Legyen tűzijáték augusztus 20-án? Városok, ahol nemet mondtak a gigantikus fényparádéra
Egyesek számára az év legjobban várt programja az augusztus 20-i tűzijáték, amikor Budapest belvárosa fénybe borul: kicsik és nagyok egyaránt élvezik az aprólékosan megkomponált, színes és hangos show-t. Azonban egyre többen – köztük Karácsony Gergely főpolgármester is – amellett érvelnek, hogy a tűzijáték rendkívüli környezetszennyezéssel és energiaterheléssel jár, ezért érdemes lenne megfontolni az eltörlését. Nemcsak Magyarországon zajlik ez a vita: több másik országban is kérdéses a tűzijáték szokása. Nézzük, milyen érvekre támaszkodnak az esemény támogatói és ellenzői, és milyen megoldások születtek a világ körül!
Egy kis tűzijáték-történelem
A tűzijáték eredete az ókori Kínába nyúlik vissza: itt a 7. században fedezték fel a puskaport, és először nem hadászati céllal, hanem ünnepi alkalmakkor használták a gonosz szellemek elűzésére. A technika a Selyemúton keresztül eljutott az arab világba és Európába is. A középkor végére a tűzijáték már királyi udvarok és nagyvárosi ünnepségek látványos kísérője lett, a 18–19. században pedig egyre kifinomultabb, színesebb formákat öltött. Ma a világ számos pontján fontos része az ünnepeknek és fesztiváloknak.
Európa több országában kiemelt szerepet kap a tűzijáték a nemzeti ünnepeken: Franciaországban a Bastille-nap (július 14.), Olaszországban a Köztársaság napja (június 2.), Magyarországon pedig a Szent István-napi ünnepségek (augusztus 20.) csúcspontja a tűzijáték.

