{"id":26932,"date":"2021-05-28T09:40:16","date_gmt":"2021-05-28T07:40:16","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=26932"},"modified":"2021-05-28T09:40:16","modified_gmt":"2021-05-28T07:40:16","slug":"ausztria-virtualis-tura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/ausztria-virtualis-tura\/","title":{"rendered":"Virtu\u00e1lis t\u00fara Ausztri\u00e1ban: mit egy\u00fcnk, mit n\u00e9zz\u00fcnk, mit hallgassunk?"},"content":{"rendered":"

Az osztr\u00e1k nemzetis\u00e9g a mai napig vita t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezi (m\u00e1r az, hogy l\u00e9tezik-e egy\u00e1ltal\u00e1n) \u00e9s ez tal\u00e1n \u00e9rthet\u0151 is abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy Ausztria<\/a> \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t nem egys\u00e9ges nemzet\u00e1llamk\u00e9nt tekintett mag\u00e1ra, hanem egy birodalom k\u00f6zpontjak\u00e9nt. Ennek megfelel\u0151en az osztr\u00e1k nemzeti \u00e9rz\u00fclet kialakul\u00e1sa l\u00e9nyegesen csek\u00e9lyebb hull\u00e1mokat vetett, mint mondjuk a francia. Volt is err\u0151l egy anekdota a 19. sz\u00e1zadban, hogy egyszer I. Ferenc osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1rnak mes\u00e9ltek valakir\u0151l, aki mag\u00e1t l\u00e1nglelk\u0171 osztr\u00e1k hazafinak nevezte, \u00e1m az uralkod\u00f3 a h\u00edr hallat\u00e1n azon kezdett el ink\u00e1bb t\u0171n\u0151dni, hogy ez az ember vajon hozz\u00e1 h\u0171s\u00e9ges-e?<\/p>\n

Ebb\u0151l a nehezen megfoghat\u00f3 osztr\u00e1ks\u00e1gb\u00f3l egyenesen k\u00f6vetkezett, hogy pl. a Salzburgban sz\u00fcletett Mozart soha egy pillanatig nem tartotta mag\u00e1t osztr\u00e1knak, hanem els\u0151sorban salzburginak \u00e9s ut\u00e1na n\u00e9metnek.<\/p><\/blockquote>\n

A birodalmi identit\u00e1sb\u00f3l is ered, hogy mondjuk Franz Kafk\u00e1t id\u0151nk\u00e9nt osztr\u00e1k \u00edr\u00f3k\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon, majd j\u00f6nnek a csehek illedelmesen har\u00e1kolva, hogy ezt az\u00e9rt m\u00e9gsem k\u00e9ne \u00e9s hogy k\u00f6zben Kafka minek tartotta mag\u00e1t, az m\u00e1r keveseket \u00e9rdekel. De nem az\u00e9rt vagyunk itt, hogy egyes szerz\u0151k identit\u00e1s v\u00e1ls\u00e1gaival foglalkozzunk, hanem az\u00e9rt, hogy megn\u00e9zz\u00fck, mit olvasnak, n\u00e9znek, hallgatnak, illetve esznek az osztr\u00e1kok!<\/p>\n

Mit olvassunk?<\/h2>\n

A 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00f3 osztr\u00e1k k\u00f6lt\u0151je Nikolaus Lenau volt, aki minden osztr\u00e1ks\u00e1ga ellen\u00e9re Magyarorsz\u00e1got tartotta haz\u00e1j\u00e1nak, ahogyan arr\u00f3l a D\u00e9lre<\/a> c\u00edm\u0171 vers\u00e9ben is megeml\u00e9kezett. Lenau ugyanis Temes megy\u00e9ben, k\u00e9s\u0151bb Bud\u00e1n, azt\u00e1n Tokajban t\u00f6lt\u00f6tte ifj\u00fakor\u00e1t \u00e9s az itt szerzett \u00e9lm\u00e9nyei nem csak be\u00e9p\u00fcltek a m\u0171v\u00e9szet\u00e9be, hanem k\u00f6lt\u00e9szete alapjait is biztos\u00edtott\u00e1k.<\/p>\n

