{"id":34003,"date":"2021-10-24T05:50:48","date_gmt":"2021-10-24T03:50:48","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=34003"},"modified":"2023-02-17T14:26:43","modified_gmt":"2023-02-17T13:26:43","slug":"harriet-chalmers-adams-noi-utazok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/harriet-chalmers-adams-noi-utazok\/","title":{"rendered":"A n\u0151, aki egy koffernyi m\u00e9rgez\u0151 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3val utazott"},"content":{"rendered":"

Az 1880-as \u00e9vekben, j\u00f3val azel\u0151tt, hogy kor\u00e1nak egyik legnagyobb n\u0151i felfedez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt volna, a nyolc\u00e9ves (1875-ben sz\u00fcletett) Harriet Chalmers apj\u00e1val l\u00f3h\u00e1ton j\u00e1rta be a spanyolorsz\u00e1gi Sierra Nevada hegyl\u00e1ncot. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 11 \u00e9vesen leny\u0171g\u00f6z\u00f6tt<\/a> egy helyi riportert Santa Cruzban, amikor 500 m\u00e9tert \u00faszott pihen\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. M\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben abbahagyta a hivatalos iskolai tanulm\u00e1nyait, hogy mag\u00e1ntanul\u00f3k\u00e9nt vegyen leck\u00e9ket apj\u00e1t\u00f3l \u00e9s tan\u00e1rait\u00f3l.<\/p>\n

24 \u00e9ves kor\u00e1ban Chalmers hozz\u00e1ment Franklin Pierce Adamshez, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb elindultak Latin-Amerik\u00e1ba, ahol 64 000 kilom\u00e9tert tettek meg l\u00f3h\u00e1ton, kenuval, gyalog \u00e9s vonattal.<\/p><\/blockquote>\n

\u0150 \u00e9s Franklin lovon keltek \u00e1t az Andok 7 000 m\u00e9ter magas hegycs\u00facsai k\u00f6z\u00f6tt. P\u00e1r centim\u00e9teres sz\u00e9less\u00e9g\u0171 \u00f6sv\u00e9nyeken k\u00fczd\u00f6tt\u00e9k \u00e1t magukat, egyfahas\u00e1bos hidakon k\u00fasztak \u00e1t, \u00e9s olyan hideg viharba ker\u00fcltek, hogy \u00f6sszefagytak<\/a> a szemh\u00e9jak. Adams a New York Times-nak elmondta, hogy „r\u00f3zsasz\u00edn csillog\u00f3 dolgok n\u00e9lk\u00fcl” is j\u00f3l boldogult, kiv\u00e9ve az arckr\u00e9met \u00e9s az illatos s\u00f3t<\/strong> – amir\u0151l kider\u00fclt, hogy egy beteg \u00f6szv\u00e9r \u00fajra\u00e9leszt\u00e9s\u00e9hez is bev\u00e1lt. Amikor majdnem h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb visszat\u00e9rtek, a n\u0151 el\u0151ad\u00e1st tartott a National Geographicban, majd ezt k\u00f6vet\u0151en 30 \u00e9ven \u00e1t dolgozott a lap munkat\u00e1rsak\u00e9nt. Becenevet is kapott: \u201eAz amerikai Marco Polo feles\u00e9ge”.<\/p>\n

\"Harriet
Harriet Chalmers Adams (1875 \u2013 1937) (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

Patk\u00e1nyvakond \u00e9s l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rok<\/h2>\n

Ez az utaz\u00e1s nem sokat seg\u00edtett a v\u00e1ndorl\u00e1s ir\u00e1nti v\u00e1gy\u00e1nak csillap\u00edt\u00e1s\u00e1n. 1910-ben Adams l\u00f3h\u00e1ton \u00e1tszelte Haitit. New Yorkba visszat\u00e9rve a poggy\u00e1sza haiti patk\u00e1nyvakondokkal, egy ritka, csak ebben a r\u00e9gi\u00f3ban el\u0151fordul\u00f3 m\u00e9rgez\u0151 r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyaival volt tele, amelyet bemutatott a New York-i \u00e9s a washingtoni \u00e1llatkerteknek is.<\/p>\n

\"A
A haiti patk\u00e1nyvakond (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

Adams k\u00fcldet\u00e9s\u00e9nek tekintette, hogy minden olyan orsz\u00e1got felkeressen, amely spanyol gyarmat volt, vagy utaz\u00e1sa pillanat\u00e1ban m\u00e9g mindig spanyol fennhat\u00f3s\u00e1g alatt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, \u00e9s v\u00e9gigk\u00f6vette Kolumbusz Krist\u00f3f nyom\u00e1t Eur\u00f3p\u00e1t\u00f3l Amerik\u00e1ig<\/strong>. \u00c1zsi\u00e1t is bej\u00e1rta, \u00e9s az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n \u0151 volt az els\u0151 n\u0151i \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, akinek enged\u00e9lyezt\u00e9k, hogy megl\u00e1togassa \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pezze a francia l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkokat. H\u00e1rom h\u00f3napig maradt, \u00e9s v\u00e9gigj\u00e1rta a frontvonalakat. A tapasztalataib\u00f3l \u00e9s a fot\u00f3ib\u00f3l egy megkap\u00f3, er\u0151s besz\u00e1mol\u00f3t<\/a> hozott \u00f6ssze a franciaorsz\u00e1gi hadsz\u00ednt\u00e9rr\u0151l.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tAz egyetlen n\u0151, aki partra sz\u00e1llt Normandi\u00e1ban: Martha Gellhorn<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n

