Eltűnt a Balaton ikonikus nevezetessége - a szakemberek véleménye is megoszlik az okokról
Egyre nehezebb tisztán hallani a híres tihanyi visszhangot, sőt, egyes vélemények szerint akár végleg el is tűnhet a környezeti zajok miatt. Pedig ez a különleges természeti jelenség évszázadok óta összeforrt a Balaton északi partjának ikonikus félszigetével, és kialakulását a 18. század közepére, a tihanyi apátság újjáépítésének idejére teszik. De vajon mi áll a visszhang elhalványulása mögött? Lehet még tenni azért, hogy újra hallhatóvá váljon? Ennek járt utána a We Love Balaton.
Valószínűleg sokan próbálták már ki a tihanyi visszhangot legalább egyszer, ha megfordultak a Balaton északi partján.
A tihanyi visszhang legendája
A monda szerint egy néma királylány aranyszőrű kecskéit legeltette a tihanyi dombokon, amikor a Balatonból kiemelkedett a hullámkirály, és tejért könyörgött beteg fia gyógyítására. A tej hatásosnak bizonyult: a fiú felépült, a lány pedig megszólalt – hangja olyan szép volt, mint a tó tükrén suhanó szellő. A királyfi beleszeretett, de a lány visszautasította őt, így a fiú bánatában meghalt. A feldühödött hullámkirály megátkozta a lányt: sziklába – az apátság falába – zárta, kecskéit pedig elnyelte a Balaton. Úgy tartják, azóta is az apátság falaiból válaszol a kiáltásokra.
Miért halkult el a visszhang?
Korábban még távolabbról, sőt egyesek szerint a túlpartról is hallani lehetett a visszhangot. Ma viszont már jóval nehezebben érzékelhető. A Tihanyi Bencés Apátság Titkársága így fogalmazott:
„A visszhang nem tűnt el, csak már nem olyan tisztán hallani, mint régen, a környezeti zajok miatt.”
Az okokat keresve több szakértőt – építészeket, akusztikusokat és a nemzeti park munkatársait – is megkérdezett a lap.
Wettstein Domonkos, a BME Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének tanszékvezető-helyettese szerint már az 1910-es évektől kezdve foglalkoztak a visszhang gyengülésének kérdésével, ami egybeesett a Balaton-part turisztikai fellendülésével és a Tihanyi-félsziget keleti oldalának beépülésével.
„A turizmus épp azokat az értékeket emészti fel, amelyek a turistákat odavonzották” – mondta. Hozzátette: az eredeti visszhanghatást valószínűleg a különleges domborzat és az apátság nagy, tömör felülete idézte elő, egy akkoriban még beépítetlen, kopár tájban. A későbbi fásítás, az egyre több villa és nyaraló, valamint a sűrű beépítettség viszont mára teljesen megváltoztatta ezt a környezetet.
„A korabeli források a visszhang fokozatos eltűnéséről, gyengüléséről tudósítanak (…). Inkább átfogóan a terepfelszín jellegének megváltozása, a sűrű beépítettség és az egykori kopár terepfelszínt mára elfedő növénytakaró lehetnek a meghatározó tényezők” – hangsúlyozta a szakember, aki egy filmes példát is felelevenített: A Csak semmi pánik című filmben Bujtor István és Bodrogi Gyula karakterei a német turisták kiabálására csodálkoznak rá. „Megjavult a visszhang?” – „Igen, csak mintha valami furcsa akcentusa volna…”
Fokozatosan tűnt el
A tihanyi visszhang gyengülésének története több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött. 1910-ben Schuller Alajos műegyetemi tanár vizsgálta a jelenséget a Balatoni Szövetség megbízásából. A visszhangot zavaró tényezőként az apátság és a domb közé épített házakat és a megnőtt fákat nevezte meg. A domb megemelését javasolta, de ez sem segített.
1935-ben a Visszhang-dombon épült kilátóterasz és lépcsőrendszer ideiglenesen javította a hallhatóságot.
Az 1940-es években egy „kiabáló ember” erősítette meg a hangot gramofon tölcsérével.
1958-ban a Balatoni Intéző Bizottság hangmérnöke újra a fákra és egy alpesi ház tetőformájára hívta fel a figyelmet – utóbbi átalakítása sem hozott látványos javulást. Az 1960–1970-es években az apátság homorú vakolatának síkra cserélése, illetve a környezeti zajszint emelkedése is felmerült, mint lehetséges ok.
Glázer Tamás A Balaton legnagyobb rejtélyei című könyve említi, hogy a régi metszeteken az apátság és a domb között gondozatlan, kopár terület húzódott. A tájrendezést azonban sokan ellenezték, és a költségek miatt sem valósult meg. A Magyar Tudományos Akadémia akusztikusai szerint valószínűbb, hogy a városi környezet zaja – főként a járműforgalom – nyomja el a visszhangot, amely önmagában nem lett halkabb, csak kevésbé érzékelhető.
Lesz még visszhang?
A visszhang létrejöttéhez legalább néhány száz méteres távolságra és megfelelő akusztikai viszonyokra van szükség: nagyméretű, jellemzően függőleges felületre, amelyről a hang visszaverődhet. A dőlésszög, a magasság és a felület távolsága mind fontos tényezők, amelyek a tihanyi esetben is befolyásolják a hanghatást – és annak gyengülését. Noha sok az elmélet, egyik sem nyújt teljes magyarázatot, és talán már sosem tudjuk meg pontosan, mi áll a jelenség háttérben. De talán még mindig érdemes egy próbát tenni. Ki tudja? Lehet, hogy egyszer csak újra megszólal.
Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le a legérdekesebb cikkekről!
A címlapon fut
Ajánljuk még:
Magyarország egyik legszebb helyén épült új, csoda kilátó -...
A görög sziget, amit Európa imád ezen a nyáron: maga mögé...
Példátlan, ami Svájc fővárosában történik: a folyóban...
Ezért fordult vissza a világ legnagyobb repülőgépe
Kiderült, miért köröz a Wizz Air gépe Pápa felett
