{"id":32224,"date":"2021-09-12T06:13:15","date_gmt":"2021-09-12T04:13:15","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=32224"},"modified":"2021-09-10T16:38:59","modified_gmt":"2021-09-10T14:38:59","slug":"martha-gellhorn-noi-utazok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/martha-gellhorn-noi-utazok\/","title":{"rendered":"Az egyetlen n\u0151, aki partra sz\u00e1llt Normandi\u00e1ban: Martha Gellhorn"},"content":{"rendered":"

Martha Gellhorn egy sz\u00fcfrazsett \u00e9s egy n\u0151gy\u00f3gy\u00e1sz l\u00e1nyak\u00e9nt sz\u00fcletett 1908-ban \u00e9s az amerikai k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli gyerekek \u00e9let\u00e9t \u00e9lte eg\u00e9szen 1927-ig, amikor is fogta mag\u00e1t \u00e9s egy sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl fak\u00e9pn\u00e9l hagyta a Philadelphi\u00e1t\u00f3l nem messze tal\u00e1lhat\u00f3, n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9trehozott elit fels\u0151oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyt, a Bryn Mawr College-ot \u00e9s \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt kezdett dolgozni. Kezdetben a baloldali, liber\u00e1lis The New Republic has\u00e1bjain jelentek meg \u00edr\u00e1sai, \u00e1m p\u00e1r \u00e9ven bel\u00fcl a fej\u00e9be vette, hogy k\u00fclf\u00f6ldi tud\u00f3s\u00edt\u00f3 akar lenni, \u00edgy el\u0151sz\u00f6r P\u00e1rizsban pr\u00f3b\u00e1lt elhelyezkedni a United Press helyi k\u00f6zpontj\u00e1ban, de miut\u00e1n szexu\u00e1lis zaklat\u00e1ssal v\u00e1dolta meg egyik koll\u00e9g\u00e1j\u00e1t, kir\u00fagt\u00e1k. Ezt k\u00f6vet\u0151en p\u00e1r \u00e9vig Eur\u00f3p\u00e1ban utazgatott \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le p\u00e1rizsi, illetve St Louis-i \u00fajs\u00e1goknak \u00edrt, valamint a Vogue divatlapnak<\/a>.<\/p>\n

1932-ben t\u00e9rt vissza az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba, ahol kisv\u00e1rtatva Franklin Delano Roosevelt lett az eln\u00f6k, aki elhat\u00e1rozta, hogy egy \u00faj gazdas\u00e1gi programcsomaggal vezeti ki orsz\u00e1g\u00e1t az 1929-es vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1g okozta s\u00falyos kr\u00edzisb\u0151l. Ez lett a k\u00f6z\u00e9piskolai t\u00f6rt\u00e9nelemtank\u00f6nyvekb\u0151l is ismert New Deal, aminek az egyik eleme a FERA (Federal Emergency Relief Administration, azaz Sz\u00f6vets\u00e9gi Gyorsseg\u00e9ly Hivatal) fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt. Ez a sz\u00f6vets\u00e9gi korm\u00e1nyszerv a neve ellen\u00e9re els\u0151sorban nem az anyagi \u00e9rtelemben vett seg\u00e9lyez\u00e9ssel foglalkozott, hanem egy \u00faj k\u00f6zmunkaprogram \u00e9letre h\u00edv\u00e1s\u00e1n dolgozott, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9pp mintegy 20 milli\u00f3 embert seg\u00edtettek munk\u00e1hoz.<\/p>\n

Enn\u00e9l a szervezetn\u00e9l helyezkedett el Martha Gellhorn is, els\u0151sorban a first lady, azaz Eleanor Rooseveltnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, akivel bar\u00e1ti viszonyt \u00e1polt. Olyannyira, hogy a Rooseveltek megh\u00edvt\u00e1k, hogy lakjon vel\u00fck a Feh\u00e9r H\u00e1zban, amit el is fogadott \u00e9s seg\u00edtett Eleanornak meg\u00edrni a cikkeit, mivel a first ladynek \u00f6n\u00e1ll\u00f3 rovata volt a korszak n\u00e9pszer\u0171, milli\u00f3s p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1mban megjelen\u0151 n\u0151i magazinj\u00e1ban, a Women\u2019s Home Companion-ben.<\/p><\/blockquote>\n