\"Nikolaus
Nikolaus Lenau (1802\u20131850) (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Igen tanuls\u00e1gos, ha nem is t\u00fal sz\u00edvder\u00edt\u0151 \u00e9lm\u00e9ny Stefan Zweiget<\/strong> olvasni, aki a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szak egyik, ha nem legfelkapottabb osztr\u00e1k \u00edr\u00f3ja volt. A remek\u00fcl meg\u00edrt t\u00f6rt\u00e9neteiben<\/a> ismeretlen fogalom a happy end, ellenben rengeteget tanulhatunk bel\u0151l\u00fck az emberr\u0151l.<\/p>\n

\"Stefan
Stefan Zweig (1881-1942) felolvas a r\u00e1di\u00f3ban 1930-ban (Forr\u00e1s: ullstein bild\/ullstein bild via Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Franz Werfel<\/strong> k\u00f6lt\u0151k\u00e9nt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t, azonban \u00edr\u00f3k\u00e9nt lett igaz\u00e1n sikeres, ha csak egyetlen k\u00f6nyvet olvasol el t\u0151le, az legyen A Musza Dagh 40 napja<\/a>, ami egy fordulatokban b\u0151velked\u0151, izgalmas t\u00f6rt\u00e9nelmi reg\u00e9ny az \u00f6rm\u00e9ny holokauszt idej\u00e9b\u0151l.<\/p>\n

\"Franz
Franz Welfer feles\u00e9g\u00e9vel, Alma Mahlerrel. (Forr\u00e1s: Abraham Pisarek\/ullstein bild via Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Thomas Bernhard<\/a>ot a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9nek egyik legfontosabb n\u00e9met nyelven alkot\u00f3 szerz\u0151j\u00e9nek tartj\u00e1k, a Fagy c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye volt az els\u0151 nagy siker\u0171 m\u0171ve.<\/p>\n

\"Thomas
Thomas Bernhard (1931-1989) k\u00e9pe 1976-b\u00f3l. (Forr\u00e1s: Votava\/picture alliance via Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Ugyan az ut\u00f3bbi id\u0151kben balh\u00e9kt\u00f3l \u00f6vezett, de m\u00e9gis megker\u00fclhetetlen Peter Handke neve. Mert lehet, hogy Handk\u00e9nek v\u00e1llalhatatlanok a politikai n\u00e9zetei, azonban aki elolvassa Az ism\u00e9tl\u00e9s<\/a> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t, az tudni fogja, hogy \u00edr\u00f3nak viszont zseni\u00e1lis.<\/p>\n

\"Peter
Peter Handke k\u00e9pe 1979-b\u0151l. (Forr\u00e1s: Nora Schuster\/Imagno\/Getty Images) Der \u00f6sterreichische Schriftsteller Peter Handke. 1979. Photographie von Nora Schuster.<\/figcaption><\/figure>\n

A k\u00f6nnyedebb olvasm\u00e1nyok kedvel\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra pedig j\u00f3 sz\u00edvvel aj\u00e1nljuk Wolf Haas krimijeit<\/a>, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a Brenner-ciklus\u00e1t.<\/p>\n

\"Wolf
Wolf Haas (1960-) az 59. Berlini Filmfesztiv\u00e1lon (Forr\u00e1s: Pascal Le Segretain\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Mit n\u00e9zz\u00fcnk?<\/h2>\n

Az osztr\u00e1k filmipar els\u0151sorban a koprodukci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l ismert<\/strong>, sz\u00e1mos k\u00f6rny\u00e9kbeli n\u00e9p filmjeibe seg\u00edtettek be az osztr\u00e1kok, p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9metekn\u00e9l a Hitler utols\u00f3 napjair\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 A buk\u00e1s ugyan\u00fagy osztr\u00e1k koprodukci\u00f3ban k\u00e9sz\u00fclt, mint Szab\u00f3 Istv\u00e1n leger\u0151sebb filmjei (Mephisto, Redl ezredes, Szembes\u00edt\u00e9s<\/em>), vagy Kusturica Macska-jaja<\/em>. Persze az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 osztr\u00e1k filmgy\u00e1rt\u00e1sr\u00f3l is van n\u00e9mi fogalmunk, ezt pedig er\u0151sen \u00e1thatja a Monarchia ir\u00e1nti nosztalgia, hiszen ki ne l\u00e1tta volna a Romy Schneider nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett Sissi filmeket \u00e9s az annak nyomvonal\u00e1ban halad\u00f3 k\u00f3pi\u00e1kat.<\/strong><\/p>\n