Mérgező hal a népszerű nyaralóhelyeken - mekkora valójában a veszély?
A görög partokon korábban inkább a tengeri sünöktől vagy ritkább esetben a cápáktól tartottak a fürdőzők, mostanában azonban egy másik tengeri élőlény került a figyelem középpontjába. Egyre több szó esik a Lagocephalus sceleratus nevű gömbhalról. Az állatról szóló beszámolók sok helyen kifejezetten riasztóak: agresszívnek, sőt akár halálosan veszélyesnek is nevezik. A görög mezőgazdasági minisztérium pénzjutalmat fizet azoknak a halászoknak, akik ilyen halat fognak ki.
Nem ott van a legnagyobb baj, ahol sokan gondolják
A görög Archipelagos tengervédelmi szervezet szerint azonban a mostani félelem nagy része túlzás. A szakemberek úgy fogalmaztak, hogy a médiában és a közösségi oldalakon indokolatlan pánikkeltés zajlik.
Állításuk szerint a gömbhal nem agresszív az emberrel szemben, és nem is mérgező addig, amíg valaki nem fogyasztja el.
A szervezet szerint eddig nem történt olyan ismert eset, amikor úszók vagy búvárok bajba kerültek volna pusztán azért, mert gömbhalak közelében tartózkodtak. Krétai orvosi és turisztikai szervezetek is hasonlóan látják a helyzetet: közös közleményükben arra figyelmeztettek, hogy nem érdemes pánikot kelteni, mert ezeknek a halaknak a jelenléte a Földközi-tengerben már hosszú évek óta ismert.
A fürdőzőket tehát nem fenyegeti láthatatlan veszély csak azért, mert a hal megjelent a partok közelében. Ez persze nem jelenti azt, hogy érdemes lenne megfogni, megsimogatni vagy etetni.
Megfogni semmiképp sem ajánlott
A gömbhal gyakran sekélyebb vízben is felbukkanhat, ezért a szakértők óvatosságra intenek. Csőrszerű, erős fogazata miatt komoly sérüléseket okozhat, ha valaki hozzáér vagy megpróbálja megfogni. A görög Vöröskereszt az Instagramon külön tanácsokat is közzétett arról, hogyan kell ellátni az ilyen harapásos sérüléseket. A legfontosabb szabály egyszerű: ha valaki ilyen halat lát a vízben, ne nyúljon hozzá, ne próbálja elkapni, és ne etesse. A veszély nem abból fakad, hogy a hal vadászna az emberre, hanem abból, hogy egy rossz mozdulat vagy kíváncsiság fájdalmas sérüléssel végződhet.
Ezt tegyük, ha gömbhalat látunk
A görög hatóságok és a Vöröskereszt tanácsai szerint a legfontosabb, hogy a fürdőzők ne essenek pánikba, de ne is próbáljanak interakcióba lépni az állattal. A halat nem kell üldözni vagy elkergetni, viszont érdemes komolyan venni, hogy erős harapása sérülést okozhat.
- Ne érjünk hozzá, akkor sem, ha élő példányt látunk, és akkor sem, ha a partra sodródott.
- Ne próbáljuk megfogni, elkapni, etetni vagy hazavinni.
- Semmiképp ne fogyasszuk el, és háziállatnak se adjuk oda.
- Ha biztonságosan meg tudjuk oldani, készítsünk róla fotót, és jelezzük a helyi hatóságoknak vagy a strand személyzetének, hol láttuk.
- Harapás esetén a sebet azonnal mossuk ki tiszta folyó vízzel és szappannal.
- Vérzésnél tiszta gézzel vagy kendővel nyomjuk le a sebet, és ha végtagról van szó, tartsuk megemelve.
- Mély seb, erős vérzés vagy rosszullét esetén mielőbb orvosi segítséget kell kérni, súlyos vérzésnél pedig sürgősségi ellátásra van szükség.
Mint egy korábbi cikkünkben megírtuk, az ezüst hátú gömbhal tetrodotoxint tartalmaz. Ez az idegrendszer működését gátló, rendkívül erős méreganyag bénulást, légzési elégtelenséget, súlyos esetben pedig halált is okozhat. A veszélyt tovább növeli, hogy a tetrodotoxin hőálló, vagyis sütéssel és főzéssel sem lehet megbízhatóan semlegesíteni. A hal ezért semmilyen körülmények között nem tekinthető biztonságos élelmiszernek.
Invazív faj terjed a Földközi-tengerben
A gömbhalnak eredetileg nem lenne helye a Földközi-tengerben. Invazív fajról van szó, amely a Szuezi-csatorna bővítése után jutott be az Indiai-óceán és a Csendes-óceán térségéből, majd gyorsan szaporodni kezdett. Az elmúlt 15 évben Ciprus és Törökország felől Krétán, a Dodekanészosz-szigeteken át egészen Attika partjaiig terjedt. A folyamatot a Földközi-tenger melegedése is segítette, amit a kutatók a klímaváltozással hoznak összefüggésbe.
A 40-60 centiméteres ragadozó hal leginkább a halászatban okoz súlyos károkat.
Erős fogazatával tönkreteszi a hálókat, és megeszi a kifogott halakat is. A görög mezőgazdasági minisztérium ezért múlt péntektől minden kilogramm kifogott gömbhal után 5,33 eurós, vagyis nagyjából valamivel több mint kétezer forintos jutalmat fizet a halászoknak. Az ártalmatlanítás költségeit az állam vállalja.
A pénzjutalom önmagában kevés lehet
A görög kormány abban bízik, hogy a prémium segítségével vissza lehet szorítani az állományt. Az Archipelagos szakértői azonban kételkednek ebben. Szerintük naivitás azt gondolni, hogy pusztán pénzjutalmakkal jelentősen csökkenthető egy olyan faj egyedszáma, amelynek nőstényei több százezer, sőt akár egymilliónál is több ikrát rakhatnak.
A szakemberek szerint a gömbhal és más invazív fajok gyors terjedését csak egészséges, fajokban gazdag tengeri ökoszisztémák tudnák tartósan fékezni, ahol elég természetes ellenség él.
A kardhalak, makrélák és sügérek állománya a túlhalászat miatt jelentősen visszaesett, de a gömbhal természetes ellenségei közé sorolt cápák és álcserepes teknősök is veszélyeztetettek. A természetvédők szerint ezért nem csak a gömbhalak kifogására lenne szükség, hanem a túlhalászat és a pusztító halászati módszerek visszaszorítására is.
Szerintük csak így lehetne helyreállítani a tengeri ökoszisztémák önszabályozó képességét, és hosszabb távon megfékezni az invazív fajok terjedését.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Reggeli 1400 forint, kávé 530 - az Adrián ez lehet az egyik...
Egy 30 éves nő vett egy tavat hitelből, aztán beindította a...
„Egy hetet nyaraltam Horvátországban: ez az 1 dolog teljesen...
Videón, ahogy egy óriásreptér alkalmazottai pancsolnak a...
„Ez egy csodaszer”: így használja a Szajna vizét Párizs...