A FERA-n\u00e1l v\u00e9gzett munk\u00e1ja keret\u00e9ben beutazta az USA-t \u00e9s az \u00edgy szerzett \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 novell\u00e1sk\u00f6tete (The Trouble I’ve Seen) 1936-ban jelent meg. A nincstelen csal\u00e1dokkal k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fai hat\u00e1s\u00e1ra Gellhorn s\u00edkra sz\u00e1llt a fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00e1s \u00e9s a korszak USA-j\u00e1nak nagy n\u00e9pbetegs\u00e9ge, a szifilisz ellen is. Azonban ez a munk\u00e1ja sem tartott sok\u00e1ig, mivel Gellhorn mindig is egy kicsit hajlamos volt elragadtatni mag\u00e1t, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl a FERA alkalmazottjak\u00e9nt arra biztatta a korrupt f\u0151n\u00f6k\u00fck miatt keserg\u0151 idahoi munk\u00e1sokat, hogy t\u00f6rj\u00e9k be a szervezet helyi sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak az ablakait, h\u00e1tha ezzel fel tudj\u00e1k h\u00edvni magukra a figyelmet. Az akci\u00f3 ugyan bev\u00e1lt, de Gellhornt kir\u00fagt\u00e1k.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tA n\u0151, aki f\u00e9rfinek \u00f6lt\u00f6zve, pip\u00e1zva ny\u0171g\u00f6zte le a beduinokat – a t\u00f6rt\u00e9nelem kev\u00e9sb\u00e9 ismert n\u0151i utaz\u00f3i<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n

Hemingway \u00e9s a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa<\/h2>\n
\"Martha
Martha Gellhorn \u00e9s Ernest Hemingway 1945-ben (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

1936 v\u00e9g\u00e9n tal\u00e1lkozott egy floridai b\u00e1rban Ernest Hemingway-jel, akivel gyorsan egym\u00e1sra tal\u00e1ltak \u00e9s 1937-ben m\u00e1r Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l tud\u00f3s\u00edtottak a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00far\u00f3l. Ekkor tal\u00e1lta meg Gellhorn az \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 hivat\u00e1s\u00e1t, ami a haditud\u00f3s\u00edt\u00f3i munkak\u00f6r volt. Az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i st\u00edlus\u00e1b\u00f3l mindig is hi\u00e1nyzott az objektivit\u00e1sra val\u00f3 t\u00f6rekv\u00e9s, maga meg is vetette azokat, akik ilyesmivel pr\u00f3b\u00e1lkoztak, ehelyett \u0151 a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi oldal elk\u00f6telezett t\u00e1mogat\u00f3jak\u00e9nt dolgozott. R\u00e9szben arr\u00f3l \u00edrt, hogy a h\u00e1bor\u00fa milyen hat\u00e1ssal van az egyszer\u0171 emberekre, illetve bemutatta a nacionalista oldal \u00e1ltal elk\u00f6vetett atrocit\u00e1sokat, ugyanakkor a k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1giak hasonl\u00f3 kileng\u00e9seir\u0151l nem sz\u00e1molt be. A spanyol polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n K\u00edn\u00e1ba utaztak, hogy a k\u00ednai-jap\u00e1n h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00edrjanak, majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa h\u00edr\u00e9re Londonba k\u00f6lt\u00f6ztek \u00e9s 1940-ben \u00f6sszeh\u00e1zasodtak. Hemingway az Aki\u00e9rt a harang sz\u00f3l c\u00edm\u0171 nagyhat\u00e1s\u00fa reg\u00e9ny\u00e9t is Gellhornnak aj\u00e1nlotta, b\u00e1r hozz\u00e1 kell tenni, hogy ez Hemingway eset\u00e9ben ink\u00e1bb m\u00e1r szok\u00e1ssz\u00e1mba ment, hiszen a kor\u00e1bbi reg\u00e9nyeit is az \u00e9ppen aktu\u00e1lis feles\u00e9g\u00e9nek dedik\u00e1lta<\/a>.<\/p>\n

