg kedvező az algahelyzet. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet július eleji mérései szerint a tó nyílt vizében továbbra is alacsony az algák mennyisége, és egyik vizsgált területen sem érte el az egészségügyi szempontból kifogásolható szintet.
A tó középső és keleti területein a fonalas cianobaktériumok a leggyakoribbak, míg Szigliget és Keszthely környékén a fecskemoszatok szaporodtak fel látványosabban. Az algaközösség összetétele a szakemberek szerint a nyári időszakban megszokottnak felel meg, szélsőséges algásodásra utaló jelet nem találtak.

