{"id":29515,"date":"2021-07-14T06:03:32","date_gmt":"2021-07-14T04:03:32","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=29515"},"modified":"2021-07-13T22:40:04","modified_gmt":"2021-07-13T20:40:04","slug":"virtualis-tura-szerbia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/virtualis-tura-szerbia\/","title":{"rendered":"Virtu\u00e1lis t\u00fara Szerbi\u00e1ban: mit n\u00e9zz\u00fcnk, hallgassunk, egy\u00fcnk?"},"content":{"rendered":"

Ha asszoci\u00e1lnunk kellene a vad balk\u00e1ni n\u00e9pre, szerintem t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcnk k\u00e9rd\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl v\u00e1gn\u00e1 r\u00e1, hogy szerbek. H\u00e1bor\u00faban, buliban, ev\u00e9sben, iv\u00e1sban egyar\u00e1nt f\u00e9ktelenek, n\u00e9zz\u00fck is meg, hogy mib\u0151l nyerik ezt az elk\u00e9peszt\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 energi\u00e1t!<\/p>\n

Mit olvassunk?<\/h2>\n

A mai modern szerb irodalom gy\u00f6kereit a 19. sz\u00e1zadban kell keresn\u00fcnk, ugyanis a nemzeti \u00e9bred\u00e9ssel egy\u00fctt j\u00e1rt egy nemzeti irodalom megteremt\u00e9s\u00e9nek is a v\u00e1gya. Ennek a korszaknak a legfontosabb szerb k\u00f6lt\u0151je az \u00fajvid\u00e9ki Jovan Jovanovi\u0107 Zmaj<\/a> volt, aki akkora tekint\u00e9lynek \u00f6rvend a szerbek k\u00f6r\u00e9ben, mint n\u00e1lunk Pet\u0151fi S\u00e1ndor.<\/p>\n

\"Jovan
Jovan Jovanovi\u0107 Zmaj (1833 \u2013 1904) szobra \u00dajvid\u00e9ken (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A modern szerb dr\u00e1ma \u00e9letre h\u00edv\u00f3ja Branislav Nu\u0161i\u0107 volt, a legid\u0151t\u00e1ll\u00f3bb darabjainak a v\u00edgj\u00e1t\u00e9kai bizonyultak, ezek k\u00f6z\u00fcl is a korrupci\u00f3 \u00e9s a hatalom viszony\u00e1t vizsg\u00e1l\u00f3 m\u0171vei, mint p\u00e9ld\u00e1ul A miniszter feles\u00e9ge<\/a>, illetve A megboldogult, de emellett \u00fcgyesen mutatta be a gener\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti szakad\u00e9kokat is a Belgr\u00e1d r\u00e9gen \u00e9s ma c\u00edm\u0171 darabj\u00e1ban.<\/p>\n

\"Branislav
Branislav Nu\u0161i\u0107 (1864 \u2013 1938) (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

A szerb irodalom egy neh\u00e9z sors\u00fa h\u0151se volt a csongr\u00e1di sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Milo\u0161 Crnjanski, aki el\u0151bb a n\u00e1cik el\u0151l menek\u00fclt el Jugoszl\u00e1vi\u00e1b\u00f3l, majd kir\u00e1lyp\u00e1rti meggy\u0151z\u0151d\u00e9se miatt nem t\u00e9rhetett vissza oda 1945 ut\u00e1n. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a magyarorsz\u00e1gi szerbek 18. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00edrta meg egy remek reg\u00e9nyben, ami az \u00d6r\u00f6k\u00f6s v\u00e1ndorl\u00e1s<\/a> c\u00edmet kapta.<\/p>\n

\"Milo\u0161
Milo\u0161 Crnjanski (1893 \u2013 1977) (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

Kicsit kakukktoj\u00e1s ebben a felsorol\u00e1sban Vasko Popa<\/a>, mivel ahogyan a nev\u00e9b\u0151l is sejteni lehet, \u0151 val\u00f3j\u00e1ban rom\u00e1n volt, azonban a szerbek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt \u00e9s tal\u00e1n a mai napig a legt\u00f6bb nyelvre leford\u00edtott szerb, vagy ink\u00e1bb jugoszl\u00e1v k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon.<\/p>\n

\"Vasko
Vasko Popa (1922 \u2013 1991) (Forr\u00e1s: Evening Standard\/Hulton Archive\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

El\u00e9gg\u00e9 vegyes a meg\u00edt\u00e9l\u00e9se Mirko Kova\u010dnak, m\u00e1r csak ami az etnikai hovatartoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s az azzal kapcsolatban t\u00e1masztott elv\u00e1r\u00e1sokat is illeti. Kova\u010d \u00edzig-v\u00e9rig d\u00e9lszl\u00e1v volt, aki t\u00f6k\u00e9letesen otthon \u00e9rezte mag\u00e1t Jugoszl\u00e1via valamennyi tagk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban, \u00edgy egy\u00e1ltal\u00e1n nem csoda, hogy az elismert \u00edr\u00f3i poz\u00edci\u00f3ja dac\u00e1ra, vagy pont ez\u00e9rt el\u0151bb a szerb nacionalist\u00e1kkal ker\u00fclt konfliktusba, akik el\u00fcld\u00f6zt\u00e9k Horv\u00e1torsz\u00e1gba, ahol pedig a horv\u00e1t nacionalizmus nagy kritikusak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. Tal\u00e1n az egyik leger\u0151sebb m\u0171ve a Bevezet\u00e9s \u200ba m\u00e1sik \u00e9letbe<\/a>.<\/p>\n

\"Mirko
Mirko Kova\u010d (1938 \u2013 2013) (Forr\u00e1s: Wikipedia)<\/figcaption><\/figure>\n

Mit n\u00e9zz\u00fcnk?<\/h2>\n

Megpr\u00f3b\u00e1lunk nem belemenni annak sz\u00e9tsz\u00e1laz\u00e1s\u00e1ba, hogy egy jugoszl\u00e1v film mennyiben min\u0151s\u00fcl szerbnek, vagy b\u00e1rmi m\u00e1snak, ez\u00e9rt ink\u00e1bb csak a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni darabokkal foglalkozunk.<\/p>\n

Ha sz\u00f3ba ker\u00fcl a kort\u00e1rs szerb filmgy\u00e1rt\u00e1s, akkor ha akarn\u00e1nk, se tudn\u00e1nk kiker\u00fclni Emir Kusturica nev\u00e9t, aki rendezett m\u00e1r kacagtat\u00f3 v\u00edgj\u00e1t\u00e9kot (Macska-Jaj), keser\u00e9des t\u00f6rt\u00e9nelmi dr\u00e1m\u00e1t (Underground), vagy a kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a feln\u0151tt\u00e9 v\u00e1l\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 Cig\u00e1nyok idej\u00e9t.<\/p>\n