A tengerpartok törékenyebb ökoszisztémát alkotnak, mint hinnénk: tengerbiológusok és klímaszakértők figyelmeztettek, hogy a homokos strandok az évszázad végére nagy számban tűnhetnek el, ha nem óvjuk meg őket a klímaváltozás és az emberi beavatkozás káros hatásaitól.
Búcsút inthetünk a homokos tengerpartoknak
A tengerpartok jóval összetettebb rendszerek annál, mint amilyennek a térképen látszanak: a strand a tengerfenéktől a szárazföld belsőbb részeiig tart, ahol a szél és a növényzet dűnéket épít. Ez a három elem – a víz alatti zóna, a hullámok mosta partszakasz és a dűnék – együtt természetes védővonalként működik. Eloszlatják a hullámok erejét, mielőtt az elérné a házakat vagy az utakat.

Ez a természetes védőgát azonban egyre gyengül: a tengerszint-emelkedés, a turizmus és a beépítés világszerte pusztítja a strandokat. Omar Defeo tengerbiológus szerint a század végére akár
a világ strandjainak közel fele eltűnhet,
különösen Dél-Amerikában, ahol a gyorsan terjeszkedő városok és a természetes folyamatok ütköznek egymással.
Egy strand három részből áll:
- a homokdűnékből,
- a rendszeresen elárasztott homoksávból,
- valamint a sekély víz alatti zónából, ahol a legtöbb élőlény él.
A szél és a hullámok folyamatosan mozgatják a homokot ezek között a területek között. Ha a dűnéket elbontják vagy beépítik, a parti védelmi rendszere összeomlik:
már egyetlen erősebb vihar is súlyos károkat okozhat az ökoszisztémában.
A kutatások azt mutatják, hogy a strandhasználat is erősen befolyásolja az élővilágot. A brazíliai São Paulóban végzett vizsgálatok szerint a sok strandoló csökkenti a biodiverzitást, az épületek tovább rontják a helyzetet, és a gépi takarítás szintén rombolja a természetes üledékszerkezetet. A terhelés hatása ráadásul a víz alatti élőhelyekre is átterjed, így ott is eltűnnek a fajok.
Már most nagy a baj
Egy másik, 315 strandot elemző tanulmány szerint
a világ tengerpartjainak mintegy ötöde már most is súlyos vagy extrém mértékben erodálódik.
A meredek partszakaszok és a változó erősségű hullámzásnak kitett területek különösen veszélyeztetettek. A folyamatokat nemcsak a természet, hanem főként az emberi beavatkozás gyorsítja: a partépítések és a turizmus egyaránt gyengítik a védelmi vonalakat.
A strandok eltűnése nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és infrastrukturális következményekkel is jár: a homokdűnék elvesztése közvetlenül kitetté teszi a településeket a viharoknak, a turizmus és a halászat pedig súlyos csapásokat szenvedhet. A kutatók ezért olyan intézkedéseket sürgetnek, mint a dűnék védelme, a gépi tisztítás mellőzése, a természetes folyamatokhoz igazodó parttervezés és a nemzetközi együttműködés a tengerpartok megóvásáért.

