{"id":25135,"date":"2021-04-25T06:01:13","date_gmt":"2021-04-25T04:01:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=25135"},"modified":"2021-04-22T08:59:13","modified_gmt":"2021-04-22T06:59:13","slug":"noi-utazok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/noi-utazok\/","title":{"rendered":"A n\u0151, aki f\u00e9rfinek \u00f6lt\u00f6zve, pip\u00e1zva ny\u0171g\u00f6zte le a beduinokat – a t\u00f6rt\u00e9nelem kev\u00e9sb\u00e9 ismert n\u0151i utaz\u00f3i"},"content":{"rendered":"

A t\u00f6bbs\u00e9g hallott m\u00e1r a csimp\u00e1nzokat tanulm\u00e1nyoz\u00f3 Jane Goodall-r\u00f3l, az ellentmond\u00e1sokt\u00f3l terhes \u00e9let\u0171, tragikus sors\u00fa Dian Fossey-r\u00f3l, vagy a rejt\u00e9lyes elt\u0171n\u00e9se miatt \u00e9vtizedekig keresett Amelia Earhartr\u00f3l, vagy ak\u00e1r a magyar Sass Fl\u00f3r\u00e1r\u00f3l<\/a>, \u00fagyhogy ez\u00fattal nem r\u00f3luk lesz sz\u00f3, hanem azokr\u00f3l a n\u0151i utaz\u00f3kr\u00f3l, akik ritk\u00e1bban ker\u00fclnek a hazai olvas\u00f3k szeme el\u00e9.<\/p>\n

Gudrid Thorbjarnard\u00f3ttir (980\u20131019)<\/h2>\n
\"Gudrid
Gudrid Thorbjarnard\u00f3ttir \u00e9s f\u00e9rje Thorfin, amint az \u00dajvil\u00e1gon partot \u00e9rtek egy 1877-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 litogr\u00e1fi\u00e1n. (Forr\u00e1s: The Print Collector\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Gudrid Thorbjarnard\u00f3ttir 980 k\u00f6r\u00fcl sz\u00fcletett Izlandon \u00e9s t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e1tszelte az \u00f3ce\u00e1nt a sziget \u00e9s Gr\u00f6nland, valamint az amerikai partok k\u00f6z\u00f6tt. Vannak, akik azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a k\u00f6z\u00e9pkor legt\u00f6bbet utazott asszonya volt, aki a fi\u00e1t, Snorrit is Amerik\u00e1ban sz\u00fclte meg \u00e9s sokak szerint \u00edgy Snorri volt az els\u0151 eur\u00f3pai, aki az \u00fajvil\u00e1gban sz\u00fcletett, vagy 500 \u00e9vvel Kolombusz el\u0151tt. Gudrid Thorbjarnard\u00f3ttirral tal\u00e1lkozhatunk V\u00f6r\u00f6s Erik Sagaj\u00e1ban is, ugyanis Gudrid apj\u00e1val elk\u00eds\u00e9rte Eriket arra az utaz\u00e1s\u00e1ra, amin a viking t\u00f6rzsf\u0151 felfedezte Gr\u00f6nlandot. Gudrid azonban nem csak az Atlanti-\u00f3ce\u00e1non utazgatott, hanem eljutott R\u00f3m\u00e1ba is, r\u00e1ad\u00e1sul zar\u00e1ndokk\u00e9nt. Gudrid ugyanis kereszt\u00e9ny volt \u00e9s miut\u00e1n fia felcseperedett, az asszony elment megl\u00e1togatni az \u00f6r\u00f6k v\u00e1rost, majd miut\u00e1n onnan visszat\u00e9rt Izlandra, ap\u00e1c\u00e1nak \u00e1llt \u00e9s remetek\u00e9nt \u00e9lt hal\u00e1l\u00e1ig.<\/p>\n

Jeanne Baret (1740\u20131807)<\/h2>\n
\"Jeanne
Jeanne Baret \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa 1817-b\u0151l (Forr\u00e1s: Wikim\u00e9dia Commons)<\/figcaption><\/figure>\n

A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9lt francia Jeanne Baret volt az els\u0151 n\u0151, aki megker\u00fclte a F\u00f6ldet. Baret szeg\u00e9ny, burgundiai parasztok gyermeke volt \u00e9s 20 \u00e9vesen, 1760-ban ismerkedett meg Philibert Commerson term\u00e9szettud\u00f3ssal, akinek el\u0151bb a h\u00e1zvezet\u0151n\u0151je, k\u00e9s\u0151bb a szeret\u0151je lett. M\u00e1r ekkoriban is divat volt, hogy a preszt\u00edzsvesztes\u00e9get l\u00e1tv\u00e1nyos gesztusokkal kell ellens\u00falyozni, \u00edgy a h\u00e9t\u00e9ves h\u00e1bor\u00fab\u00f3l vesztesen kikevered\u0151 francia kir\u00e1ly, XV. Lajos megb\u00edzta Louis Antoine de Bougainville admir\u00e1list azzal, hogy haj\u00f3zza k\u00f6r\u00fcl a F\u00f6ldet, ami az\u00e9rt \u00edg\u00e9rkezett jelent\u0151s tettnek, mert a franci\u00e1k addig m\u00e9g nem csin\u00e1lt\u00e1k meg. Bougainville admir\u00e1lis \u00f6ssze is szedett r\u00e1 egy csapatot \u00e9s az elismert tud\u00f3s Commersont is felk\u00e9rte a csatlakoz\u00e1sra, aki igent mondott, \u00e1m vitte mag\u00e1val Baretet is, akit a korabeli francia haditenger\u00e9szeti szab\u00e1lyok miatt f\u00e9rfinak kellett maszk\u00edroznia (n\u0151 nem l\u00e9phetett a haj\u00f3kra), \u00edgy Baret hivatalosan, mint Commerson szolg\u00e1ja vett r\u00e9szt az utaz\u00e1sban.<\/p>\n

