Belföld
2026. február 22.
Fényűző palota áll a Városliget közelében: egy magyar mágnáscsalád tragikus titkait rejti
Belföld
2026. február 22.
Gazdagság, rang és pompás palota a Városligethez közel - majd háborús veszteség, tragédiák sorozata. Az Egyedi család története igazi történelmi dráma, amin keresztül a Benczúr utca impozáns épületének falai közé is bepillanthatunk.
Vendégszerző
erre-arra blog
Az ERRE-ARRA fotós ajánló bloggere, Fazekas Krisztina fényképeivel arra ösztönöz, hogy lépjünk ki a komfortzónánkból, és nyitott szemmel fedezzük fel szűkebb környezetünket is. Blogjáról elismerően nyilatkoznak olyan mainsteam személyek, mint Balogh László Pulitzer-díjas fotóriporter, vagy Dr. Medvigy Endre József Attila-díjas irodalomkutató.
Cikkei
Gazdasági siker, társadalmi felemelkedés, majd tragédiák, gyilkosság és öngyilkosság. Az Egyedi (korábban Stern) család története olyan, akár egy történelmi dráma. Egy család, amely a XX. század elején Budapest ipari és társadalmi robbanásának egyik nyertese volt, majd végzetes veszteségek sorozata sodorta őket az összeomlás szélére.
egyedi-palota
Az Egyedi-palota, más néven Stern-palota homlokzata. Az épületet Budapesten kevésbé, viszont Bécsben annál inkább ismert építész, Marmorek Oszkár tervezte.
Fotó megosztása:
egyedi-palota2
A Városligethez közel, Budapest talán leghangulatosabb utcájában található Egyedi-palota, más néven Stern-palota homlokzata (részlet).
Fotó megosztása:
egyedi-palota5
Az Egyedi-palota kert felőli homlokzata. Egészen más, mint a Benczúr utca felőli, mégis az épület egy egységet alkot.
Fotó megosztása:
egyedi-palota14
Egyedi Lajos Egyedi-palotájának főlépcsőháza. Itt haladtak fel a társasági élet prominens szereplői az emeleti hall/bálterem felé. Kihagyhatatlan vizuális elem a kor egyik sztár üvegfestőjének, Róth Miksának az üvegablaka.
Fotó megosztása:
egyedi-palota16
Az Egyedi-palota Róth Miksa üvegablakával díszített főlépcsőházából kilépve egy egyedi, első emeleti télikertben találjuk magunkat, mely közvetlen összeköttetésű a már említett hallal/bálteremmel. A télikert egyedisége abban rejlik, hogy nem a megszokott módon, földszinti teraszhoz kötötték hozzá. A télikert természetes fénye bejut a bálterem nagy részébe.
Fotó megosztása:
egyedi-palota11
Egyedi-palota, más néven Stern-palota hallja/díszterme/bálterme. Nem nehéz elképzelni, ahogy a századelő polgári és újgazdag rétege megérkezik a Benczúr utcába a lovaskocsival, felsétál a díszlépcsőházon, a télikertben a szolgálók minőségi aperitiffel fogadják őket, majd a hallban megkezdődik a különböző témákat érintő diskurzus.
Fotó megosztása:
egyedi-palota20
Egyedi-palota, más néven Stern-palota dísztermében található csillár eredeti, túlélte a háborúkat. Elmondások alapján Velencéből érkezett.
Fotó megosztása:
egyedi-palota18
Egyedi-palota díszterme, amikor nem vendégeket fogadott, a család hallja volt. Itt olvasott újságot a családfő, innen, az erkélyről szólt le a kiszolgáló személyzet, ha feltálalásra került a Vadászteremben a reggeli/ebéd/vacsora.
Fotó megosztása:
egyedi-palota15
Egyedi-palota dísztermében található erkélylábazat. Csodálatos apró részletességgel teli a palota minden pontja.
Fotó megosztása:
egyedi-palota17
Egyedi-palota dísztermében található erkély alatti ajtó egyik szárnya egy női, másik szárnya egy férfi arcképet jelenít meg. Csodálatos apró részletességgel teli a palota minden pontja.
Fotó megosztása:
egyedi-palota19
Egyedi-palota dísztermének Benczúr utcai végében két csodálatos ajtó található. Az egyik a hölgyszobába (mai Fehér szalon), másik az úri szobába (a mai Barna szalon) vezetett. A hölgyszobában értelemszerűen Egyedi Lajosné a vendégeivel, az úri szobában (szivarszobában) Egyedi Lajos a férfivendégeivel filozofált.
Fotó megosztása:
egyedi-palota13
Az Egyedi-palota első emeletén helyezkedett el az úri szoba/szivarszoba. A szoba a Benczúr utcára nézett, a díszteremből volt megközelíthető. Egyedi Lajos itt fogadta beszélgetőpartnereit.
