{"id":109171,"date":"2026-06-18T16:03:42","date_gmt":"2026-06-18T14:03:42","guid":{"rendered":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/?p=109171"},"modified":"2026-06-18T14:23:47","modified_gmt":"2026-06-18T12:23:47","slug":"bulford-stonehenge-regeszet-lelet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/bulford-stonehenge-regeszet-lelet\/","title":{"rendered":"„Egyszer az \u00e9letben ad\u00f3dik ilyen”: 5000 \u00e9ves titokra bukkantak Stonehenge k\u00f6zel\u00e9ben"},"content":{"rendered":"

K\u00fcl\u00f6nleges, 5000 \u00e9ves eml\u00e9km\u0171 nyomaira bukkantak a r\u00e9g\u00e9szek a Stonehenge<\/a> k\u00f6zel\u00e9ben. A szak\u00e9rt\u0151k szerint a lelet az\u00e9rt is rendk\u00edv\u00fcli, mert a szerkezet a ny\u00e1ri \u00e9s a t\u00e9li napfordul\u00f3hoz igazodott, \u00e9s ak\u00e1r a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 k\u0151k\u00f6r k\u00e9s\u0151bbi csillag\u00e1szati t\u00e1jol\u00e1s\u00e1nak egyik el\u0151k\u00e9pe is lehetett.<\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tHat percre els\u00f6t\u00e9t\u00fcl az \u00e9g nappal: m\u00e1r foglalj\u00e1k a sz\u00e1llod\u00e1kat a ritka napfogyatkoz\u00e1sra – ami ezut\u00e1n csak 2114-ben lesz l\u00e1that\u00f3<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n

A Wessex Archaeology kutat\u00f3i a wiltshire-i Bulfordn\u00e1l dolgoztak, mind\u00f6ssze 5 kilom\u00e9terre a Stonehenge vil\u00e1g\u00f6r\u00f6ks\u00e9gi helysz\u00edn\u00e9t\u0151l. A felt\u00e1r\u00e1sra a brit v\u00e9delmi miniszt\u00e9rium \u00faj lak\u00e1sainak \u00e9p\u00edt\u00e9se el\u0151tt ker\u00fclt sor. A radiokarbonos vizsg\u00e1latok szerint az eml\u00e9km\u0171 nagyj\u00e1b\u00f3l Kr. e. 3000 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclhetett, vagyis ugyanabban az id\u0151szakban, amikor a Stonehenge legkor\u00e1bbi \u00e9p\u00edt\u00e9si f\u00e1zisa is zajlott. Ez mintegy 500 \u00e9vvel kor\u00e1bbra esik ann\u00e1l, hogy a hatalmas trilithon k\u00f6veket a ny\u00e1ri \u00e9s t\u00e9li napfordul\u00f3 nap\u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz igaz\u00edtott\u00e1k volna.<\/p>\n

A Stonehenge el\u0151k\u00e9pe lehetett a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s lelet<\/h2>\n

A kutat\u00f3k szerint ez a legkor\u00e1bbi, napfordul\u00f3hoz igaz\u00edtott \u00e9p\u00edtm\u00e9ny a wiltshire-i t\u00e1jban, \u00e9s Nagy-Britannia egyik legels\u0151 ilyen ismert szerkezete. Phil Harding<\/strong> r\u00e9g\u00e9sz, aki a Wessex Archaeology megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l vezette az \u00e1sat\u00e1st, p\u00e1lyafut\u00e1sa egyik legnagyobb felfedez\u00e9s\u00e9nek nevezte a leletet.<\/strong><\/p>\n

Pedig a nyomok kis h\u00edj\u00e1n \u00e9szrev\u00e9tlenek maradtak.<\/p><\/blockquote>\n

A Stonehenge<\/a> hatalmas k\u0151t\u00f6mbjeivel szemben a bulfordi eml\u00e9km\u0171b\u0151l semmi l\u00e1tv\u00e1nyos nem maradt fenn. A szerkezet mind\u00f6ssze k\u00e9t, egym\u00e1st\u00f3l 120 m\u00e9terre \u00e1ll\u00f3 faoszlopb\u00f3l \u00e1llhatott, amelyek ut\u00e1n csak k\u00e9t nagyobb oszlopg\u00f6d\u00f6r maradt a talajban, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck kisebb hullad\u00e9kg\u00f6dr\u00f6k zavarosnak t\u0171n\u0151 rendszer\u00e9vel. Harding, akit sokan a Channel 4 Time Team c\u00edm\u0171 m\u0171sor\u00e1b\u00f3l is ismerhetnek, elmondta: el\u0151sz\u00f6r sem \u0151, sem koll\u00e9g\u00e1i nem ismert\u00e9k fel, mit tal\u00e1ltak.<\/strong> Csak k\u00e9s\u0151bb, a helysz\u00ednrajz elemz\u00e9sekor t\u0171nt fel neki a k\u00e9t nagyobb oszlophely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s kapcsolata. Amikor ceruz\u00e1val \u00e9s vonalz\u00f3val \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte \u0151ket, kirajzol\u00f3dott a napfordul\u00f3s t\u00e1jol\u00e1s.<\/p>\n

