Fizetős lett a Trevi-kút, nekilódult a tömeg: 500-an vettek egyetlen óra alatt jegyet
Hétfőtől fizetőssé vált a Trevi-kút közvetlen megközelítése. Mintha ez egy pillanatra sem fogta volna vissza a látogatókat: az első órában mintegy ötszázan váltottak jegyet, további háromezer látogató pedig előre foglalt időpontot – közölte Alessandro Onorato, a római főpolgármesteri hivatal idegenforgalmi tanácsosa.
A kéteurós belépőjegy hatéves kortól minden turistának kötelező, amennyiben egészen a szökőkút medencéjéig szeretne eljutni.
A jegyrendszer hétfőtől péntekig 11:30 és 22:00 között, szombaton és vasárnap 9:00 és 22:00 között működik, az utolsó beléptetés minden nap 21 órakor történik.
A római lakosok mentesülnek a fizetés alól, és azoknak sem kell jegyet váltaniuk, akik a Trevi-kutat csak a tér felől, távolabbról szeretnék megcsodálni.
A jegyek a helyszínen kialakított pénztárban, valamint online is megvásárolhatók a Trevi-kút hivatalos oldalán. A látogatók eldönthetik, hogy azonnal belépnek, vagy későbbi időpontra foglalnak helyet.
Terelők, stewardok és biztonság
A szökőkút körül egyelőre kerítésszerű terelőfolyosókat állítottak fel, amelyeket maga Onorato is esztétikailag kifogásolhatónak nevezett, hozzátéve, hogy a városvezetés mielőbb elegánsabb megoldást kíván bevezetni. A látogatók mozgását stewardok irányítják.
A döntés célja a biztonság növelése és a látogatói élmény javítása. Korábban naponta több tízezer turista zsúfolódott össze a Trevi-kútnál, ami nemcsak a műemlék állapotát veszélyeztette, hanem visszatérő problémákat is okozott.
A szabályozott belépés révén elkerülhető, hogy a látogatók a medencét lábmosásra használják, a lépcsőkön étkezzenek, valamint csökkenthető a zsebtolvajok jelenléte is.
A római városvezetés számításai szerint a kéteurós jegyek évente legalább 6–7 millió euró bevételt hozhatnak a fővárosnak – erről Massimiliano Smeriglio kulturális tanácsos beszélt.
A Trevi-kút rövid története
A szökőkút az Aqua Virgo vízvezetékre épül, amelyet még Augustus császár idején, Kr. e. 19-ben adtak át, és amely a mai napig működik.
A jelenlegi barokk formát a 18. században nyerte el: a terveket Nicola Salvi készítette, a munkát halála után Giuseppe Pannini fejezte be 1762-ben.
A központi alak Oceanus tengeri istenség, akit monumentális sziklafalak és allegorikus figurák vesznek körül. A világszerte ismert hagyomány szerint a látogatók érmét dobnak a medencébe, abban a hitben, hogy így visszatérnek Rómába – az összegyűlt pénzt évek óta jótékony célokra fordítják.
Fizetőssé vált látnivalók: olasz trend bontakozik ki
A Trevi-kút fizetőssé tétele nem elszigetelt döntés, hanem egy szélesebb olaszországi trend része. Az elmúlt években több kiemelt nevezetességnél vezettek be belépődíjat vagy regisztrációs rendszert a tömegturizmus kezelésére és a műemlékek védelmére.
Rómában korábban már a Pantheon is fizetőssé vált, míg más városok– például Velence – belépési vagy napidíjjal próbálják szabályozni az egynapos látogatók számát.
Az olasz hatóságok szerint ezek az intézkedések nem elsősorban bevételnövelést szolgálnak, hanem a fenntartható turizmus irányába tett lépéseket, amelyek hosszú távon a városlakók és a látogatók érdekeit is védik.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
Ajánljuk még:
A 10/10 csak keveseknek megy: két városból kitalálod, melyik...
Feleannyiba kerül, mint a horvát vagy a görög tengerpartok:...
Mesebeli a spanyol Maldív-szigetek - képeken a kevesek által...
Olyan traffipaxot helyeztek forgalomba, amit nem tudsz átverni -...
Mindenki Santorinire vágyik, pedig 2026 egyik legjobb görög...
