{"id":33227,"date":"2021-10-03T06:03:52","date_gmt":"2021-10-03T04:03:52","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=33227"},"modified":"2021-10-03T17:50:28","modified_gmt":"2021-10-03T15:50:28","slug":"gertrude-bell-irak-alapito","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/gertrude-bell-irak-alapito\/","title":{"rendered":"A n\u0151, aki megalap\u00edtotta Irakot"},"content":{"rendered":"

A Sivatag Kir\u00e1lyn\u0151je<\/strong>, valamint a n\u0151i Ar\u00e1biai Lawrence<\/strong> csak kett\u0151 a kalandos \u00e9let\u0171 Gertrude Bell ragadv\u00e1nynevei k\u00f6z\u00fcl. A viktori\u00e1nus korszak v\u00e9g\u00e9n, amikor m\u00e9g az a meggy\u0151z\u0151d\u00e9s uralta a vil\u00e1got, hogy a n\u0151nek a konyh\u00e1ban a helye, Gertrude Bell nehezen illett a k\u00e9pbe, hiszen egy tapasztalt, m\u0171velt utaz\u00f3<\/a> \u00e9s tud\u00f3s volt<\/strong>, aki a karrierj\u00e9t annak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy szinte minden britn\u00e9l jobban ismerte a K\u00f6zel-Keletet. Annyira j\u00f3l kij\u00f6tt a helyiekkel, hogy \u00fagy tartott\u00e1k r\u00f3la, \u0151 volt az egyetlen k\u00e9pvisel\u0151je \u0151fels\u00e9ge (a brit uralkod\u00f3) korm\u00e1ny\u00e1nak, akire az odaad\u00e1shoz hasonl\u00edthat\u00f3 \u00e9rzelmekkel eml\u00e9keztek vissza az arabok. Tan\u00e1csait, v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t pedig a legmagasabb korm\u00e1nyk\u00f6r\u00f6kben is kik\u00e9rt\u00e9k \u00e9s megfontolt\u00e1k.<\/p>\n

Hogy t\u00f6rt\u00e9nhetett, hogy egy a n\u0151k felemelked\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l kedvez\u0151tlen sz\u00e1zadfordul\u00f3s k\u00f6zegben Gertude Bell ekkora befoly\u00e1sra tudott szert tenni? Kellett hozz\u00e1 t\u00e1mogat\u00f3 csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9r, p\u00e9nz, elhivatotts\u00e1g \u00e9s term\u00e9szetesen tehets\u00e9g is.<\/p>\n

 <\/h2>\n<\/blockquote>\n

A kezdetek<\/h2>\n

Gertrude Bell 1868 j\u00falius\u00e1ban sz\u00fcletett<\/a> az \u00e9szakkelet-angliai Washingtonban, Durham megy\u00e9ben az orsz\u00e1g hatodik leggazdagabb csal\u00e1dj\u00e1nak gyermekek\u00e9nt. \u00c9desapja Sir Hugh Bell b\u00e1r\u00f3 vagyonos f\u00f6ldbirtokos, valamint ac\u00e9lgy\u00e1ros volt \u00e9s l\u00e1nya, Gertrude volt a szeme f\u00e9nye, \u00edgy mindenben t\u00e1mogatta \u0151t. Gertrude a londoni Queen\u2019s College elv\u00e9gz\u00e9se ut\u00e1n Oxfordban hallgatott t\u00f6rt\u00e9nelmet.<\/p>\n

Az egyetemet mind\u00f6ssze k\u00e9t \u00e9v alatt elv\u00e9gezte \u00e9s a patin\u00e1s int\u00e9zm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben \u0151 lett az els\u0151 n\u0151i t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, aki kit\u0171n\u0151re diplom\u00e1zott.<\/p><\/blockquote>\n

