Láva világította meg az éjszakai égboltot, amikor kitört az Etna Szicíliában
A napokban ismét aktív volt az Etna – hívta fel a figyelmet a Reuters. Az Etna jelenlegi működését elsősorban lávaömlések és kisebb robbanások jellemzik. A vulkán csúcsi kráterei körül az elmúlt időszakban több alkalommal is megfigyeltek fokozott aktivitást, amikor a mélyből érkező magma és a benne lévő gázok a felszínre törtek. A szakemberek szerint az Etna most egy olyan időszakát éli, amikor az aktívabb és nyugodtabb szakaszok váltják egymást, ami egyáltalán nem szokatlan ennél a vulkánnál.
A láva jellemzően a vulkán keleti oldala felé indul el, ahol a Valle del Bove nevű hatalmas völgy természetes útvonalat biztosít számára. Ez a különleges képződmény évszázadok óta meghatározza az Etna arculatát, és számos korábbi kitörés nyomát őrzi.
Hogyan zajlik egy vulkánkitörés?
A vulkánkitörés folyamata a mélyben indul, ahol részleges kőzetolvadás során magma keletkezik. Ez a magma kisebb sűrűsége miatt lassan felfelé kezd mozogni, miközben a földkéreg különböző szintjein ideiglenes tározókban gyűlik össze. Ezekben a tározókban a nyomás fokozatosan növekszik, miközben a magma hűlése és nyomáscsökkenése miatt gázok válnak ki belőle.
Amikor a rendszerben felhalmozódó nyomás eléri a környező kőzetek teherbírását, a magma repedéseken keresztül a felszínre tör.
A kitörés jellege attól függ, hogy a gázok milyen gyorsan tudnak távozni a magmából. Ha a gázok fokozatosan szabadulnak fel, akkor lávaömlés alakul ki, amely viszonylag lassan halad a felszínen. Ha azonban a gázok hirtelen, nagy mennyiségben távoznak, akkor robbanásos kitörés következik be.
Az Etna egyik leggyakoribb működési formája a stromboli típusú vulkáni aktivitás, amely ismétlődő, kisebb robbanásokból áll. Ezeket a jelenségeket a magma belsejében képződő gázbuborékok okozzák, amelyek a felszínre érve kipukkadnak, és izzó lávadarabokat, hamut, valamint vulkáni gázokat juttatnak a levegőbe.
Ez a típusú aktivitás gyakran együtt jár lávaömléssel, ami az Etna bazaltos összetételű magmájának köszönhető. A bazaltos magma viszonylag folyékony, ezért képes hosszabb távolságokra is eljutni, miközben lassan hűl és megszilárdul a felszínen.
Mi áll az Etna gyakori kitörései mögött?
Az Etna azért számít a világ egyik legaktívabb vulkánjának, mert folyamatos utánpótlást kap a föld mélyéből érkező magmából.
A felszín alatt a magma különböző mélységekben gyűlik össze, majd amikor a nyomás elég nagyra nő, utat tör magának a felszín felé.
Az Etna működésének egyik érdekessége, hogy a magma nem mindig ugyanazon az útvonalon jut a felszínre. Emiatt előfordulhat, hogy egy korábban nyugodt kráter hirtelen aktivizálódik, miközben egy másik területen csökken a vulkáni tevékenység. A szakemberek szerint ez az egyik oka annak, hogy a vulkán viselkedését nem mindig könnyű előre jelezni.
A felszín felé emelkedő magma közben megrepesztheti a környező kőzeteket, és új hasadékokat nyithat. Ilyenkor nemcsak a csúcsi kráterekből törhet elő láva, hanem a vulkán oldalán is megjelenhetnek új kitörési pontok. Az Etnánál ez a jelenség nem számít ritkaságnak, és a múltban is számos alkalommal megfigyelték.
Az Etna Európa legaktívabb vulkánja, amelynek különlegessége nemcsak a gyakori kitörésekben, hanem a belső szerkezetében is rejlik. A vulkán több, egymással összekapcsolódó magmaellátó rendszerrel rendelkezik, ami miatt a felszín alatti folyamatok nem egyetlen irányban zajlanak. Ennek következménye, hogy a kitörések helye, típusa és intenzitása gyorsan változhat, és a vulkán akár rövid idő alatt is új aktivitási központokat alakíthat ki.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Reggeli 1400 forint, kávé 530 - az Adrián ez lehet az egyik...
90 napra lezárják Ausztrália egyik legismertebb...
Elpusztult a csodás fa - Oscar-díjas színésznő is gyászolja
Percek alatt pokollá válhat az autó: erre készüljön mindenki,...
Európai városok taroltak a világlistán: itt a legjobb élni...
