{"id":73256,"date":"2024-06-02T12:12:04","date_gmt":"2024-06-02T10:12:04","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=73256"},"modified":"2024-06-02T12:12:04","modified_gmt":"2024-06-02T10:12:04","slug":"tiszaviragzas-video","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/tiszaviragzas-video\/","title":{"rendered":"Var\u00e1zslatos vide\u00f3n az idei tiszavir\u00e1gz\u00e1s"},"content":{"rendered":"

A naps\u00fct\u00e9ses ny\u00e1ri id\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a megszokottn\u00e1l egy-k\u00e9t h\u00e9ttel kor\u00e1bban kezd\u0151d\u00f6tt el a k\u00e9r\u00e9szek rajz\u00e1sa a Tisza Szeged alatti, orsz\u00e1ghat\u00e1rhoz k\u00f6zeli szakasz\u00e1n, a napnyugta el\u0151tti \u00f3r\u00e1kban t\u00f6bb helyen is megfigyelhet\u0151k a tiszavir\u00e1gok (Polingenia longicauda<\/em>) – tapasztalta az MTI tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja.<\/p>\n

A tiszavir\u00e1g a legnagyobb eur\u00f3pai k\u00e9r\u00e9sz; 2,5-3,8 centim\u00e9teres, a feh\u00e9r farksert\u00e9ivel 12 centim\u00e9ter hossz\u00fa is lehet. A n\u0151st\u00e9nyeknek a h\u00edmekhez k\u00e9pest nagyobb sz\u00e1rnyuk \u00e9s test\u00fck van, farksert\u00e9i r\u00f6videbbek, \u00edgy gyorsabb rep\u00fcl\u00e9sre k\u00e9pesek.<\/p>\n

A faj els\u0151 eml\u00edt\u00e9se Arisztotel\u00e9szt\u0151l sz\u00e1rmazhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavir\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9lt a g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus. Az viszont m\u00e1r teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, \u00e9s le is \u00edrta a k\u00e9r\u00e9szfajt.<\/p>\n

Egykor eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ban elterjedt volt a tiszavir\u00e1g, de m\u00e1ra az \u00e9l\u0151hely\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 foly\u00f3k 95 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1r\u00f3l elt\u0171nt a szennyez\u00e9s \u00e9s a szab\u00e1lyoz\u00e1s miatt. M\u00e1ra csak a Tisz\u00e1n, a R\u00e1ba v\u00edzgy\u0171jt\u0151j\u00e9ben, illetve n\u00e9h\u00e1ny, Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l keletre tal\u00e1lhat\u00f3 foly\u00f3ban \u00e9l a tiszavir\u00e1g. <\/p><\/blockquote>\n

A faj v\u00e9dett, \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t a v\u00edzszennyez\u00e9s mellett vesz\u00e9lyezteti a foly\u00f3meder kik\u00f6vez\u00e9se is.<\/p>\n

A k\u00e9r\u00e9sz l\u00e1rv\u00e1i a n\u0151st\u00e9nyek \u00e1ltal lerakott pet\u00e9kb\u0151l fejl\u0151dnek ki a mederfen\u00e9ken.<\/p>\n

A kikel\u0151 l\u00e1rv\u00e1k bef\u00farj\u00e1k magukat a meder fal\u00e1ba \u00e9s a v\u00edz fel\u00e9 nyitott v\u00e1jatban \u00e9lnek h\u00e1rom \u00e9vig egym\u00e1shoz k\u00f6zel, t\u00edz-sz\u00e1zezres egyedsz\u00e1m\u00fa telepeken. H\u00e1rom \u00e9v ut\u00e1n j\u00faniusban a l\u00e1rv\u00e1k el\u0151b\u00fajnak \u00fcreg\u00fckb\u0151l \u00e9s a v\u00edz felsz\u00edn\u00e9re emelkednek.<\/p><\/blockquote>\n

\"\"
Fot\u00f3: MTI\/Komka P\u00e9ter<\/figcaption><\/figure>\n

A rajz\u00e1s id\u0151pontja f\u00fcgg a v\u00edzh\u0151m\u00e9rs\u00e9klett\u0151l, a napos \u00f3r\u00e1k sz\u00e1m\u00e1t\u00f3l, de egyes felt\u00e9telez\u00e9sek szerint m\u00e9g a holdf\u00e1zis is befoly\u00e1solhatja. A v\u00edzb\u0151l kib\u00fav\u00f3 l\u00e1rv\u00e1k legink\u00e1bb a foly\u00f3 f\u00f6l\u00e9 beny\u00fal\u00f3 fa\u00e1gakon, parti k\u00f6veken, a st\u00e9geken vedlenek, a n\u0151st\u00e9nyek egy, a h\u00edmek k\u00e9t alkalommal.<\/p>\n

A rovarokat m\u00e1r a v\u00e1jatok sz\u00e1j\u00e1n\u00e1l b\u00e9k\u00e1k v\u00e1rj\u00e1k, de lesben \u00e1llnak a ragadoz\u00f3 halak, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le madarak, k\u00f6zt\u00fck t\u0151k\u00e9sr\u00e9c\u00e9k, sir\u00e1lyok.<\/p>\n

A kikel\u0151 sz\u00e1rnyas egyedek a v\u00edz felsz\u00edne k\u00f6zel\u00e9ben megkezdik rajz\u00e1sukat. N\u00e9h\u00e1ny m\u00e9ter magass\u00e1g\u00fa kavarg\u00f3 t\u00f6megben a h\u00edmek megkeresik a p\u00e1rjukat, a leveg\u0151ben p\u00e1rosodnak. A p\u00e1rz\u00e1s ut\u00e1n a h\u00edm r\u00f6videsen elpusztul, a n\u0151st\u00e9ny a v\u00edzbe rakja a mintegy h\u00e9tezer pet\u00e9j\u00e9t.<\/p><\/blockquote>\n

Sallai Zolt\u00e1n<\/strong>, a Magyar Haltani T\u00e1rsas\u00e1g (MHTT) eln\u00f6ks\u00e9gi tagja, aki gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 vide\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett a term\u00e9szeti jelens\u00e9gr\u0151l, a Pecaverzumnak<\/a><\/strong> meger\u0151s\u00edtette a fentieket:<\/p>\n

t\u00f6bbsz\u00e1zezres rajz\u00e1st csod\u00e1lhattam meg. Nagyon ritk\u00e1n figyelhet\u0151 meg a tiszavir\u00e1gz\u00e1s m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9n. Most az intenz\u00edv felmeleged\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en l\u00e1that\u00f3 hamarabb. A kisebb vizek hamarabb melegszenek, \u00edgy ott mindig p\u00e1r h\u00e9ttel kor\u00e1bban t\u00f6rt\u00e9nik.<\/p><\/blockquote>\n

 <\/p>\n