Nem sokkal ezut\u00e1n, 1892-ben elk\u00eds\u00e9rte nagyb\u00e1tyj\u00e1t, Sir Frank Lascalles-t, a Brit Birodalom frissiben Perzsi\u00e1ba kinevezett k\u00f6vet\u00e9t szolg\u00e1lati hely\u00e9re, Teher\u00e1nba. Perzsiai tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1r\u00f3l k\u00f6nyvet is \u00edrt, majd a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedben j\u00f3form\u00e1n beutazta a K\u00f6zel-Keletet \u00e9s k\u00f6zben t\u00f6bb hasznos dolgot is elsaj\u00e1t\u00edtott, p\u00e9ld\u00e1ul a francia \u00e9s a n\u00e9met nyelv mellett elsaj\u00e1t\u00edtotta az arabot \u00e9s a f\u00e1rszit is. Ez ut\u00f3bbi annyira j\u00f3l ment neki, hogy angolra ford\u00edtotta \u00e9s kiadta a neves 14. sz\u00e1zadi perzsa k\u00f6lt\u0151 H\u00e1fiz verseit. Ezeken fel\u00fcl j\u00f3l besz\u00e9lt m\u00e9g olaszul \u00e9s oszm\u00e1nli t\u00f6r\u00f6k\u00fcl is. Az 1890-es \u00e9vekben amikor nem a K\u00f6zel-Keleten tart\u00f3zkodott, nagy elhivatotts\u00e1ggal m\u00e1szta meg a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alpesi hegycs\u00facsokat Sv\u00e1jcban, b\u00e1r ezen kis h\u00edj\u00e1n rajtavesztett, egy alkalommal, 1902-ben a zordra v\u00e1lt\u00f3 id\u0151j\u00e1r\u00e1si k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt 48 \u00f3r\u00e1t volt k\u00e9nytelen egy k\u00f6t\u00e9len l\u00f3gva elt\u00f6lteni.<\/p>\n

\"Gertrude
Gertrude Bell portr\u00e9fot\u00f3ja 1900 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l (Forr\u00e1s: Hulton Archive\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A sz\u00e1zadfordul\u00f3t k\u00f6vet\u0151en egyre t\u00f6bb id\u0151t szentelt a K\u00f6zel-Keletnek, sok esetben olyan utaz\u00e1sokat is v\u00e1llalt, amik nem csak fizikailag voltak megterhel\u0151k, hanem konkr\u00e9tan \u00e9letvesz\u00e9lyesnek is min\u0151s\u00fcltek<\/strong>. T\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1tkelt a sivatagon, b\u00e1r hozz\u00e1 kell tenni, hogy a j\u00f3 h\u00e1zb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 gazdag \u00farin\u0151 ezen utaz\u00e1sai sor\u00e1n sem volt hajland\u00f3 lemondani a k\u00e9nyelemr\u0151l, \u00edgy<\/p>\n

gyerty\u00e1kat, illetve az azokhoz j\u00e1r\u00f3 eleg\u00e1ns gyertyatart\u00f3kat, k\u00ednai porcel\u00e1n \u00e9tk\u00e9szletet \u00e9s a vacsor\u00e1khoz elengedhetetlen eleg\u00e1ns ruh\u00e1kat is vitt mag\u00e1val, no meg a vesz\u00e9lyekre val\u00f3 tekintettel mindig tartott a ruh\u00e1ja alatt egy t\u00f6lt\u00f6tt pisztolyt is.<\/p><\/blockquote>\n

\"Fahad
Fahad bej s\u00e1tra (A fot\u00f3t Getrude Bell k\u00e9sz\u00edtette). (Forr\u00e1s: Gertrude Bell\/Royal Geographical Society via Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

H\u00f3dolt m\u00e1sik szenved\u00e9ly\u00e9nek, a r\u00e9g\u00e9szetnek is, m\u00e9g a korszak nagynev\u0171 r\u00e9g\u00e9szprofesszor\u00e1t, Sir William Mitchell Ramsayt is elk\u00eds\u00e9rte egy az Oszm\u00e1n Birodalomba ir\u00e1nyul\u00f3 exped\u00edci\u00f3j\u00e1ra, ahol biz\u00e1nci romokat t\u00e1rtak fel, de egyed\u00fcl is jelent\u0151s felfedez\u00e9sek f\u0171z\u0151dtek a nev\u00e9hez, a mai Irak ter\u00fclet\u00e9n p\u00e9ld\u00e1ul \u0151 k\u00e9sz\u00edtette az els\u0151 tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 le\u00edr\u00e1st az al-Ukhaidir er\u0151dr\u0151l az Abb\u00e1szida kalif\u00e1k fellegv\u00e1r\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n