Ugyanakkor Commerson tudom\u00e1nyos munk\u00e1j\u00e1nak is egy jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t \u0151 v\u00e9gezte el, mivel az \u00f6reged\u0151 tud\u00f3st er\u0151sen k\u00ednozta a tengeribetegs\u00e9g, valamint a l\u00e1b\u00e1n kialakult fek\u00e9lyek is. Baret gy\u0171jt\u00f6tte p\u00e9ld\u00e1ul D\u00e9l-Amerik\u00e1ban azt a vir\u00e1got, amit Commerson az exped\u00edci\u00f3 vezet\u0151je tisztelet\u00e9re Bougainvillea-nak nevezett el (magyarul murvaf\u00fcrtk\u00e9nt ismerj\u00fck).<\/p><\/blockquote>\n

Baret titka azonban leleplez\u0151d\u00f6tt Tahitin, ahol a helyiek egyb\u0151l kisz\u00fart\u00e1k \u00e9s akkora szenz\u00e1ci\u00f3 volt sz\u00e1mukra, hogy egy n\u0151 is volt az ott megjelen\u0151 eur\u00f3paiakkal, hogy a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva arra j\u00e1r\u00f3 James cook kapit\u00e1nynak is elsztorizt\u00e1k. A lebuk\u00e1s azonban semmilyen k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel nem j\u00e1rt Baretre n\u00e9zve, ugyanis addig is \u00e9s ut\u00e1na is kem\u00e9nyen dolgozott a haj\u00f3n \u00e9s visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben Bougainville admir\u00e1lis is csak j\u00f3t \u00edrt r\u00f3la. Tal\u00e1n ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy az 1780-as \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Tenger\u00e9szeti Miniszt\u00e9rium \u00e9vi 200 livre (ez a korabeli p\u00e1rizsi \u00e1tlagfizet\u00e9snek \u00fagy a fele lehetett<\/a>) nyugd\u00edjat foly\u00f3s\u00edtott neki.<\/p>\n

Lady Hester Stanhope (1776\u20131839)<\/h2>\n
\"Lady
Lady Hester Stanhope (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A 21. sz\u00e1zad egyik k\u00ednz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9se, hogy mi\u00e9rt nem csin\u00e1lt m\u00e9g senki sem sorozatot ennek a n\u0151nek az \u00e9let\u00e9r\u0151l? A 18. sz\u00e1zadi brit arisztokr\u00e1cia kr\u00e9mj\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 Lady Hester William Pitt minisztereln\u00f6k unokah\u00faga volt, teh\u00e1t a gondtalan \u00e9let biztos\u00edt\u00e9k\u00e1t m\u00e1r a b\u00f6lcs\u0151j\u00e9ben megkapta. Egy szerelmi csal\u00f3d\u00e1sa\/vesztes\u00e9ge miatt (rebesgetik, hogy Sir John Moore alt\u00e1bornaggyal tervezgett\u00e9k az esk\u00fcv\u0151j\u00fcket, \u00e1m Sir John 1809. janu\u00e1r 16-\u00e1n elesett a franci\u00e1k ellen v\u00edvott coru\u00f1ai csat\u00e1ban<\/a>) azonban 1810-ben v\u00e9gleg elhagyta Angli\u00e1t.<\/p>\n

El\u0151bb Eur\u00f3p\u00e1ba utazott, majd a K\u00f6zel-Keletre, elvesztette a teljes ruhat\u00e1r\u00e1t egy haj\u00f3szerencs\u00e9tlens\u00e9gben, majd f\u00e9rfinek \u00f6lt\u00f6zve kezdett k\u00f6zlekedni. Pip\u00e1zott, leny\u0171g\u00f6zte a beduinokat a lovagl\u00f3tud\u00e1s\u00e1val, valamint a vil\u00e1g egyik els\u0151 modern tudom\u00e1nyos eszk\u00f6z\u00f6kkel dolgoz\u00f3 r\u00e9g\u00e9szek\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Palesztin\u00e1ban.<\/p><\/blockquote>\n

