{"id":22134,"date":"2021-02-14T06:03:06","date_gmt":"2021-02-14T05:03:06","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=22134"},"modified":"2021-02-12T16:39:23","modified_gmt":"2021-02-12T15:39:23","slug":"sass-flora-a-felfedezo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/sass-flora-a-felfedezo\/","title":{"rendered":"A titokzatos m\u00falt\u00fa magyar felfedez\u0151n\u0151: Sass Fl\u00f3ra (2. r\u00e9sz)"},"content":{"rendered":"

Az el\u0151z\u0151 r\u00e9szb\u0151l<\/a> kider\u00fclt, hogy a legnagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint Sass Fl\u00f3ra sem Sass, sem Fl\u00f3ra nem volt, illetve k\u00f6rbej\u00e1rtuk a sok\u00e1ig a hom\u00e1ly leple \u00e1ltal takart m\u00faltj\u00e1t, mely lepel anyag\u00e1t \u0151 maga is igyekezett min\u00e9l s\u0171r\u0171bbre sz\u0151ni. Persze ahogy azt legut\u00f3bb is kifejtett\u00fck, erre legink\u00e1bb az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9ge, mert a f\u00e9rj\u00e9vel val\u00f3 kalandos megismerked\u00e9s\u00fck, titkos h\u00e1zass\u00e1guk \u00e9s az afrikai utaz\u00e1saik egy\u00fcttesen m\u00e1r t\u00fal soknak bizonyultak a korabeli, szigor\u00faan erk\u00f6lcs\u00f6s viktori\u00e1nus brit t\u00e1rsadalomnak.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tA titokzatos m\u00falt\u00fa magyar felfedez\u0151n\u0151: Sass Fl\u00f3ra<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n

A N\u00edlus forr\u00e1s\u00e1nak keres\u00e9se<\/h2>\n

A t\u00f6rt\u00e9netet ind\u00edtsuk egy kicsit t\u00e1volabbr\u00f3l. Az \u00f3kori r\u00f3maiaknak volt egy mond\u00e1suk: Caput Nili quaerere. Ez azt jelentette, hogy a N\u00edlus forr\u00e1s\u00e1t keresi \u00e9s arra az emberre haszn\u00e1lt\u00e1k, aki valami megoldhatatlan rejt\u00e9lyen t\u00f6prengett. Ez a latin mond\u00e1s t\u00fal\u00e9lte a r\u00f3maiakat \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkorban is el\u0151szeretettel haszn\u00e1lt\u00e1k. Ugye a N\u00edlus k\u00e9t foly\u00f3 egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9b\u0151l j\u00f6tt l\u00e9tre, a K\u00e9k-N\u00edlus forr\u00e1s\u00e1t m\u00e1r az egyiptomiak is ismert\u00e9k, \u00e1m azt, hogy a Feh\u00e9r-N\u00edlus honnan ered, \u00e9vezredeken \u00e1t nem siker\u00fclt megfejteni. A foly\u00f3 forr\u00e1sa ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s akkor t\u00e1madt fel \u00fajra, amikor n\u00e9met misszion\u00e1riusok felfedezt\u00e9k a Kilimandzs\u00e1r\u00f3t \u00e9s arr\u00f3l sz\u00e1moltak be<\/a>, hogy Kelet-Afrik\u00e1ban is tal\u00e1lhat\u00f3 egy a Kaszpi-tengerhez hasonl\u00f3 m\u00e9ret\u0171 nagy t\u00f3. Az \u00e1ll\u00edt\u00e1s ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re k\u00e9t angol tiszt, Richard Burton (nem a sz\u00edn\u00e9sz, miel\u0151tt m\u00e9g) \u00e9s John Hanning Speke v\u00e1llalkoztak \u00e9s el is jutottak az afrikai Nagy-tavakhoz, pontosabban felfedezt\u00e9k k\u00f6z\u00fcl\u00fck a Tanganyika \u00e9s a Vikt\u00f3ria tavakat \u00e9s azon meleg\u00e9ben \u00f6ssze is vesztek rajta, hogy melyikb\u0151l ered a N\u00edlus, Burton a Tanganyika mellett kardoskodott, m\u00edg Speke a Vikt\u00f3ri\u00e1ra szavazott.<\/p>\n

