{"id":114996,"date":"2026-10-18T18:03:44","date_gmt":"2026-10-18T16:03:44","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=114996"},"modified":"2026-10-16T17:06:21","modified_gmt":"2026-10-16T15:06:21","slug":"olasz-pap-piranha-amazonas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/olasz-pap-piranha-amazonas\/","title":{"rendered":"12 000 piranh\u00e1t adott el Eur\u00f3p\u00e1ban egy olasz jezsuita \u2013 a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tletb\u0151l hidak, kik\u00f6t\u0151 \u00e9s rep\u00fcl\u0151t\u00e9r sz\u00fcletett az Amazonasn\u00e1l"},"content":{"rendered":"

Amikor a humanit\u00e1rius seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1sra vagy a misszi\u00f3s munk\u00e1ra gondolunk, \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9lelmiszercsomagok, orvosi sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyok vagy templom\u00e9p\u00edt\u00e9sek jutnak esz\u00fcnkbe. Az Amazonas foly\u00f3 torkolat\u00e1ban<\/strong>, a vil\u00e1g legnagyobb folyami-tengeri sziget\u00e9n azonban f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt egy eg\u00e9szen m\u00e1sfajta forradalom ment v\u00e9gbe.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tRettegnek a 27 kilom\u00e9teres h\u00eddt\u00f3l a sof\u0151r\u00f6k – ink\u00e1bb fizetnek az\u00e9rt, hogy ne kelljen a v\u00edz alatt vezetni\u00fck<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n

Egy olasz<\/a> jezsuita szerzetes, Giovanni Gallo atya<\/strong> nem alamizsn\u00e1t vitt az \u0151serd\u0151 sz\u00e9l\u00e9re szorult k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geknek, hanem olyasvalamivel teremtett sz\u00e1mukra \u00f6nfenntart\u00f3 gazdas\u00e1got, amit a helyi hal\u00e1szok addig \u00e9rt\u00e9ktelen \u00e9s k\u00e1rt\u00e9kony hullad\u00e9knak<\/a> tekintettek: a piranh\u00e1kkal.<\/strong> Az ebb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 bev\u00e9telekb\u0151l nem csup\u00e1n az infrastrukt\u00fara \u00e9p\u00fclt fel, hanem egy olyan egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 kultur\u00e1lis k\u00f6zpont is l\u00e9trej\u00f6tt, amely ma is fogadja a felfedez\u0151 kedv\u0171 utaz\u00f3kat.<\/strong><\/p>\n

\"2<\/a>
12 000 piranh\u00e1t adott el Eur\u00f3p\u00e1ban egy olasz jezsuita \u2013 a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00f6tletb\u0151l hidak, kik\u00f6t\u0151 \u00e9s rep\u00fcl\u0151t\u00e9r sz\u00fcletett az Amazonasn\u00e1l. Fot\u00f3: Getty Images<\/figcaption><\/figure>\n

A zseni\u00e1lis \u201epiranha-terv\u201d, ami megv\u00e1ltoztatott egy falut<\/h2>\n

Az 1927-es torin\u00f3i sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Giovanni Gallo atya 1970-ben \u00e9rkezett meg Braz\u00edli\u00e1ba, majd hamarosan az elszigetelt Maraj\u00f3-szigeten, az Arari-foly\u00f3 ment\u00e9n fekv\u0151 kis telep\u00fcl\u00e9sen, Vila de Jenipap\u00f3ban telepedett le. A k\u00f6rny\u00e9ken alig volt infrastrukt\u00fara, az utak hi\u00e1nya miatt a falvak szinte teljesen el voltak v\u00e1gva a k\u00fclvil\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s a meg\u00e9lhet\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek is a null\u00e1hoz k\u00f6zel\u00edtettek.<\/p>\n

A foly\u00f3ban viszont hemzsegtek a h\u00edrhedt ragadoz\u00f3 halak, a piranh\u00e1k, amelyek a helyi hal\u00e1szok h\u00e1l\u00f3it szaggatt\u00e1k, mik\u00f6zben piaci \u00e9rt\u00e9k\u00fck alig akadt.<\/strong> Gallo ekkor egy megh\u00f6kkent\u0151 h\u00faz\u00e1ssal \u00e1llt el\u0151: l\u00e9trehozott egy k\u00e9zm\u0171ves m\u0171helyt, \u00e9s megtan\u00edtotta a falu asszonyait a piranh\u00e1k szakszer\u0171 prepar\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s tart\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra<\/strong>. Az \u00e9les fogsor\u00fa, f\u00e9lelmetes tr\u00f3fe\u00e1kat az eur\u00f3pai kapcsolatai r\u00e9v\u00e9n dekor\u00e1ci\u00f3s d\u00edszt\u00e1rgyk\u00e9nt kezdte \u00e9rt\u00e9kes\u00edteni a kontinensen. A v\u00e1llalkoz\u00e1s elk\u00e9peszt\u0151 siker lett:<\/p>\n

a lelem\u00e9nyes pap mintegy 12 000 kit\u00f6m\u00f6tt piranh\u00e1t juttatott el Eur\u00f3p\u00e1ba, a befoly\u00f3 \u00f6sszeget pedig az utols\u00f3 fill\u00e9rig a falu fejleszt\u00e9s\u00e9re ford\u00edtotta.<\/p><\/blockquote>\n