V\u00e9g\u00fcl a mai Libanon ter\u00fclet\u00e9n, Szid\u00f3n v\u00e1rosa k\u00f6zel\u00e9ben telepedett le \u00e9s j\u00f3 vagyoni helyzete, illetve szem\u00e9lyes kisug\u00e1rz\u00e1sa \u00e1r\u00e1n el\u00e9rte, hogy a k\u00f6rnyez\u0151 vid\u00e9k ur\u00e1nak tekints\u00e9g az ott lak\u00f3k. Ez annyira j\u00f3l siker\u00fclt, hogy amikor az egyiptomi tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s Ibrahim pasa megt\u00e1madta Sz\u00edri\u00e1t, felkereste Lady Hestert, hogy biztos\u00edtsa az asszony semlegess\u00e9g\u00e9t a konfliktusban. Az 1830-as \u00e9vekre azonban Lady Hester sokat vesztett r\u00e9gi vonzerej\u00e9b\u0151l, egyre visszah\u00faz\u00f3d\u00f3bb \u00e9letet \u00e9lt, egyesek szerint depresszi\u00f3, m\u00e1sok szerint a szenilit\u00e1s egy korai esete k\u00ednozta, mindenesetre nem fogadott l\u00e1togat\u00f3kat \u00e9s v\u00e9g\u00fcl 1839-ben \u00e1lm\u00e1ban \u00e9rte a hal\u00e1l.<\/p>\n

Isabella Bird (1831\u20131904)<\/h2>\n
\"Isabella
Isabella Bird f\u00e9nyk\u00e9pe 1881-b\u0151l (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Az angolsz\u00e1sz vil\u00e1g egyik legismertebb utaz\u00f3n\u0151je volt Isabella Bird, aki egy\u00fattal az els\u0151 n\u0151 is volt, akit felvettek a Brit Kir\u00e1lyi F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1gba. A k\u00f6z\u00e9poszt\u00e1lybeli Bird egy szerencs\u00e9tlen v\u00e9letlen ok\u00e1n v\u00e1lt utaz\u00f3v\u00e1. Gyerekkor\u00e1t\u00f3l kezdve gerinc \u00e9s fejf\u00e1j\u00e1s, valamint \u00e1lmatlans\u00e1g k\u00ednozta \u00e9s erre azt a tan\u00e1csot kapta az orvost\u00f3l, hogy pr\u00f3b\u00e1ljon min\u00e9l t\u00f6bbet a szabad leveg\u0151n tart\u00f3zkodni. \u00cdgy a kisl\u00e1ny el\u0151bb lovagolni, majd evezni tanult meg, felcseperedv\u00e9n pedig utazni kezdett, mely utaz\u00e1sokat kezdetben sz\u00fcl\u0151i apan\u00e1zsb\u00f3l, k\u00e9s\u0151bb pedig az \u00e9lm\u00e9nyeib\u0151l \u00edrt nagy siker\u0171 k\u00f6nyvekb\u0151l finansz\u00edrozott.<\/p>\n

Utaz\u00e1sai sor\u00e1n megfordult Amerika t\u00f6bb pontj\u00e1n is, bizalmas ismerets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt egy t\u00f6rv\u00e9nyen k\u00edv\u00fcli figur\u00e1val, bizonyos Jim Nugenttel Coloradoban, hegyeket m\u00e1szott Hawaiin (amit a korszakban m\u00e9g Sandwich-szigetek n\u00e9ven ismertek).<\/p><\/blockquote>\n

Amerika ut\u00e1n \u00c1zsia j\u00f6tt, K\u00edna, Jap\u00e1n, India, Perzsia, stb. Persze Bird nem csak utazgatott, hanem igyekezett valami pluszt is hozz\u00e1tenni a vil\u00e1ghoz, \u00edgy Indi\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f3rh\u00e1zat alap\u00edtott. Bird \u00e9s az utaz\u00e1sai \u00e9vtizedeken \u00e1t rendszeres szerepl\u0151i voltak mindenf\u00e9le magazinoknak \u00e9s foly\u00f3iratoknak, ami igen j\u00f3tt tett a n\u0151 h\u00edrnev\u00e9nek \u00e9s megbecs\u00fclts\u00e9g\u00e9nek, \u00edgy \u00e9lete v\u00e9g\u00e9re egyre t\u00f6bb klub, t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9s egyes\u00fclet is a tagj\u00e1v\u00e1 fogadta. Utols\u00f3, marokk\u00f3i \u00fatja ut\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00e9ttel hunyt el 1904-ben, 72 \u00e9vesen.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\t\u00cdgy kaptak \u00fajabb telep\u00fcl\u00e9sek magyar nevet Amerik\u00e1ban<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l a 20. sz\u00e1zadig sokkal t\u00f6bb n\u0151 vett r\u00e9szt vesz\u00e9lyes utaz\u00e1sokon, mint gondoln\u00e1nk, az al\u00e1bbi \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sunkban \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt\u00fcnk nektek n\u00e9h\u00e1nyat k\u00f6z\u00fcl\u00fck.<\/p>\n","protected":false},"author":38,"featured_media":25136,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[4026,4027,139,45],"class_list":["post-25135","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-utazok","tag-noi-utazok","tag-nok","tag-tortenelem","tag-utazas"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25135","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/38"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=25135"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25135\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":25301,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/25135\/revisions\/25301"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media\/25136"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=25135"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=25135"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=25135"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}