Augusztus 20-a Magyarország egyik legrégebbi nemzeti ünnepe, amelyet először 1083-ban tartottak meg I. László király rendeletére, Szent István király szentté avatásának emlékére. Az ünnep évszázadokon át elsősorban vallási jellegű volt, körmenetekkel és egyházi szertartásokkal:
a modern, látványos tűzijáték szokása csak a 19. század második felében terjedt el,
amikor a városi ünnepségeket pirotechnikai bemutatókkal színesítették.
Ezért legyen tűzijáték
Ha egyik napról a másikra eltörölnék az augusztus 20-i tűzijátékot, bizonyára sokaknak hiányozna: rengetegen évről évre izgatottan várják ezt a különleges eseményt. Ebben minden bizonnyal a nosztalgia is szerepet játszik: szívesen éljük újra minden évben az ünnephez kapcsolódó emlékeinket, illetve gyermekeinknek is szívesen mutatjuk meg azt, amit kisebb korunkban magunk is élveztünk. Az augusztus 20-i tűzijáték tehát
ismert, megszokott esemény, ami generációkat köt össze, ezért nem érdemes alábecsülni érzelmi és kulturális jelentőségét.
A tűzijáték látványa és művészi kivitelezése fémjelzi az államalapítás ünnepét: az aprólékosan előkészített fényshow minden eleme jelentést hordoz. A tűzijáték minden évben történetet mesél, csakúgy, mint egy cirkuszi előadás; azonban ezt a show-t nagyobb tömeg láthatja, több helyszínről. A tűzijáték megtartása mellett érvelők szerint ezt a művészi értéket nem szabad veszni hagyni.
További érv emellett a turisztikai szempont:
a tűzijáték rengeteg látogatót vonz, akár más városokból vagy külföldről.
A közösségi média révén a remek látvány kiváló reklámot biztosít a fővárosnak, ami hosszú távon is erősítheti a turisztikai vonzását. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a tűzijáték miatt Budapestre érkezők a város éttermeiben és egyéb intézményeiben fogyasztanak, ezzel pedig hozzájárulnak a helyi közösség bevételeihez.
Ezért ne legyen tűzijáték
Azonban ahogy a klímaváltozás egyre sürgetőbb problémákkal sújtja a világot, és az emberek gondolkodásában előtérbe került a környezetvédelem kérdése, vitákat generál a hagyomány.
Tűzijátékozás során ugyanis számos káros anyag kerül a levegőbe, például fémrészecskék, kénvegyületek és más vegyi anyagok. Ezek a szennyező anyagok nagy mennyiségben jutnak a légkörbe, majd leülepednek a talajra és a vizekbe, ezzel pedig hosszú távon okoznak terhet az ökoszisztémának.
Sokan nehezményezik emellett a tűzijáték rendkívüli zajterhelését: a kontrollált robbanások hangerőssége is gyakran
meghaladja a 120-150 decibelt, ami akár halláskárosodást is okozhat, ha valaki túl közel tartózkodik.
A hirtelen, erős zaj pánikot válthat ki sok háziállatban, madárban és vadállatban, ami sérüléshez vagy akár pusztuláshoz is vezethet. Emellett a kisgyermekek, az idősek és a zajérzékeny személyek (például a szenzoros érzékenységgel élők) is nehezen viselhetik a tűzijáték hangjait.
További egészségügyi kockázatot jelent, hogy a tűzijáték égésekor apró részecskék kerülnek a levegőbe, amelyek belélegzése irritálhatja a légutakat, illetve köhögést, torokkaparást és légszomjat okozhat. Ezek a részecskék a tüdő mélyére jutva akár gyulladást, allergiás reakciókat vagy krónikus légzőszervi problémákat is súlyosbíthatnak. A szív- és érrendszeri betegséggel élők számára a tűijáték miatt megnövekedett légszennyezettség különösen kockázatos lehet.
A tűzijáték emellett más biztonsági kockázatokat is rejt: a nagy esemény általában hatalmas tömegeket vonz, ami megnöveli a balesetek esélyét. A sűrű tömegben előfordulhatnak taposással kapcsolatos balesetek, rosszullétek, és a mentőszolgálatok is nehezebben jutnak a helyszínre. Emellett extrém időjárási körülmények vagy technikai hibák esetén a tűzijáték félbeszakítása és a tömeg biztonságos hazairányítása komoly logisztikai kihívást jelent – ebből már Budapesten is volt probléma a 2006-os tűzijáték alkalmával.
A tűzijáték kritikusai gyakran érvelnek az esemény költségeivel is: a látványos, nagyszabású tűzijátékok ára gyakran több tízmillió forintra rúg, amelyet sokak szerint más, hasznosabb közösségi vagy szociális projektekre is lehetne fordítani. Egyre gyakrabban merül fel, hogy az ünnep helyett inkább egészségügyi, oktatási vagy környezetvédelmi célokat kellene támogatni ezekből a forrásokból.
Külföldi városok, ahol már nemet mondtak a tűzijátékra
Vannak városok, ahol korábban nagy attrakciónak számított a tűzijáték, mostanra azonban elengedték az ünneplésnek ezt a formáját. Nézzük, milyen indokok győzték meg a döntéshozókat!
Glasgow, Skócia
Az Egyesült Királyságban hagyományos november 5-i tűzijátékot már az ötödik éve nem tartják meg a skót fővárosban, miután a világjárvány alatti korlátozások miatt környezetkímélőbb alternatívák felé terelték az ünneplést. A városvezetés hangsúlyozza, hogy a tűzijáték mellőzésével kevésbé zavarják a lakosságot, kisebb terhelést rónak a környezetre, és a korábban erre szánt forrásokat más, fenntartható eseményekbe fektetik.

Kína
Több kínai nagyváros – például Peking – teljesen betiltotta a tűzijátékok használatát a Holdújév idején, hogy csökkentsék a légszennyezést. A döntés látványos javulást eredményezett a levegő minőségében.
Perth, Ausztrália
Az ausztráliai Perth-ben hosszú éveken át hagyománynak számított az Australia Day alkalmából tartott nagyszabású tűzijáték. 2022 után azonban a városvezetés úgy döntött, hogy részben környezeti aggályok, részben a fenntarthatósági szempontok miatt szerényebb tűzijátékot szervez az ünnep alkalmából, drónshow-val kombinálva.

Magyar települések
Nagy port kavart a bejelentés, miszerint Cegléden idén elmarad a hagyományos augusztus 20-i tűzijáték. Fő indoklásként az önkormányzat közölte: sem a városvezetés, sem a kivitelező cég nem talált megfelelő helyszínt a rakéták indítására. Közösségi szavazást is indítottak az ügyben, mely eredményeként megszületett a döntés: idén tűzijáték nélkül ünneplik az államalapítás napját. Miskolcon szintén a lakosság véleményét figyelembe véve hoztak döntést tavaly a tűzijáték eltörléséről.
Esztergom és Győr anyagi megfontolásból döntött az önkormányzati tűzijáték mellőzése mellett, számol be a 168.hu. Gyöngyösön pedig már 2021 óta nincs tűzijáték: ekkor lakossági szavazást indítottak, melynek során a résztvevők 74 százaléka döntött úgy, hogy nem szeretne tűzijátékot a városban.
Borítókép forrása: Getty Images