\"John
John Hanning Speke (1827-1864) (Forr\u00e1s: Universal History Archive\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Speke ut\u00e1na 1860 \u00e9s 62 k\u00f6z\u00f6tt visszat\u00e9rt a Vikt\u00f3ria-t\u00f3hoz m\u00e1r egy \u00faj t\u00e1rs\u00e1val, Granttel \u00e9s emeltetett mag\u00e1nak egy eml\u00e9kk\u00f6vet azzal a sz\u00f6veggel, hogy \u201eSpeke tal\u00e1lta meg a N\u00edlus ezen forr\u00e1s\u00e1t\u201d. Azonban a N\u00edlus foly\u00e1s\u00e1t nem tudt\u00e1k sok\u00e1ig k\u00f6vetni, mert hamarosan olyan ter\u00fcletre \u00e9rkeztek, ahol \u00e9ppen az egyik aktu\u00e1lis v\u00e9res t\u00f6rzsi h\u00e1bor\u00fa tombolt, \u00edgy kellett egy nagyobb k\u00f6rt tenni\u00fck, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a foly\u00f3 egy jelent\u0151s szakasz\u00e1t nem tudt\u00e1k felt\u00e1rni.<\/p>\n

K\u00e9s\u0151bb a helyiekt\u0151l hallott\u00e1k, hogy ott a N\u00edlus egy Mvutan N\u2019zige nev\u0171 t\u00f3ba \u00f6mlik, ami v\u00e9lhet\u0151en nem lehetett kicsi, hiszen ez a n\u00e9v azt jelentette, hogy \u201ea s\u00e1sk\u00e1k nem rep\u00fclik \u00e1t.\u201d<\/p><\/blockquote>\n

Sir Samuel Baker \u00e9s Sass Fl\u00f3ra is a N\u00edlus forr\u00e1svid\u00e9k\u00e9t k\u00edv\u00e1nt\u00e1k felt\u00e1rni, s\u0151t, Baker m\u00e9g Speke-t is meg akarta keresni, arra gondolva, h\u00e1tha a m\u00e1sik brit seg\u00edts\u00e9gre szorul.<\/p>\n

Az \u00fat kezdete<\/h2>\n

Sir Samuelt\u0151l eddig sem \u00e1lltak messze a kalandos v\u00e1llalkoz\u00e1sok, lelkes utaz\u00f3 \u00e9s vad\u00e1sz volt. A felfedez\u0151\u00fatjukat megk\u00f6nny\u00edtend\u0151, egy \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6ttek Egyiptomban \u00e9s azalatt mindketten megtanultak arabul. erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert a korszakban b\u00e9relhet\u0151 arab tolm\u00e1csok megb\u00edzhatatlanok voltak \u00e9s a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck hat\u00e1s\u00e1ra a legt\u00f6bb szolg\u00e1ltat\u00e1st az eredeti \u00e1rn\u00e1l dr\u00e1g\u00e1bban tudt\u00e1k ig\u00e9nybe venni az utaz\u00f3k, a fel\u00e1r egy r\u00e9sz\u00e9t meg az eredm\u00e9nyesen t\u00e1rgyal\u00f3 tolm\u00e1cs v\u00e1gta zsebre. Baker\u00e9k 1862-ben \u00e9rt\u00e9k el a mai Szud\u00e1nban tal\u00e1lhat\u00f3 Kart\u00famot, ami a korszak arab rabszolgakereskedelm\u00e9nek egyik k\u00f6zpontjak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. B\u00e1r ebben az id\u0151szakban az eur\u00f3pai nagyhatalmak m\u00e1r kifejezetten rosszallt\u00e1k a rabszolgas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t, azonban a t\u00e1voli vid\u00e9keken m\u00e9g vir\u00e1gzott ez a gyakorlat, m\u00e9g ha hivatalosan elef\u00e1ntcsont-kereskedelemnek is nevezt\u00e9k. Sir Samuel civiliz\u00e1lt brit \u00fariemberk\u00e9nt megvetette a rabszolgas\u00e1got, Sass Fl\u00f3ra pedig saj\u00e1t b\u0151r\u00e9n is tapasztalta azt, \u00edgy \u0151 sem tartozott az int\u00e9zm\u00e9ny rajong\u00f3i k\u00f6z\u00e9, aminek hangot is adtak. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az akkor m\u00e9g n\u00e9vleg oszm\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1g alatt \u00e1ll\u00f3 Kart\u00famban angol k\u00e9meknek lettek kiki\u00e1ltva \u00e9s az \u00fathoz sz\u00fcks\u00e9ges k\u00eds\u00e9retet is csak a kart\u00fami alvil\u00e1gb\u00f3l tudt\u00e1k \u00f6sszev\u00e1logatni, mivel senki nem akart sz\u00f3ba \u00e1llni vel\u00fck.<\/p>\n