Id\u0151k\u00f6zben az eur\u00f3pai hadsz\u00ednt\u00e9ren a nyugati sz\u00f6vets\u00e9gesek hadmozdulatainak koordin\u00e1ci\u00f3ja egyre ink\u00e1bb az amerikaiak kez\u00e9be ment \u00e1t, akik maguk nem rajongtak a haditud\u00f3s\u00edt\u00f3i szerepk\u00f6rben m\u0171k\u00f6d\u0151 n\u0151k\u00e9rt, \u00edgy Gellhorn sem kapott t\u0151l\u00fck akkredit\u00e1ci\u00f3t. Ennek ellen\u00e9re fel tudott lop\u00f3zni a D-nap el\u0151tt egy k\u00f3rh\u00e1zhaj\u00f3ra \u00e9s annak egyik illemhely\u00e9n b\u00fajt el, majd a hadm\u0171veletek elindul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en hord\u00e1gyviv\u0151 szanit\u00e9cnek maszk\u00edrozva mag\u00e1t egyed\u00fcli n\u0151k\u00e9nt sz\u00e1llt partra Normandi\u00e1ban.<\/p><\/blockquote>\n

\u201eKi sem l\u00e1tszottunk a munk\u00e1b\u00f3l azon a zs\u00fafolt, vesz\u00e9lyes parton. A kavicsok alma nagys\u00e1g\u00faak voltak, mi pedig egy olyan \u00faton botork\u00e1ltunk, amelyet egy hatalmas markol\u00f3 alak\u00edtott ki. A legnagyobb \u00f3vatoss\u00e1ggal s\u00e9t\u00e1ltunk az aknamentes\u00edtett utat jelz\u0151, keskenyen elhelyezett feh\u00e9r szalagvonalak k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s egy v\u00f6r\u00f6skereszttel jelzett s\u00e1tor fel\u00e9 vett\u00fck az ir\u00e1nyt… Mindenki egyet\u00e9rtett abban, hogy ez a part meglehet\u0151sen b\u00fcd\u00f6s, \u00e9s nagy \u00f6r\u00f6m\u00fcnkre szolg\u00e1lna valamikor elt\u0171nni innen a fen\u00e9be\u201d \u2013 \u00edrta normandiai \u00e9lm\u00e9nyeir\u0151l.<\/p>\n

\"
Martha Gellhorn (k\u00f6z\u00e9pen) a brit hadsereg indiai katon\u00e1ival besz\u00e9lget 1944 elej\u00e9n a Monte Cassino-i fronton, Olaszorsz\u00e1gban. (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A h\u00e1bor\u00fa h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben a hadsz\u00ednterek k\u00f6z\u00f6tt ing\u00e1zott \u00e9s nem sokkal a felszabadul\u00e1sa ut\u00e1n bejutott a dachaui koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borba is. A gy\u0151zelmet k\u00f6vet\u0151en pedig a n\u00fcrnbergi per egyik tud\u00f3s\u00edt\u00f3ja volt.<\/p>\n

\u201eA sz\u00f6gesdr\u00f3t \u00e9s az elektromos ker\u00edt\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt\u201d \u2013 \u00edrta<\/a> dachaui l\u00e1togat\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u2013 \u201ea csontv\u00e1zak a napon \u00fcltek \u00e9s tetvek ut\u00e1n kutattak. Nincs koruk \u00e9s nincs arcuk; mind egyform\u00e1k, \u00e9s semmihez sem hasonl\u00edtanak, amit valaha is l\u00e1tni fogsz, m\u00e1r ha szerencs\u00e9d van.\u201d<\/p>\n

