{"id":23823,"date":"2021-03-24T05:54:19","date_gmt":"2021-03-24T04:54:19","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=23823"},"modified":"2021-03-23T14:56:57","modified_gmt":"2021-03-23T13:56:57","slug":"virtualis-tura-paraguayon-a-polkatol-a-sajtos-hallevesig","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/virtualis-tura-paraguayon-a-polkatol-a-sajtos-hallevesig\/","title":{"rendered":"Virtu\u00e1lis t\u00fara Paraguayon: a polk\u00e1t\u00f3l a sajtos hallevesig"},"content":{"rendered":"

Paraguay az orsz\u00e1g legnagyobb foly\u00f3j\u00e1r\u00f3l<\/strong> kapta a nev\u00e9t<\/strong>, ami magyarul annyit jelent, hogy a \u201epapag\u00e1jok vize\u201d \u00e9s ennek megfelel\u0151en b\u0151velkedik is term\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokban. Ezzel szemben a t\u00f6rt\u00e9nelme m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 alakult szerencs\u00e9sen, a 19. sz\u00e1zad nagy d\u00e9l-amerikai h\u00e1bor\u00fai, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az 1864 \u00e9s 70 k\u00f6z\u00f6tt v\u00edvott h\u00e1rmas sz\u00f6vets\u00e9g h\u00e1bor\u00faja hatalmas csap\u00e1st jelentettek az orsz\u00e1gra n\u00e9zve, Paraguay lakoss\u00e1ga kis h\u00edj\u00e1n ekkor ki is halt, hiszen a kor\u00e1bbi 1,4 milli\u00f3s l\u00e9leksz\u00e1ma 220 000-re esett vissza \u00e9s el kell telnie majd egy \u00e9vsz\u00e1zadnak, mire a n\u00e9pess\u00e9ge el\u00e9ri a h\u00e1bor\u00fa el\u0151tti sz\u00e1m\u00e1t.<\/p>\n

\"A
A Cerro Paraguari mad\u00e1rt\u00e1vlatb\u00f3l (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Mit olvassunk?<\/h2>\n

Ha Paraguayr\u00f3l van sz\u00f3, akkor mindenk\u00e9ppen vegy\u00fck kez\u00fcnkbe a latin-amerikai irodalom h\u00e1rom nagy \u00f3ri\u00e1s\u00e1b\u00f3l (M\u00e1rquez, Llosa, Bastos) Augusto Roa Bastos m\u0171veit. A k\u00f6nyvei k\u00f6z\u00fcl az Embernek fia<\/a> magyar ford\u00edt\u00e1sban is megjelent \u00e9s a nincstelenek k\u00fczdelmes \u00e9let\u00e9t mutatja be a 20. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9nek Paraguay\u00e1ban. Ha olvasunk angolul (esetleg spanyolul), akkor \u00e9rdemes m\u00e9g nekimenn\u00fcnk a legink\u00e1bb \u00c9n a hatalmasnak ford\u00edthat\u00f3 Yo el supremo-nak<\/a> is, amit a latin-amerikai irodalom szak\u00e9rt\u0151i<\/a> Sz\u00e1z \u00e9v mag\u00e1ny jelent\u0151s\u00e9g\u0171 m\u0171nek tartanak.<\/p>\n

\"Augusto
Augusto Roa Bastos paraguayi \u00edr\u00f3 (Forr\u00e1s: Sofia Moro\/Cover\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Ha az irodalomt\u00f3l elvonatkoztatunk, akkor Le\u00f3n Cadogan m\u0171veibe<\/a> is belepillanthatunk, aki egy n\u00e9prajzkutat\u00f3 volt \u00e9s el\u00e9v\u00fclhetetlen \u00e9rdemeket szerzett a paraguayi \u0151slakoss\u00e1g nyelv\u00e9nek, a guaraninak<\/a> a felt\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

A k\u00f6nnyebb m\u0171fajok kedvel\u0151inek pedig aj\u00e1nljuk Robin Wood-ot, aki a Dago<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00e9preg\u00e9nysorozat\u00e1val tarolta le a latin vil\u00e1got \u00e9s nem csak a d\u00e9l-amerikai kontinensen, hanem Spanyolorsz\u00e1gban \u00e9s Olaszorsz\u00e1gban is. A Dago egy\u00e9bk\u00e9nt egy 17. sz\u00e1zadi F\u00f6ldk\u00f6zi-tengeri k\u00f6rnyezetbe helyezett Monte Cristo t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n

Mit n\u00e9zz\u00fcnk?<\/h2>\n

A paraguayi filmgy\u00e1rt\u00e1s az ut\u00f3bbi id\u0151kig bez\u00e1r\u00f3lag hagyom\u00e1nyosan h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171nek sz\u00e1m\u00edtott. Egyr\u00e9szt, mert alulfinansz\u00edrozott volt, m\u00e1sr\u00e9szt az\u00e9rt, mert az orsz\u00e1got vezet\u0151 mindenf\u00e9le diktat\u00far\u00e1k (pl. Alfredo Stroessner 1954-t\u0151l 1989-ig tart\u00f3 uralma) el\u0151szeretettel hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hogy mir\u0151l lehet \u00e9s mir\u0151l nem filmet k\u00e9sz\u00edteni, \u00edgy egy id\u0151 ut\u00e1n a m\u0171faj ir\u00e1nti k\u00f6z\u00e9rdekl\u0151d\u00e9s is al\u00e1bbhagyott. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy a fentebb is eml\u00edtett \u2013 egy\u00e9bk\u00e9nt jellemz\u0151en emigr\u00e1lni k\u00e9nyszer\u00fcl\u0151 \u2013 Augusto Roa Bastos Embernek fia novellaf\u00fcz\u00e9r\u00e9b\u0151l v\u00e9g\u00fcl egy argentin rendez\u0151 csin\u00e1lt filmet 1961-ben La Sed<\/a> (A szomj\u00fas\u00e1g) c\u00edmmel.<\/p>\n

Stroessner buk\u00e1sa ut\u00e1n azonban a helyzet megv\u00e1ltozott, \u00e9s b\u00e1r a filmgy\u00e1rt\u00e1s tov\u00e1bbra sem d\u00fask\u00e1l az \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1sokban, de az\u00e9rt id\u0151r\u0151l id\u0151re k\u00e9sz\u00fclnek olyan alkot\u00e1sok, amik nemzetk\u00f6zi sz\u00ednt\u00e9ren is \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st v\u00e1ltanak ki. Ilyen volt p\u00e9ld\u00e1ul a 2018-as \u00d6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k, ami k\u00e9t n\u0151r\u0151l sz\u00f3l, akik egy \u00f6r\u00f6k\u00f6lt k\u00fari\u00e1ban \u00e9lnek, viszont kezd elfogyni a p\u00e9nz\u00fck, mely felismer\u00e9s a bonyodalom alapj\u00e1t k\u00e9pezi.<\/p><\/blockquote>\n