\"Kart\u00fam
Kart\u00fam l\u00e1tk\u00e9pe 1880 k\u00f6r\u00fcl. (Forr\u00e1s: Bildagentur-online\/Universal Images Group via Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A 68 f\u0151s k\u00eds\u00e9ret\u00fckkel v\u00e9g\u00fcl 1862 december\u00e9ben hagyt\u00e1k el Kart\u00famot \u00e9s a N\u00edluson haladva eljutottak Gondokor\u00f3ig. Ez volt az a pont, ameddig a foly\u00f3 haj\u00f3zhat\u00f3 volt, \u00edgy innen sz\u00e1razf\u00f6ld\u00f6n kellett tov\u00e1bb menni\u00fck. A gondokor\u00f3i t\u00e1borba ekkor \u00e9rkezett meg a N\u00edlus forr\u00e1svid\u00e9ke fel\u0151l Speke \u00e9s Grant is, akir\u0151l Sir Samuel azt hitte, hogy sikeresen teljes\u00edtette k\u00fcldet\u00e9s\u00e9t, \u00edgy neki m\u00e1r nem jutott semmi. \u00c1m Speke megmutatta neki az \u00e1ltala rajzolt t\u00e9rk\u00e9pet \u00e9s elmondta, hogy a N\u00edlus egy jelent\u0151s szakasz\u00e1r\u00f3l csak felt\u00e9telez\u00e9sekkel rendelkezik, tov\u00e1bb\u00e1 besz\u00e1molt a Mvutan N\u2019zige-t\u00f3r\u00f3l. Sir Samuel err\u0151l \u00fagy sz\u00e1molt be a napl\u00f3j\u00e1ban, hogy: \u201eMaradt h\u00e1t az \u00e9n sz\u00e1momra is n\u00e9h\u00e1ny bab\u00e9rlev\u00e9l\u201d.<\/p>\n

\"Samuel
Samuel Baker \u00e9s Sass Fl\u00f3ra tal\u00e1lkoz\u00e1sa Speke-kel \u00e9s Granttel Gondokor\u00f3ban. (Forr\u00e1s: Universal History Archive\/Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