A h\u00e1bor\u00fa<\/h2>\n

1913-ban kereszt\u00fcl-kasul beutazta az Arab-f\u00e9lszigetet is, ami a korszakban egy f\u00e9rfi sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9letvesz\u00e9lyes v\u00e1llalkoz\u00e1s volt, nemhogy egy n\u0151nek, viszont az \u00fatja sor\u00e1n szinte mindent megtudott a helyiekr\u0151l, azok szok\u00e1sair\u00f3l, \u00e9letm\u00f3djukr\u00f3l \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeikr\u0151l. Ez \u00e9s az \u00f6sszes k\u00f6zel-keleti tapasztalata nagyon is j\u00f3l j\u00f6tt, amikor kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. Hirtelen a brit korm\u00e1nynak, pontosabban a h\u00edrszerz\u0151 szerveknek nagy sz\u00fcks\u00e9g\u00fck lett olyan emberekre, akik \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3kkal \u00e9s adatokkal rendelkeznek a r\u00e9gi\u00f3r\u00f3l \u00e9s h\u00e1t kevesen voltak a vil\u00e1gon, akik Gertrude Belln\u00e9l t\u00f6bbet tudtak volna err\u0151l.<\/p>\n

\"Gertrude
Gertrude Bell Irakban, 1909-ben (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

Olyannyira megbecs\u00fclt\u00e9k a tud\u00e1s\u00e1t, hogy a B\u00e1szr\u00e1ba \u00e9rkez\u0151 brit katon\u00e1k rendszerint az \u0151 kiadv\u00e1nyait haszn\u00e1lt\u00e1k, amolyan a helyi viszonyokban kiigazod\u00e1st seg\u00edt\u0151 kisokosk\u00e9nt. 1917-re m\u00e1r a bagdadi brit rezidens politikai tan\u00e1csad\u00f3jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt<\/strong>, hiszen a helyi arab helyzetet ismer\u0151 \u00e9s a kult\u00far\u00e1ban is j\u00e1rtas Belle pontosan tudta, hogy kikkel kell j\u00f3ban lenni, mely csoportok ellens\u00e9gesek egym\u00e1ssal, melyek lehetnek potenci\u00e1lis sz\u00f6vets\u00e9gesek, melyik t\u00f6rzzsel \u00e9rdemes t\u00e1rgyalni \u00e9s kikkel nem.<\/p>\n

Ezek pedig, pl\u00e1ne h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa inform\u00e1ci\u00f3kat jelentettek az \u00e9ppen egy oszm\u00e1nellenes arab felkel\u00e9s kirobbant\u00e1s\u00e1n \u00fcgyk\u00f6d\u0151 brit h\u00edrszerz\u00e9snek.<\/p><\/blockquote>\n

A kezdetben kudarcos brit k\u00f6zel-keleti akci\u00f3k akkort\u00f3l sz\u00e1m\u00edtottak sikeresnek, amikor egy m\u00e1sik r\u00e9g\u00e9sz, egy bizonyos T. E. Lawrence is meg\u00e9rkezett a t\u00e9rs\u00e9gbe, akit k\u00e9s\u0151bb Ar\u00e1biai Lawrence n\u00e9ven ismert meg a vil\u00e1g.<\/strong> Lawrence terve a m\u00e1r fent eml\u00edtett felkel\u00e9s kirobbant\u00e1sa volt \u00e9s ebben Gertrude Bell sziklaszil\u00e1rdan t\u00e1mogatta. Ebben k\u00f6zrej\u00e1tszhatott az is, hogy Bell az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt tud\u00f3s\u00edtott az \u00f6rm\u00e9ny holokausztr\u00f3l is \u00e9s m\u00e9lyen megr\u00e1zt\u00e1k az \u00e1ltala tapasztaltak.<\/p>\n

Irak sz\u00fclet\u00e9se<\/h2>\n

A h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, amikor m\u00e1r biztoss\u00e1 v\u00e1lt az Oszm\u00e1n Birodalom feloszt\u00e1sa, Bagdadban maradt \u00e9s a helyi brit korm\u00e1nyzat keleti titk\u00e1rak\u00e9nt tev\u00e9kenykedett. Ebben a min\u0151s\u00e9g\u00e9ben l\u00e9nyeg\u00e9ben a nemzet\u00e9p\u00edt\u00e9s v\u00e1lt a feladat\u00e1v\u00e1. K\u00f6zvet\u00edt\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a britek \u00e9s a frissiben megalakul\u00f3f\u00e9lben l\u00e9v\u0151 arab korm\u00e1ny k\u00f6z\u00f6tt, valamint minden erej\u00e9vel azon volt, hogy a ter\u00fclet \u00e9szaki, hegyekt\u0151l \u00f6vezett r\u00e9sz\u00e9t ural\u00f3 kurdok, a k\u00f6zponti r\u00e9gi\u00f3kban \u00e9l\u0151 szunnita muszlimok \u00e9s a d\u00e9li ter\u00fcleteket ben\u00e9pes\u00edt\u0151 s\u00edit\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt egyfajta \u00f6sszhangot tudjon teremteni. A Winston Churchill \u00e1ltal szervezett 1921-es kair\u00f3i konferenci\u00e1n, ahol a mai modern K\u00f6zel-Kelet, bele\u00e9rtve Irak \u00e1llam\u00e1t is megsz\u00fcletett,<\/p>\n

