Mérgező hal terjed a népszerű nyaralóhelyeken - egyre többen figyelmeztetnek rá
Egyre nagyobb problémát okoz a görög vizekben az ezüst hátú gömbhal, tudományos nevén Lagocephalus sceleratus. Az eredetileg az indiai- és a csendes-óceáni térségben, valamint a Vörös-tengerben honos halfaj a Szuezi-csatornán keresztül jutott el a Földközi-tengerbe, ahol az elmúlt két évtizedben gyors terjeszkedésbe kezdett.
Görögországban először 2005-ben, Kréta és a Dodekanészosz szigetcsoport közelében azonosították. Azóta az ország számos más térségében megjelent, és mára a keleti Mediterráneum egyik legkárosabb invazív halfajának tartják.
A meleg tengervizet kedvelő faj terjedését a Földközi-tenger felmelegedése is segítheti. Egy 2025-ben publikált görög kutatás szerint az aljzat közelében mért vízhőmérséklet és a sótartalom egyaránt meghatározó szerepet játszik abban, hogy az ezüst hátú gömbhal meg tud-e telepedni egy adott területen.
Erős fogaival a hálókat és a kifogott halakat is széttépi
A halászok számára nemcsak az jelent problémát, hogy a gömbhalnak nincs piaci értéke. Erős, éles fogaival átharapja a hálókat, a horgászzsinórokat, és gyakran még azelőtt megrágja a zsákmányt, hogy azt kiemelnék a vízből.
A Corriere della Sera cikke szerint a halászok egyre gyakrabban találnak olyan halakat a hálóikban, amelyek testén nagy, jellegzetes harapásnyomok láthatók.
Az ezüst hátú gömbhal állkapcsa olyan erős, hogy a támadás a kisebb tengeri állatok számára végzetes lehet.
A Kréta déli részén fekvő Ierapetra kikötőjében 2026 júniusában olyan vörös pagellust és ráját is bemutattak, amelyek testének jelentős részét gömbhalak harapták le. A helyi halászok szerint a faj halakat, tintahalakat, rákféléket és más tengeri állatokat is elfogyaszt.
Egy 141 görög halász bevonásával készült kutatás szerint az ezüst hátú gömbhal által okozott háló-, munkaidő- és fogásveszteség Krétán hajónként átlagosan évi 6315 eurót tett ki. A sziget déli, Líbiai-tenger felőli oldalán az éves kár megközelítette a 9000 eurót hajónként.
Elfogyasztani tilos, a főzés sem teszi ártalmatlanná
Az ezüst hátú gömbhal tetrodotoxint tartalmaz. Ez az idegrendszer működését gátló, rendkívül erős méreganyag bénulást, légzési elégtelenséget, súlyos esetben pedig halált is okozhat.
A veszélyt tovább növeli, hogy a tetrodotoxin hőálló, vagyis sütéssel és főzéssel sem lehet megbízhatóan semlegesíteni.
A hal ezért semmilyen körülmények között nem tekinthető biztonságos élelmiszernek.
Egy Rodosz környékén kifogott példányokat vizsgáló kutatás a májban, az ivarszervekben, az izomszövetben és a bőrben egyaránt kimutatta a tetrodotoxint, illetve annak rokon vegyületeit. A legnagyobb méreganyag-koncentrációt a májban és az ivarszervekben mérték, de a halhús mintáinak jelentős része is mérgezőnek bizonyult.
Az Európai Unió élelmiszer-biztonsági szabályai szerint a gömbhalfélék családjába tartozó mérgező halakból származó termékek nem hozhatók forgalomba. Ezért a kifogott ezüst hátú gömbhalat akkor sem szabad elkészíteni vagy megkóstolni, ha valaki ismeri a japán fuguhal feldolgozásának hagyományát.

Veszélyes-e az ezüst hátú gömbhal a fürdőzőkre?
A hal mérge elsősorban akkor jelent veszélyt, ha az állatot elfogyasztják. A harapása önmagában nem mérgező, éles fogai azonban mély sebet és erős vérzést okozhatnak.
A Corriere szerint Görögországban a közelmúltban emberi sérülésről is beszámoltak, és a hal erős állkapcsa súlyos sebet ejthet.
A Görög Vöröskereszt 2026 júniusában külön elsősegélynyújtási ajánlásttett közzé. Harapás esetén azt javasolják, hogy a sebet tiszta, folyó vízzel és szappannal alaposan mossák ki, majd tiszta ruhával vagy steril gézzel gyakoroljanak rá nyomást. Erős vérzésnél a sérült végtagot érdemes megemelni, és
minden esetben orvosi segítséget kell kérni, mivel szükség lehet sebösszevarrásra vagy tetanusz elleni oltásra is.
A görög iSea tengervédelmi szervezet ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs bizonyíték a fürdőzők elleni rendszeres vagy szándékos támadásokra. A szervezet szerint az ismert esetekben az emberek sekély vízben megpróbálták megérinteni vagy megetetni a halakat.
A nyaralóknak ezért nem kell pánikba esniük, de az állatot nem szabad megfogni, etetni, provokálni vagy a sekély vízben bekeríteni. A kifogott vagy partra sodródott példányokat sem ajánlott puszta kézzel megérinteni.
Versenyt indítottak a gömbhalak kifogására
A görög halászok 2026 júniusában országos kezdeményezést indítottak a faj gyérítésére. Az első nyílt görög gömbhalfogó verseny ötlete egy rodoszi halásztól származott, a résztvevők pedig Görögország különböző területeiről nevezhetik be a fogásukat.
A verseny során a halászok fényképeket töltenek fel a kifogott példányokról, és horgász-, illetve halászfelszereléseket nyerhetnek. A kezdeményezés célja nemcsak az állomány csökkentése, hanem az invazív faj által okozott problémák bemutatása is.
A görög hatóságok eközben olyan támogatási rendszert is vizsgálnak, amely pénzügyi ösztönzést adna a halászoknak a gömbhalak célzott kifogásáért. A terv egyelőre előkészítés alatt áll, a szakértők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a halászati támogatás önmagában nem szüntetné meg a problémát.
Kutatók más hasznosítási lehetőségeket is keresnek. Görög projektekben azt vizsgálják, hogy a méreganyag biztonságos semlegesítése után felhasználható-e a hal például haltáp vagy műtrágya alapanyagaként.
Már az Adriai-tenger északi részén is megtalálták
A fajt korábban a horvát partok mentén is észlelték, 2024 májusában pedig az Isztriai-félsziget déli részén, a Medulini-öbölben fogtak ki egy 52,2 centiméter hosszú példányt.
A 2025-ben publikált kutatás szerint ez volt a faj addigi legészakibb dokumentált előfordulása nemcsak az Adrián, hanem az egész Földközi-tenger térségében. Az ezüst hátú gömbhal gyomrában kagylókat, csigákat és tengeri sünök maradványait találták. A kutatók szerint további terjedése a helyi halállományra, a halászatra és a tengeri ökoszisztémára egyaránt kockázatot jelenthet.