Fotó megosztása:
egyedi-palota12
Az Egyedi-palota első emeletén helyezkedett el a hölgyszoba is. A szoba - úgy, mint az úriszoba - a Benczúr utcára nézett, a díszteremből volt megközelíthető. Egyedi Lajosné itt fogadta beszélgetőpartnereit.
Fotó megosztása:
egyedi-palota7
Az Egyedi-palota Vadászterme szintén az első emeleten volt megtalálható. A család ide vonult vissza az étkezésekkor. De a Vadászterem alkalmas volt kamarazenei koncertek megtartására is, ekkor a karzaton helyezkedett el a zenekar.
Fotó megosztása:
egyedi-palota10
Az Egyedi-palota Vadásztermének karzat-részlete.
Fotó megosztása:
egyedi-palota9
Az Egyedi-palota Vadásztermének selyemtapétája és egyik falikarja. Bámulatos a részletessége ennek a helyiségnek is.
Fotó megosztása:
egyedi-palota8
Az Egyedi-palota Vadásztermének eredeti ablakkilincse.
Fotó megosztása:
egyedi-palota3
Az Egyedi-palota belső udvara. A palota eredetileg háromszintes lakóháznak épült: az alagsorban és a földszinten a kiszolgáló helyiségek mellett istálló volt. Nem csoda, az Egyedi fivérek lószeretete egyértelmű volt, a visszaemlékezések szerint Egyedi Artúr kiváló állattenyésztő volt. Érdekesség, hogy Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” egyik unokáját a kertben temették el.
Fotó megosztása:
egyedi-palota6
Az Egyedi-palota kertje ma nyári, hangulatos koncerthelyszín (ma a Posta tulajdonában lévő Benczúr u. 27. számú épület sok nyilvános rendezvénynek és a Postamúzeumnak is otthont ad). A színpad mögött található Kincsem, a csodakanca unokájának sírhelye.
Fotó megosztása:
egyedi-palota4
Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” egyik unokáját az Egyedi-palota kertjében temették el. A fotón ez a sírhely látható.
Fotó megosztása:
Budapest aranykora és egy újpesti gyár sikere
A századelőn Budapest látványos fejlődésnek indult. Aki ezt gyorsan felismerte, szakmai tudásával, kapcsolati tőkéinek ügyes mozgatásával, kockázatvállalásával aránylag gyorsan nagyobb vagyonra tehetett szert. Így járt Stern Ignác is, aki ebben az időben megalapította Újpesten a szesz- és szeszfinomító gyárát. Stern diverzifikált, gyárában a kezdő szesz- és szeszfinomító gyártás mellett élesztőt és takarmányként hasznosítható melléktermékeket is előállított, sőt, idővel ők maguk is foglalkoztak ökör- és sertéshizlalással. A vállalkozás rohamos fejlődése eredményeképpen a gyár nem sokkal az indulása után már 150 újpesti embernek adott munkát, megalapozta a család vagyonát, és Ignácnak lehetősége volt két fia, Lajos és Artúr taníttatására is.
A Benczúr utcai palota és a család felemelkedése
A család kevésbé ismert, nevük mégis fennmaradt Budapest talán leghangulatosabb utcájában, a Városligethez közel eső Benczúr utcában található csodálatos palota révén. A hirtelen felívelő, szorgalommal, lelkesedéssel, és üzleti érzékkel megáldott, majd mélyrepüléssel záródó (az egyik testvért meggyilkolták, a másik testvér önkezével vetett életének) kétgenerációs család története annyira „egyedi”, hogy
most az ő történetükön keresztül „jutunk be” a Benczúr utcai Egyedi-palota falai közé.
Ignác 1897-es halála után két fia, Lajos és Artúr örökölték a vagyont. Lajos tovább vitte a sikeres újpesti gyárat, Artúr a család egykori lakhelyén, Egyeden vásárolt egy 4500 holdnyi birtokot és a birtokhoz tartozó Batthyány-család egykori kastélyát (melyet Ybl Miklóssal aztán átépíttetett, „divatossá” tett). Artúr ott gazdálkodott, lovakat is tenyésztett, mondani sem kell, szintén sikereket érve el.
Névcsere, rang és társadalmi elismertség
A fivérek idővel elhagyták a Stern nevet, és a – birtokuk után – Egyediként lettek ismertek. Az egymással jó kapcsolatot ápoló testvérpár – innentől Egyedi Lajos és Egyedi Artúr – tovább haladt a ranglétrán, igazi sportemberekként, mágnásokként, a művészet támogatóiként vonultak be a századelős köztudatba, Artúr még országgyűlési képviselő is lett, a millenniumi ünnepségeken nem egyszer ült az első sorban, büszke polgárként, díszmagyarban.
Az Egyedi-palota fényűző világa
egyedi-palota20
Egyedi-palota, más néven Stern-palota dísztermében található csillár eredeti, túlélte a háborúkat. Elmondások alapján Velencéből érkezett.
