Komoly gond van Európa talajvizeivel: több országban riasztó mértékű a szennyezés
Az Európai Unió talajvizeinek jelentős része rossz kémiai állapotban van, és több országban különösen aggasztó a helyzet, írja az Euronews. A szennyezés nemcsak környezetvédelmi probléma, hanem az ivóvízellátást és a mezőgazdaságot is veszélyeztetheti.
Van, ahol a vizek csaknem 80 százaléka szennyezett
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint az EU talajvizeinek több mint 20 százaléka nem felel meg a jó kémiai állapotra vonatkozó előírásoknak: többek között higanyt, kadmiumot, növényvédő szereket, gyógyszermaradványokat és úgynevezett örök vegyi anyagokat, azaz PFAS-vegyületeket mutattak ki a vizekben.
A Heinrich Böll Alapítvány Water Atlas nevű kutatása szerint Luxemburgban különösen rossz állapotban vannak a talajvizek:
a vizsgált víztestek 79 százaléka nem érte el a megfelelő kémiai minőséget.
Csehországbanez az arány 55 százalék, Belgiumban 41 százalék, Németországban pedig 40 százalék volt.
A problémát részben a mezőgazdaság okozza: a műtrágyákból származó nitrátok például sok helyen meghaladják az uniós határértéket. Az Európai Bizottság szerint az európai mérőállomások 14 százalékánál túl magas nitrátkoncentrációt mértek a talajvízben.
Óriási költség megtisztítani a vizet
A szennyezett víz kezelése rendkívül drága: becslések szerint csak a nitrátok eltávolítása évente akár 320 milliárd euróba is kerülhet az Európai Uniónak.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az EU ivóvízellátásának körülbelül 65 százaléka talajvízből származik,
miközben a mezőgazdasági öntözés negyedét is ebből fedezik. A kutatók szerint világszerte a szennyvíz mintegy 80 százaléka kezelés nélkül kerül természetes vizekbe, ami hosszú távon a folyók, tavak és talajvizek állapotát is rontja.
Éveken át mérgeznek a vegyi anyagok
A Water Atlas kutatása szerint a növényvédő szerek továbbra is az egyik legnagyobb veszélyt jelentik a vízminőségre. A trifluorecetsavat (TFA) például 11 uniós ország csapvízmintáinak 94 százalékában kimutatták. Különösen nagy figyelem irányul a PFAS-vegyületekre is, mert rendkívül lassan bomlanak le a környezetben. Ezeket már 23 ezer európai helyszínen mutatták ki.
Emellett több mint 175 különböző gyógyszermaradványt is azonosítottak az európai talajvizekben,
miközben a mikroműanyagok is egyre nagyobb környezeti terhelést jelentenek.
A talajvízben és az ivóvízben megjelenő szennyező anyagok többféle problémát is okozhatnak, különösen akkor, ha hosszú időn át, folyamatosan vannak jelen a környezetben: a növényvédő szerek maradványai például károsíthatják a vízi élővilágot, felboríthatják az ökoszisztémák egyensúlyát, és egyes kutatások szerint bizonyos vegyületek hormonális vagy idegrendszeri hatásokkal is összefüggésbe hozhatók. A TFA azért kelt egyre nagyobb aggodalmat, mert rendkívül tartós vegyület, amely könnyen felhalmozódhat a vizekben.
A PFAS-vegyületek különösen problémásak, mert
nagyon lassan bomlanak le, így évekig vagy akár évtizedekig is megmaradhatnak a környezetben és az emberi szervezetben.
Egyes PFAS-anyagokat összefüggésbe hoztak hormonális zavarokkal, májproblémákkal, immunrendszeri gyengüléssel és bizonyos daganatos betegségek fokozott kockázatával is. Emellett a szennyezett talajvíz a mezőgazdaságon keresztül az élelmiszerláncba is bekerülhet.
A gyógyszermaradványok szintén komoly környezeti terhelést jelenthetnek: antibiotikumok, fájdalomcsillapítók vagy hormonhatású készítmények maradványai kerülhetnek a vizekbe, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az élővilágra, és hozzájárulhatnak az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedéséhez is. A mikroműanyagok pedig nemcsak a folyókban és tavakban halmozódnak fel, hanem már az ivóvízben is kimutathatók. Ezek a rendkívül apró részecskék bekerülhetnek az élő szervezetekbe, miközben a kutatók még mindig vizsgálják pontos egészségügyi hatásaikat.
Európában még így is jó az ivóvíz minősége
A problémák ellenére Európa továbbra is a világ egyik legbiztonságosabb régiója az ivóvízellátás szempontjából: az Environmental Performance Index szerint
a világ 20 legjobb ivóvíz- és szennyvízhigiéniai rendszerével rendelkező országából 19 európai.
Finnország, Izland, Hollandia, Norvégia, Svájcés az Egyesült Királyság maximális pontszámot kaptak az ivóvízbiztonság és a szennyvízkezelés területén.
Az EU emellett új ellenőrzési rendszereket is bevezetett: 2022 óta külön figyelik több hormonháztartást befolyásoló vegyület jelenlétét az ivóvízben, hogy időben észlelni lehessen a lehetséges egészségügyi kockázatokat.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
Kvíz: keveseknek sikerül a 10/10 a filmes helyszínekkel - neked...
Ez a titkos európai sziget lett 2026 legnyugodtabb úti célja
Mesebeli vár lebeg a vízen ebben az európai városkában
Az egyik legszebb osztrák város lezárja a belvárosát az autós...
Új éttermi felárat vezetett be egy népszerű cukrászda, a...