Bell \u00e9s Lawrence javaslat\u00e1ra a britek helyi sz\u00f6vets\u00e9ges\u00e9t, Fajszal ibn Huszajnt nevezt\u00e9k ki Irak kir\u00e1ly\u00e1v\u00e1 I. Fejsz\u00e1l n\u00e9ven.<\/p><\/blockquote>\n

T\u00f6k\u00e9letes v\u00e1laszt\u00e1snak bizonyult, hiszen a s\u00edit\u00e1k tisztelt\u00e9k \u00e9s elfogadt\u00e1k, mivel Mohamed lesz\u00e1rmazottja volt, a szunnit\u00e1k \u00e9s a kurdok is t\u00e1mogatt\u00e1k, mivel egy tiszteletrem\u00e9lt\u00f3, r\u00e9gi szunnita csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott.<\/p>\n

\"Az
Az 1921-es kair\u00f3i konferencia csoportk\u00e9pe. A k\u00e9pen l\u00e1that\u00f3 Gertrude Bell (a m\u00e1sodik sorban balr\u00f3l a m\u00e1sodik), T. E. Lawrence (m\u00e1sodik sorban jobbr\u00f3l a negyedik), \u00e9s Winston Churchill (az els\u0151 sorban k\u00f6z\u00e9pen). (Forr\u00e1s: General Photographic Agency\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A konferenci\u00e1t k\u00f6vet\u0151en egy ideig Fejsz\u00e1l kir\u00e1ly tan\u00e1csad\u00f3jak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, r\u00e9szt vett<\/a> az Iraki R\u00e9g\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9s az Iraki Nemzeti K\u00f6nyvt\u00e1r megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ban, \u00e1m eg\u00e9szs\u00e9g\u00e9t ig\u00e9nybe vett\u00e9k<\/a> a brit gy\u00e1ms\u00e1g al\u00f3l szabadulni pr\u00f3b\u00e1l\u00f3 Fejsz\u00e1llal folytatott sorozatos vit\u00e1k \u00e9s 1925-ben mellh\u00e1rtyagyullad\u00e1st kapott, amib\u0151l m\u00e9g ugyan fel\u00e9p\u00fclt, de egy \u00e9vre r\u00e1 meghalt altat\u00f3t\u00faladagol\u00e1sban. Hogy ez v\u00e9letlen\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt, vagy \u00f6ngyilkoss\u00e1g volt, arr\u00f3l m\u00e1ig vitatkoznak. Ut\u00f3bbira lett is volna oka, hiszen a kir\u00e1ly m\u00e1r nem b\u00edzott benne \u00e9s az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 munk\u00e1ssztr\u00e1jkok \u00e9s gazdas\u00e1gi visszaes\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a csal\u00e1di vagyon is rohamos apad\u00e1snak indult.<\/p>\n

\"Gertrude
Gertrude Bell s\u00edrja a bagdadi brit temet\u0151ben. (Forr\u00e1s: AHMAD AL-RUBAYE \/ AFP)<\/figcaption><\/figure>\n

Tal\u00e1n soha nem fogjuk megtudni, hogy maga kereste-e a v\u00e9get, mindenesetre t\u00e9ny, hogy Gertrude Bell a 20. sz\u00e1zad egyik legfigyelemrem\u00e9lt\u00f3bb szem\u00e9lyis\u00e9ge volt.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tAz egyetlen n\u0151, aki partra sz\u00e1llt Normandi\u00e1ban: Martha Gellhorn<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A nyelv\u00e9sz, r\u00e9g\u00e9sz \u00e9s lelkes hegym\u00e1sz\u00f3 Gertrude Bell a 20. sz\u00e1zad egyik legizgalmasabb n\u0151i alakja volt.<\/p>\n","protected":false},"author":38,"featured_media":33230,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[70],"tags":[1244,1245,4026,139],"class_list":["post-33227","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-vilag","tag-irak","tag-kozel-kelet","tag-noi-utazok","tag-tortenelem"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/33227","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/38"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=33227"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/33227\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":33492,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/33227\/revisions\/33492"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media\/33230"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=33227"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=33227"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=33227"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}