A magyar tó, amelynek vize gyorsabban melegszik, mint a levegő - azonnali beavatkozásra volna szükség
A Velencei-tó vize sekély, ezért kiválóan alkalmas a fürdőzésre: ugyanakkor a természetes sekélység a tó vesztét is jelentheti, hiszen a vízfelület emiatt a levegőnél is jobban melegszik, írja a Másfélfok.hu. A változás pedig messzemenő következményekkel jár a tó ökoszisztémáját illetően.
Szinte minden évszakban melegebb a levegőnél
A Velencei-tó sekélysége miatt rendkívüli módon kitett az időjárási és éghajlati változások hatásainak: tanulmányukban Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a tó mely évszakban melegedett a legjobban, és ez mennyire függ a levegő hőmérsékletétől.
A Velencei-tó vize 2022 szeptember elején rekord alacsony szintre süllyedt
a hónapokon át tartó csapadékhiány és a tartós hőség okozta nagy párolgás együttes hatása következtében. A meleg és az alacsony vízállás kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, de emellett a hirtelen lehűlések vagy felmelegedések is (ami az idei, 2025-ös májusban is történt) tömeges halpusztuláshoz vezethetnek. Ez egy öngerjesztő folyamat, ugyanis a meleg levegő erőteljesebben csökkenti a vízszintet, mely így kisebb hőkapacitással még könnyebben fel tud melegedni.

A HungaroMet Nonprofit Zrt. adatai és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1971-től 2024-ig tartó mérései alapján a kutatók arra jutottak, hogy a víz és a levegő nyári és éves átlaghőmérséklete között erős összefüggés fedezhető fel, azaz
valószínűsíthető, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tavit.
Szinte minden évben és évszakban elmondható, hogy a Velencei-tó melegebb, mint a levegő: különösen ősszel és nyáron, legkevésbé pedig tavasszal. Ezen évszakos viselkedés a levegő és a víz eltérő hőkapacitásával magyarázható.
Az átlagnál gyorsabban melegszik
A hazai átlagnál jobban melegszik a Velencei-tó és annak környezete: 1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4 °C-kal melegebb, míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett. Az egyébként is magas nyári vízhőmérséklet nőtt a legjobban az évszakok közül, ami vélhetően a növekvő napsugárzásnak köszönhető: a tó a nappali órákban a nagyobb mértékű sugárzáselnyelés miatt jobban melegszik a levegőnél.
Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten mellett a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. A korábban csapadéktöbblettel rendelkező időszak esetén a pátkai és a zámolyi tározóból vízhozzáeresztés kissé befolyásolhatta a víz mennyiségét és hőfokát, de jelenleg mindkét tározó üres, így ennek sincs befolyásoló hatása.
Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok – például a beépítettség, a locsolás és a sekély felszín alatti víz használata – is felelősek a vízhőmérséklet emelkedéséért.
Az okozat azonban egyértelmű: a kritikus időszakokban, főleg nyáron jelentősen melegedett a tó, amely kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és csökkenti annak vízszintjét. Ennek megfékezéséhez a globális kibocsátások mérséklésén túl azonnali beavatkozásra volna szükség regionális adaptációs stratégiák formájában, javasolják a szakértők.