Fotó megosztása:
egyedi-palota19
Egyedi-palota dísztermének Benczúr utcai végében két csodálatos ajtó található. Az egyik a hölgyszobába (mai Fehér szalon), másik az úri szobába (a mai Barna szalon) vezetett. A hölgyszobában értelemszerűen Egyedi Lajosné a vendégeivel, az úri szobában (szivarszobában) Egyedi Lajos a férfivendégeivel filozofált.
Fotó megosztása:
egyedi-palota18
Egyedi-palota díszterme, amikor nem vendégeket fogadott, a család hallja volt. Itt olvasott újságot a családfő, innen, az erkélyről szólt le a kiszolgáló személyzet, ha feltálalásra került a Vadászteremben a reggeli/ebéd/vacsora.
Fotó megosztása:
egyedi-palota17
Egyedi-palota dísztermében található erkély alatti ajtó egyik szárnya egy női, másik szárnya egy férfi arcképet jelenít meg. Csodálatos apró részletességgel teli a palota minden pontja.
Fotó megosztása:
egyedi-palota16
Az Egyedi-palota Róth Miksa üvegablakával díszített főlépcsőházából kilépve egy egyedi, első emeleti télikertben találjuk magunkat, mely közvetlen összeköttetésű a már említett hallal/bálteremmel. A télikert egyedisége abban rejlik, hogy nem a megszokott módon, földszinti teraszhoz kötötték hozzá. A télikert természetes fénye bejut a bálterem nagy részébe.
Fotó megosztása:
egyedi-palota15
Egyedi-palota dísztermében található erkélylábazat. Csodálatos apró részletességgel teli a palota minden pontja.
Fotó megosztása:
egyedi-palota14
Egyedi Lajos Egyedi-palotájának főlépcsőháza. Itt haladtak fel a társasági élet prominens szereplői az emeleti hall/bálterem felé. Kihagyhatatlan vizuális elem a kor egyik sztár üvegfestőjének, Róth Miksának az üvegablaka.
Fotó megosztása:
Ezidő alatt felépült a Budapesten maradt Egyedi Lajos Egyedi-palotája is, mely – ahogy majd a fotókon látható – hűen tükrözi a gazdagságot, megbecsülést, tekintélyt, az őket megillető társadalmi rangot (Róth Miksa üvegablakok, selyemtapéta, erkély a kiszolgáló személyzetnek, egyedi télikert, stb.). A testvérek lószeretetéhez kapcsolódó érdekesség, hogy Kincsem, „a legyőzhetetlen csodakanca” egyik unokáját a kertben temették el.
Háború és a családi tragédiák kezdete
Az Egyedi család felemelkedése azonban tragikus véget ért. Az első csapás Artúrt érte, amikor fia, István az I. világháborúban elesett. A társasági életet korábban kedvelő földbirtokos visszahúzódó, fukar emberré vált. Lánya, Ilona egy banktisztviselőhöz, Frohreich Ernőhöz ment feleségül, akinek azonban egyre súlyosabb anyagi gondjai lettek, volt, hogy a börtönből Artúr segítségével tudott kijönni. Ernő nem tanult a hibáiból, újabb adósságba verte magát, újra megjelent az egyre anyagiasabbá váló Artúrnál. Mondani sem kell, a két szélsőségből adódó feszültség hangos veszekedéseket eredményezett.
Gyilkosság, majd összeomlás
Egyik ilyen veszekedés utáni reggelen a szobába érkező szobalány a mosdó mellett holtan találta az idős földbirtokost. Kezdetben öngyilkosságra gyanakodtak, ám az orvosszakértői vizsgálatok egyértelműen fojtogatás nyomait tárták fel. A gyilkosság megrázta a közvéleményt, a korabeli lapok hosszasan foglalkoztak az üggyel. Később kiderült: a gyilkosság elkövetője nem más volt, mint Artúr veje, Ernő. A tragédia Lajost mélyen megviselte. A nagy gazdasági világválság idején az Egyedi család az anyagi csőd szélére került, az ezzel egy időben történt gyilkosság súlyos lelki terhet rótt Lajosra, amit kezelni már nem tudott, 1927-ben Lajos saját kezével vetett véget életének a Benczúr utcai palota fürdőszobájában.
Egy felemelkedés és bukás tanulságai
Az Egyedi család története a magyar történelem egy különleges fejezete: egyszerre mesél a lehetőségekről, a társadalmi mobilitásról, és a végzetes emberi drámákról. Egy család, amely magasra jutott – de végül a tragédiák terhe alatt összeroppant.
A történet teljes egészében (milyen nagy visszhangja volt a titokzatos halálesetnek, mennyire felkapták a korabeli lapok a hírt; és, hogy Artúr lányának, Ilonának hogyan alakult a sorsa) a ma is álló Egyedi palota további fotóival együtt itt érhető el.