„Nincs oka annak, ami\u00e9rt egy n\u0151 ne mehetne oda, ahov\u00e1 egy f\u00e9rfi \u2013 \u00e9s m\u00e9g tov\u00e1bb” \u2013 mondta Adams 1920-ban egy \u00fajs\u00e1gnak. \u201eHa egy n\u0151 szereti az utaz\u00e1st, ha szereti a furcsa, a titokzatos \u00e9s az elveszett jelens\u00e9geket, semmi sem tarthatja otthon…\u201d. N\u00e9zetei nem mindig voltak ennyire \u00f6sszhangban a feminista gondolkod\u00e1ssal. Amikor egy \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban egy riporter a v\u00e1laszt\u00f3jogi mozgalomr\u00f3l k\u00e9rdezte, Adams azt v\u00e1laszolta, hogy nincs ideje gondolkodni rajta.<\/p>\n

1930-ban a New York Timesban „N\u0151 exped\u00edci\u00f3t tervez” c\u00edm alatt Adams bejelentette, hogy vitorl\u00e1t bont Gibralt\u00e1r fel\u00e9, majd tov\u00e1bbutazik Spanyolorsz\u00e1gba, Franciaorsz\u00e1gba, Egyiptomba, Abessz\u00edni\u00e1ba (ez a mai Eti\u00f3pia), francia \u00e9s olasz Szom\u00e1lif\u00f6ldre, Irakba \u00e9s az angol-egyiptomi Szud\u00e1nba. C\u00e9lja: r\u00e9szt venni az \u00faj eti\u00f3p cs\u00e1sz\u00e1r, Hail\u00e9 Szelasszi\u00e9 koron\u00e1z\u00e1s\u00e1n.<\/p><\/blockquote>\n

Ez siker\u00fclt is neki, \u00e9s el\u00e9g j\u00f3 kapcsolatokat \u00e9p\u00edtett ki ahhoz, hogy k\u00e9s\u0151bb megl\u00e1togassa \u0151t Eur\u00f3p\u00e1ban.<\/p>\n

\"Hail\u00e9
Hail\u00e9 Szelasszi\u00e9 eti\u00f3p cs\u00e1sz\u00e1r csal\u00e1dja k\u00f6r\u00e9ben (Forr\u00e1s: Library of Congress\/Corbis\/VCG via Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A National Geographic sz\u00e1m\u00e1ra 21 cikket \u00edrt az \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l, t\u00f6bbet, mint b\u00e1rmely m\u00e1s n\u0151 a magazin els\u0151 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad\u00e1ban. Ezekben a cikkekben kritiz\u00e1lta az \u00e1ltala tapasztalt igazs\u00e1gtalans\u00e1gokat. \u201eMilyen \u00e1ld\u00e1st hozott sz\u00e1mukra az eur\u00f3pai civiliz\u00e1ci\u00f3, amiben nem volt r\u00e9sz\u00fck kor\u00e1bban?” \u2013 \u00edrta egy perui l\u00e1togat\u00e1sa ut\u00e1n. \u201eMit nem voltak k\u00e9nytelenek elszenvedni a hegycs\u00facson \u00e1ll\u00f3 kereszt nev\u00e9ben?”<\/p>\n

\"Adams
Adams a G\u00f3bi-sivatagban egy tev\u00e9vel (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

Adams nem rendelkezett geogr\u00e1fusi szakk\u00e9pzetts\u00e9ggel, \u00e9s soha nem j\u00e1rt egyetemre, de sz\u00ednes fot\u00f3di\u00e1i \u00e9s kalandos utaz\u00e1si st\u00edlusa miatt vil\u00e1gszerte megh\u00edv\u00e1sokat kapott el\u0151ad\u00e1sokra, gyakran olyan szervezetekt\u0151l, amelyek kor\u00e1bban soha nem h\u00edvtak meg n\u0151t.<\/p>\n

 <\/p>\n

Adams \u00e9s a feminizmus<\/h2>\n

Ahogy karrierje haladt el\u0151re, \u00fagy gyarapodtak a n\u0151k jogai is Amerik\u00e1ban. A n\u0151k szavazati jogot kaptak, rekordsz\u00e1mban kezdtek f\u0151iskol\u00e1ra j\u00e1rni, \u00e9s egyre t\u00f6bbet dolgoztak, mik\u00f6zben a f\u00e9rfiak h\u00e1bor\u00faba mentek. Adams feminizmus ir\u00e1nti tudatoss\u00e1ga is n\u0151tt, \u00e9s elkezdett felsz\u00f3lalni a hivat\u00e1sos n\u0151k, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a D\u00e9l-Amerik\u00e1ban megismert aktivist\u00e1k \u00e9s dolgoz\u00f3 n\u0151k \u00e9rdek\u00e9ben, akikr\u0151l \u00fagy gondolta, hogy el\u0151nyben vannak az amerikai n\u0151kkel szemben.<\/p>\n