A v\u00e1l\u00e1s \u00e9s az utols\u00f3 \u00e9vtizedek<\/h2>\n

A h\u00e1bor\u00faval a h\u00e1zass\u00e1ga is v\u00e9get \u00e9rt. Hemingway ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy a feles\u00e9ge a hagyom\u00e1nyos h\u00e1ziasszonyi szerepk\u00f6rben m\u0171k\u00f6dj\u00f6n, amit viszonylag neh\u00e9z volt \u00f6sszeegyeztetni azzal, hogy Gellhorn folyamatosan a frontot j\u00e1rta, \u00edgy heves vit\u00e1kat k\u00f6vet\u0151en a h\u00e1zass\u00e1guk 1944-re a m\u00e9lypontra jutott (Hemingway ek\u00f6zben igyekezett ott keresztbe tenni az asszony karrierj\u00e9nek, ahol csak lehet\u0151s\u00e9ge volt r\u00e1), majd 1945-ben el is v\u00e1ltak. A v\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n mindketten \u00fagy tettek, mintha a m\u00e1sik nem is l\u00e9tezett volna. Hemingway 1946-ban \u00fajra n\u0151s\u00fclt, Gellhorn pedig k\u00f6zvetlen k\u00f6rnyezet\u00e9nek m\u00e9g azt is megtiltotta, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n kimondj\u00e1k a f\u00e9rfi nev\u00e9t. M\u00e9g \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb is indulatosan reag\u00e1lt, amikor egy interj\u00fa sor\u00e1n sz\u00f3ba ker\u00fclt egykori f\u00e9rje neve. \u201eMi\u00e9rt akarn\u00e9k l\u00e1bjegyzet lenni egy m\u00e1sik ember \u00e9let\u00e9ben\u201d \u2013 k\u00e9rdezte<\/a> inger\u00fclten.<\/p>\n

\"Martha
Martha Gellhorn 1946-ban (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faval azonban egyvalami nem \u00e9rt v\u00e9get, Gellhorn haditud\u00f3s\u00edt\u00f3i karriere. A nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig a vil\u00e1g szinte valamennyi komolyabb fegyveres konfliktus\u00e1ban megfordul<\/strong>t, ott volt a hatnapos h\u00e1bor\u00faban, Vietn\u00e1mban, a nicaraguai gerillah\u00e1bor\u00faban \u00e9s a helysz\u00ednen tud\u00f3s\u00edtott Panama amerikai megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1r\u00f3l is. Addig dolgozott, am\u00edg a teste engedte neki, de azt\u00e1n a kilencvenes \u00e9vek d\u00e9lszl\u00e1v konfliktussorozat\u00e1t m\u00e1r ki kellett hagynia, ekkor m\u00e1r neki is el kellett ismernie, hogy t\u00fal a nyolcvanon ez a munka m\u00e1r nem neki val\u00f3. Innent\u0151l kezdve rohamosan romlani kezdett az eg\u00e9szs\u00e9ge, el\u0151sz\u00f6r a szeme hagyta cserben, azt\u00e1n 1998-ban egy v\u00e9gzetes r\u00e1kdiagn\u00f3zist kapott. V\u00e9g\u00fcl, egykori f\u00e9rj\u00e9hez, Ernest Hemingway-hez hasonl\u00f3an Martha Gellhorn is \u00f6nkez\u00e9vel vetett v\u00e9get \u00e9let\u00e9nek.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tA titokzatos m\u00falt\u00fa magyar felfedez\u0151n\u0151: Sass Fl\u00f3ra<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A rekedthang\u00fa, l\u00e1ncdoh\u00e1nyos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 a nyakt\u00f6r\u0151 m\u00f3d vesz\u00e9lyes utaz\u00e1sair\u00f3l \u00e9s a Hemingway-jel folytatott viharos viszony\u00e1r\u00f3l ismert.<\/p>\n","protected":false},"author":38,"featured_media":32225,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[4026,139,98],"class_list":["post-32224","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-utazok","tag-noi-utazok","tag-tortenelem","tag-utazo"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32224","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/38"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=32224"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32224\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":32455,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/32224\/revisions\/32455"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media\/32225"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=32224"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=32224"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=32224"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}