\"stonehenge\"
A r\u00e9g\u00e9szek \u00e9let\u00e9ben egyetlen egyszer ad\u00f3dik hasonl\u00f3 felfedez\u00e9s. Fot\u00f3: Getty Images<\/figcaption><\/figure>\n

A r\u00e9g\u00e9sz szerint azonnal felt\u0171nt neki, hogy a vonal nagyj\u00e1b\u00f3l 50 fokkal t\u00e9r el az \u00e9szaki ir\u00e1nyt\u00f3l, ami nagyon k\u00f6zel \u00e1ll a ny\u00e1ri napfordul\u00f3 napfelkelt\u00e9j\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1hoz. Ekkor kezdett igaz\u00e1n izgalmass\u00e1 v\u00e1lni a felfedez\u00e9s.<\/p>\n

A nap j\u00e1r\u00e1s\u00e1t figyelhett\u00e9k vele<\/h2>\n

A k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latok tov\u00e1bb er\u0151s\u00edtett\u00e9k ezt a felt\u00e9telez\u00e9st. Fabio Silva<\/strong>, az \u0151si csillag\u00e1szati t\u00e1jol\u00e1sok szak\u00e9rt\u0151je meger\u0151s\u00edtette, hogy a k\u00e9t faoszlop Kr. e. 2950 k\u00f6r\u00fcl nagyon pontosan egy vonalba esett a ny\u00e1ri napfordul\u00f3 napkelt\u00e9j\u00e9vel \u00e9s a t\u00e9li napfordul\u00f3 napnyugt\u00e1j\u00e1val. Ezt az id\u0151pontot a szerkezet kiterjedt radiokarbonos elemz\u00e9se is al\u00e1t\u00e1masztotta.<\/strong><\/p>\n

Az oszlopg\u00f6dr\u00f6k k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl egy m\u00e9ter m\u00e9lyek voltak, ebb\u0151l a szakemberek arra k\u00f6vetkeztetnek, hogy az egykori faoszlopok 3-4 m\u00e9ter magasak lehettek. A k\u00e9t oszlop egyfajta c\u00e9lz\u00f3vonalk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dhetett: rajtuk kereszt\u00fcl figyelhett\u00e9k meg a napfordul\u00f3k idej\u00e9n a napkelte \u00e9s napnyugta pontos hely\u00e9t.<\/p>\n

A kutat\u00f3k egy kisebb g\u00f6dr\u00f6t is tal\u00e1ltak, amely szint\u00e9n az oszlopok vonal\u00e1ba illeszkedett. Ebben egy ritka, korong alak\u00fa kovak\u00e9s fek\u00fcdt.<\/strong> A r\u00e9g\u00e9szek szerint nem kiz\u00e1rt, hogy a t\u00e1rgy a napot jelen\u00edtette meg.<\/p>\n

A k\u0151kori vall\u00e1s nyomai rajzol\u00f3dnak ki<\/h2>\n

Matt Leivers<\/strong>, a Wessex Archaeology vezet\u0151 kutat\u00f3ja szerint a lelet k\u00fcl\u00f6nleges betekint\u00e9st adhat abba, hogyan gondolkodtak a k\u0151kori k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek a vil\u00e1gr\u00f3l, az \u00e9gitestekr\u0151l \u00e9s saj\u00e1t hely\u00fckr\u0151l a kozmoszban. Mint fogalmazott, term\u00e9szetesen nem tudhatjuk pontosan, mit jelentett sz\u00e1mukra a nap, \u00e9s azt sem, hogy istenk\u00e9nt szem\u00e9lyes\u00edtett\u00e9k-e meg. Az viszont egy\u00e9rtelm\u0171, hogy hatalmas energi\u00e1t ford\u00edtottak a mozg\u00e1s\u00e1nak megfigyel\u00e9s\u00e9re \u00e9s megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9re.<\/strong> A szak\u00e9rt\u0151 szerint ez arra utal, hogy a napfordul\u00f3k kiemelked\u0151 vall\u00e1si vagy szertart\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrhattak.<\/p>\n