\u00c9letvesz\u00e9lyben<\/h2>\n

Baker\u00e9k meg\u00e1llapodtak Speke addigi k\u00eds\u00e9r\u0151j\u00e9vel, egy Mohamed nev\u0171 keresked\u0151vel, hogy csatlakozik hozz\u00e1juk. Erre az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g, mert Mohamed sok hord\u00e1rral rendelkezett, akik n\u00e9mi baksis rem\u00e9ny\u00e9ben sz\u00edvesen cipelt\u00e9k Baker\u00e9k csomagjait, vagy legal\u00e1bbis kezdetben \u00fagy t\u0171nt, hogy sz\u00edvesen cipelik, val\u00f3j\u00e1ban eg\u00e9szen m\u00e1s volt a sz\u00e1nd\u00e9kuk. Kisv\u00e1rtatva kider\u00fclt, hogy Mohamed terve az volt, hogy fell\u00e1z\u00edtja Baker k\u00eds\u00e9ret\u00e9t, akik meggyilkolj\u00e1k a feh\u00e9reket a rablott holmin pedig megosztoznak.<\/p>\n

A ravasz keresked\u0151 azonban nem sz\u00e1molt Baker k\u00eds\u00e9ret\u00e9nek k\u00e9t tagj\u00e1val, egy Richarn nev\u0171 feket\u00e9vel \u00e9s a tizenk\u00e9t\u00e9ves Saat-tal, aki rajongott Sass Fl\u00f3r\u00e1\u00e9rt \u00e9s el\u00e1rulta neki Mohamed\u00e9k terv\u00e9t.<\/p><\/blockquote>\n

Baker a hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s\u00e9vel elej\u00e9t tudta venni a k\u00e9sz\u00fcl\u0151 l\u00e1zad\u00e1snak, Mohamed pedig kereket oldott az embereivel, de meg\u00fczente Sir Samuelnek, hogy ha k\u00f6vetni pr\u00f3b\u00e1lja \u0151ket (azon az \u00faton haladtak, amit Sir Samuel n\u00e9zett ki az exped\u00edci\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra), l\u0151ni fognak r\u00e1juk, mivel nem engedik, hogy angol k\u00e9mek ilyen m\u00e9lyen behatoljanak az orsz\u00e1gukba.<\/p>\n

\"Sass
Sass Fl\u00f3ra f\u00e9nyk\u00e9pe 1865 k\u00f6r\u00fcl (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

Sir Samuelnek ezut\u00e1n \u00faj \u00fatvonalat kellett tal\u00e1lnia \u00e9s csakhamar meg is pillantotta egy m\u00e1sik karav\u00e1n nyomait, azt kezdt\u00e9k el k\u00f6vetni feles\u00e9g\u00e9vel, valamint a 15 f\u0151re leolvadt k\u00eds\u00e9ret\u00fckkel. Hamarosan kider\u00fclt, hogy egy n\u00e9pesebb rabszolgakeresked\u0151 t\u00e1rsas\u00e1got k\u00f6vetnek, akik t\u00f6bbsz\u00f6r is figyelmeztett\u00e9k \u0151ket, hogy ne j\u00f6jjenek ut\u00e1nuk, k\u00fcl\u00f6nben lel\u00f6vik \u0151ket, \u00e1m Baker\u00e9k nem t\u00f6r\u0151dtek a fenyeget\u00e9sekkel. Ehelyett nyakt\u00f6r\u0151 versenyben megpr\u00f3b\u00e1ltak a keresked\u0151karav\u00e1n el\u00e9 v\u00e1gni, mivel azok elkezdt\u00e9k fell\u00e1z\u00edtani a helyieket a m\u00f6g\u00f6tt\u00fck halad\u00f3 Baker\u00e9k ellen. Egy ponton m\u00e1r nem lehetett elker\u00fclni az \u00f6sszecsap\u00e1st, a jobban felszerelt, n\u00e9pesebb rabszolgakeresked\u0151 csapat ny\u00edlt \u00f6sszet\u0171z\u00e9sre sorakozott fel a nyomukban halad\u00f3 Baker\u00e9k ellen. A helyzetet Sass Fl\u00f3ra mentette meg, aki t\u00e1rgyal\u00e1sra h\u00edvta a vel\u00fck szemben\u00e1ll\u00f3 csapat Ibrahim nev\u0171 vez\u00e9r\u00e9t, akit ut\u00e1na romm\u00e1 vesztegettek, \u00edgy nyugodtabb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt folytathatt\u00e1k az \u00fatjukat. Sir Samuel maga azt \u00edrta a visszaeml\u00e9kez\u00e9seiben<\/a>, hogy a feles\u00e9g\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti az \u00e9let\u00e9t, \u0151 ugyanis t\u00fal b\u00fcszke lett volna megvesztegetni ezt a rabl\u00f3band\u00e1t, \u00edgy ha Fl\u00f3ra nincs vele, eg\u00e9szen biztos, hogy meg\u00f6lik.<\/p>\n