A bev\u00e9telb\u0151l t\u00f6bb mint 350 m\u00e9ternyi fahidat, egy kik\u00f6t\u0151t, temet\u0151t \u00e9s egy 800 m\u00e9teres rep\u00fcl\u0151s\u00e1vot \u00e9p\u00edtettek, mik\u00f6zben a munk\u00e1ban r\u00e9szt vev\u0151 hal\u00e1szok \u00e9s asszonyok tisztess\u00e9ges b\u00e9rt kaptak \u00e9rte.<\/p>\n

Interakt\u00edv fat\u00e1kolm\u00e1nyokkal v\u00e1rj\u00e1k a m\u00fazeum l\u00e1togat\u00f3it<\/h2>\n

Gallo atya hamar felismerte, hogy a t\u00e9rs\u00e9g lak\u00f3it nemcsak a m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9g, hanem a saj\u00e1t kultur\u00e1lis identit\u00e1suk elveszt\u00e9se is s\u00fajtja. A Maraj\u00f3-sziget ugyanis a prekolumbi\u00e1nus id\u0151kben egy magasan fejlett, gazdag ker\u00e1miam\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l h\u00edres \u0151slakos kult\u00fara otthona volt.<\/strong> A szerzetes elkezdte \u00f6sszegy\u0171jteni a helyiek \u00e1ltal a f\u00f6ldeken tal\u00e1lt r\u00e9g\u00e9szeti cser\u00e9pt\u00f6red\u00e9keket \u00e9s n\u00e9prajzi t\u00e1rgyakat.<\/p>\n

Ebb\u0151l a gy\u0171jt\u00e9sb\u0151l sz\u00fcletett meg 1972-ben a Museu do Maraj\u00f3<\/strong> (Maraj\u00f3 M\u00fazeum), ami messze nem egy merev, poros vitrinekkel teli hagyom\u00e1nyos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. Gallo atya \u00e9vtizedekkel megel\u0151zte a modern tudom\u00e1nyos \u00e9lm\u00e9nyk\u00f6zpontokat<\/strong>: az volt a c\u00e9lja, hogy a l\u00e1togat\u00f3 maga fedezze fel az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket.<\/p>\n

L\u00e9trehozta az \u00fagynevezett \u201ecaipira computereket\u201d<\/strong>. Ezek olyan k\u00e9zzel faragott fa mechanizmusokat, fogaskerekekkel, k\u00f6telekkel \u00e9s karokkal m\u0171k\u00f6dtetett t\u00e1bl\u00e1kat jelentenek<\/strong>, amelyeket mozgatva rejtett ajt\u00f3k \u00e9s fi\u00f3kok ny\u00edlnak ki, megismertetve az embert a sziget term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keivel \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9vel.<\/p>\n

Gallo atya \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge ma is \u00e9l<\/h2>\n

A szerzetes, aki egyszerre volt r\u00e9g\u00e9sz, antropol\u00f3gus, fot\u00f3s \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gszervez\u0151, 2003-ban hunyt el a k\u00f6zeli nagyv\u00e1rosban, Bel\u00e9mben. Munk\u00e1ss\u00e1ga azonban nem veszett el: a m\u00fazeum \u00e1tfog\u00f3 fel\u00faj\u00edt\u00e1son esett \u00e1t, \u00e9s h\u0171en \u0151rzi alap\u00edt\u00f3ja szellemis\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

A l\u00e1togatotts\u00e1ga \u00e9vr\u0151l \u00e9vre n\u00f6vekszik, a k\u00f6zelm\u00faltban egy \u00faj moziteremmel is gazdagodott az int\u00e9zm\u00e9ny<\/strong>, Cachoeira do Arari \u00f6nkorm\u00e1nyzata<\/strong> pedig hivatalosan is a v\u00e1ros t\u00e1rgyi \u00e9s szellemi kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta Gallo atya \u00e9letm\u0171v\u00e9t.<\/strong><\/p>\n

Utaz\u00e1si \u00fatmutat\u00f3, ha ell\u00e1togatn\u00e1l a m\u00fazeumba<\/h2>\n

Ha valaki szeretne eljutni ebbe az autentikus \u00e9s kev\u00e9ss\u00e9 l\u00e1togatott amaz\u00f3niai szegletbe, nem mindennapi, de \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 kalandra kell felk\u00e9sz\u00fclnie. Az \u00fat a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9sekb\u0151l \u00e1ll:<\/p>\n