{"id":23601,"date":"2021-03-19T09:30:13","date_gmt":"2021-03-19T08:30:13","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=23601"},"modified":"2021-03-19T09:30:13","modified_gmt":"2021-03-19T08:30:13","slug":"del-afrika-virtualis-tura","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/del-afrika-virtualis-tura\/","title":{"rendered":"T\u00e9gy virtu\u00e1lis t\u00far\u00e1t D\u00e9l-Afrik\u00e1ban!"},"content":{"rendered":"

D\u00e9l-Afrika, vagy hivatalos nev\u00e9n a D\u00e9l-Afrikai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g a vil\u00e1g 24. legn\u00e9pesebb orsz\u00e1ga \u00e9s egy igazi olvaszt\u00f3t\u00e9gely, m\u00e1r ha a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kult\u00far\u00e1kat n\u00e9zz\u00fck, hiszen 11 hivatalos nyelvvel rendelkezik, ezek nagy r\u00e9sz\u00e9t a helyi \u0151slakoss\u00e1g besz\u00e9li, \u00e1m ugyan\u00edgy hivatalos \u00e9s az orsz\u00e1g h\u00e1rom leggyakrabban haszn\u00e1lt nyelveinek egyike az afrikaans is, amit a ter\u00fcletre a 17. sz\u00e1zadt\u00f3l betelep\u00fcl\u0151 hollandok fejlesztettek ki az anyanyelv\u00fck, a n\u00e9met \u00e9s a helyi nyelvek \u00f6sszegy\u00far\u00e1s\u00e1val. L\u00e1ssuk is, hogy mit lehet kihozni egy ennyire soksz\u00edn\u0171 t\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l.<\/p>\n

Mit olvassunk?<\/h2>\n

Nyilv\u00e1n, ha D\u00e9l-Afrika sz\u00f3ba ker\u00fclt, akkor lehetetlen meg nem eml\u00edteni a k\u00e9s\u0151bb brit \u00edr\u00f3k\u00e9nt befut\u00f3 J. R. R. Tolkient, aki ebben az orsz\u00e1gban, pontosabban m\u00e9g Oranje Szabad\u00e1llamban sz\u00fcletett, amit csak a m\u00e1sodik b\u00far h\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n, 1902-ben annekt\u00e1lnak a britek. De A Gy\u0171r\u0171k Ur\u00e1t mindenki ismeri, \u00fagyhogy haladjunk ink\u00e1bb. Tal\u00e1n az egyik legel\u0151remutat\u00f3bb d\u00e9l-afrikai szerz\u0151 Olive Schreiner volt, aki 1883-ban adta ki az egyik els\u0151 feminista reg\u00e9ny\u00e9t a vil\u00e1girodalomnak, ez volt az Afrik\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt<\/a>. Sajnos nem sz\u00fcletett m\u00e9g magyar ford\u00edt\u00e1sa Sol Plaatje Mhudi<\/a> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1s\u00e1nak, ami az els\u0151 nyomtat\u00e1sban megjelent d\u00e9l-afrikai fekete reg\u00e9ny volt.<\/p>\n

\"Olive
Olive Schreiner (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A fekete irodalomn\u00e1l maradva d\u00e9l-afrikai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 a k\u00e9s\u0151bb Jamaic\u00e1ban letelepedett Peter Abrahams is, akinek t\u00f6bb k\u00f6nyve is megjelent magyarul, p\u00e9ld\u00e1ul A fergeteg \u00fatja<\/a> is. A k\u00e9t Nobel-d\u00edjas d\u00e9l-afrikai \u00edr\u00f3 egyike John Maxwell Coetzee, akit\u0151l a Michael K \u00e9lete \u00e9s kor\u00e1t<\/a> \u00e9rdemes elolvasni, a m\u00e1sik Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3 pedig Nadine Gordimer, akit\u0151l pedig az \u00d6nv\u00e9delmi fegyvert<\/a> aj\u00e1nljuk. K\u00f6zismert \u00e9s term\u00e9keny szerz\u0151je m\u00e9g az orsz\u00e1gnak a k\u00f6nnyedebb lekt\u0171rirodalom kedvel\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra Wilbur Smith.<\/p>\n

Mit n\u00e9zz\u00fcnk?<\/h2>\n

D\u00e9l-Afrika b\u00e1r n\u00e9pszer\u0171 filmforgat\u00e1si helysz\u00edn, ennek ellen\u00e9re viszonylag kev\u00e9s saj\u00e1t filmmel j\u00e1rult hozz\u00e1 az egyetemes filmm\u0171v\u00e9szethez. Ennek persze oka az is, hogy kevesen akartak olyan filmeket n\u00e9zni, amik az apartheid rendszerben fogantak, \u00edgy ink\u00e1bb a hazai mozik sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcltek a filmek. Amit \u00e9rdemes m\u00e9gis kiemelni, az az 1916-os De Voortrekkers, ami a korszakban n\u00e9pszer\u0171 telepes filmek egyik \u00fatt\u00f6r\u0151 alkot\u00e1sa volt,<\/p>\n