\"A
A Kamrasi udvar\u00e1b\u00f3l az Albert-t\u00f3 felfedez\u00e9s\u00e9re indul\u00f3 Sir Samuel Baker (Forr\u00e1s: Getty Images)<\/figcaption><\/figure>\n

A c\u00e9l<\/h2>\n

Az Ibrahimmal k\u00f6t\u00f6tt \u00fajs\u00fctet\u0171 bar\u00e1ts\u00e1g kitartott az \u00fat v\u00e9g\u00e9ig, b\u00e1r k\u00f6zben Bakernek konfront\u00e1l\u00f3dnia kellett egy a mai Uganda ter\u00fclet\u00e9n \u00e9l\u0151 t\u00f6rzs, a banyor\u00f3k kir\u00e1ly\u00e1val, Kamrasival, aki minden\u00e1ron szerette volna el\u00e9rni, hogy hagyja n\u00e1la a feles\u00e9g\u00e9t \u00e9s Sir Samuel a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r fenyeget\u0151zve k\u00f6vetel\u0151z\u0151 t\u00f6rzsf\u0151t csak a revolvere el\u0151r\u00e1nt\u00e1s\u00e1val tudta leszerelni. Hosszas viszontags\u00e1gok ut\u00e1n, v\u00e9g\u00fcl 1864. m\u00e1rcius 14-\u00e9n \u00e9rkeztek meg a Mvutan N\u2019zige-t\u00f3hoz, amit Baker Vikt\u00f3ria kir\u00e1lyn\u0151 1861-ben elhunyt f\u00e9rj\u00e9r\u0151l, Albert hercegr\u0151l, Albert-t\u00f3nak nevezett el.  Ezt\u00e1n m\u00e9g k\u00e9theti \u00fat v\u00e1rt r\u00e1juk, hogy el\u00e9rj\u00e9k a N\u00edlus \u00e9s a Vikt\u00f3ria-t\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1t, ahonnan a foly\u00f3 tizenk\u00e9t zuhatagon \u00e1t esik az Albert-t\u00f3 szintj\u00e9re. Az egyik mell\u00e9 kit\u0171z\u00f6tt brit lobog\u00f3 r\u00fadj\u00e1ra a legenda szerint Sass Fl\u00f3ra is k\u00f6t\u00f6tt egy szalagot a haj\u00e1b\u00f3l, piros-feh\u00e9r-z\u00f6ld sz\u00edn\u0171t<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tA magyar Indiana Jones, aki n\u00e9mi veszteget\u00e9ssel jutott \u0151si iratokhoz<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az al\u00e1bbiakban kider\u00fcl, hogy Sass Fl\u00f3ra mit keresett Afrik\u00e1ban \u00e9s milyen kalandokban volt ott r\u00e9sze.<\/p>\n","protected":false},"author":38,"featured_media":22139,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[9],"tags":[915,3149,3626,3588,3590,139],"class_list":["post-22134","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-utazok","tag-afrika","tag-felfedezes","tag-nilus","tag-sass-flora","tag-sir-samuel-baker","tag-tortenelem"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22134","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/38"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=22134"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22134\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":22397,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/22134\/revisions\/22397"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media\/22139"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=22134"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=22134"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=22134"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}