Leivers \u00fagy v\u00e9li, elk\u00e9pzelhetetlen, hogy a bulfordi napfordul\u00f3s szertart\u00e1sok r\u00e9sztvev\u0151i ne tudtak volna a k\u00f6zeli Stonehenge k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n zajl\u00f3 hasonl\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gekr\u0151l. S\u0151t, szerinte az sem kiz\u00e1rt, hogy ugyanazokr\u00f3l az emberekr\u0151l volt sz\u00f3. <\/strong>A kutat\u00f3 \u00fagy fogalmazott: ha valaki id\u0151g\u00e9ppel visszautazhatna, egy\u00e1ltal\u00e1n nem lenne meglep\u0151, ha kider\u00fclne, hogy a most megtal\u00e1lt helysz\u00edn a Stonehenge els\u0151 \u00e9p\u00edt\u00e9si f\u00e1zis\u00e1ban dolgoz\u00f3 emberek egyik t\u00e1borhelye volt. Ezt teljesen hihet\u0151 lehet\u0151s\u00e9gnek tartja.<\/p>\n

Egy \u00e9letben egyszer ad\u00f3d\u00f3 felfedez\u00e9s<\/h2>\n

Phil Harding<\/strong> szerint az ilyen lel\u0151helyek val\u00f3ban ritk\u00e1k: egy r\u00e9g\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben legfeljebb egyszer ker\u00fcl el\u0151 hasonl\u00f3, de az is lehet, hogy soha. A felfedez\u00e9s s\u00faly\u00e1t az adja, hogy a Stonehenge a vil\u00e1g egyik legismertebb \u0151skori eml\u00e9km\u0171ve, amelyr\u0151l szinte mindenki hallott m\u00e1r, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy Wiltshire-ben \u00e9l-e vagy a vil\u00e1g m\u00e1sik fel\u00e9n.<\/p>\n

A bulfordi lelet most \u00fajabb darabbal eg\u00e9sz\u00edtheti ki a Stonehenge t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek mozaikj\u00e1t.<\/p><\/blockquote>\n

B\u00e1r a k\u00e9t faoszlopb\u00f3l m\u00e1ra csak g\u00f6dr\u00f6k maradtak, ezek a nyomok azt sugallj\u00e1k, hogy a t\u00e1j m\u00e1r \u00e9vezredekkel ezel\u0151tt is k\u00fcl\u00f6nleges jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt. A nap j\u00e1r\u00e1sa, az \u00e9vszakok fordul\u00e1sa \u00e9s az \u00e9gbolt ritmusa olyan esem\u00e9nyek lehettek, amelyeket az itt \u00e9l\u0151k \u00fajra \u00e9s \u00fajra megjel\u00f6ltek, megfigyeltek \u00e9s szertart\u00e1saik k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba \u00e1ll\u00edtottak.<\/p>\n

A felfedez\u00e9s ez\u00e9rt nem csup\u00e1n egy \u00fajabb r\u00e9g\u00e9szeti \u00e9rdekess\u00e9g. Arra is eml\u00e9keztet, hogy Stonehenge nem mag\u00e1nyos csoda volt a t\u00e1jban, hanem egy sokkal nagyobb, \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e9s \u00e9vezredeken \u00e1t form\u00e1l\u00f3d\u00f3 szakr\u00e1lis vil\u00e1g r\u00e9sze.<\/p>\n

via<\/a><\/p>\n

\n\t
\n\t\t\n\t\t\t\n\t\t<\/a>\n\t<\/div>\n\t
\n\t\tEz is \u00e9rdekelhet:<\/span>\n\t\t

\n\t\t\tTilos \u00fclni Eur\u00f3pa egyik legszebb \u00fcd\u00fcl\u0151hely\u00e9n – 200 ezer forintos b\u00edrs\u00e1got is kaphatsz<\/a>\n\t\t<\/h3>\n\t\tElolvasom<\/a>\n\t<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Els\u0151re csak k\u00e9t g\u00f6d\u00f6rnek t\u0171nt a f\u00f6ldben, k\u00e9s\u0151bb viszont kider\u00fclt: ez a lelet a Stonehenge egyik legizgalmasabb el\u0151zm\u00e9nye lehet.<\/p>\n","protected":false},"author":64,"featured_media":109173,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[70],"tags":[3149,1498,1585],"class_list":["post-109171","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-vilag","tag-felfedezes","tag-regeszet","tag-stonehenge"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/109171","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/users\/64"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=109171"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/109171\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":109187,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/109171\/revisions\/109187"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media\/109173"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=109171"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=109171"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/www.startlap.hu\/utazas\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=109171"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}